Paczolay: Kudarcként éltem meg a nyugdíjügyet

„Nehéz nap volt, kicsit még a hatása alatt állok. Ha az utolsó percben is, de meg kellett volna oldani a nyugdíjpénztárügyet. Bíztam benne, hogy az év utolsó ülésén határozat születhet, de nem így történt. Ezt személyes kudarcként éltem meg” – mondta a hvg.hu-nak Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke annak kapcsán, hogy a testület december 28-án végül nem hozott döntést a magánnyugdíjpénztári vagyont érintő törvényekről.

Arról, hogy miért nem sikerült döntést hozni, Paczolay azt mondta: „a bírák egy részének az a határozott álláspontja, hogy a tavalyi hatáskörcsökkentés miatt nincs is lehetőségünk foglalkozni ezzel az üggyel. Az év elején először ezt kellett tisztázni, amiben végül a többség úgy foglalt állást, hogy az AB-nek joga van vizsgálni az ügyet. Aztán év közben voltak személyi változások a testületben, és folyamatosan változott a jogszabályi környezet is, amit figyelembe kellett vennünk. Novemberben a nyugdíj-hozzájárulást szociális hozzájárulási adóvá alakította át a parlament”. Ez a változtatás azért fontos a testület szempontjából, mert egy 2010-es alkotmánymódosítás miatt a bíróság nem foglalkozhat adóügyi és költségvetési kérdésekkel.

„Karácsony előtt született egy, eddig még ki nem hirdetett törvénymódosítás, amely a 102 ezer pénztártag helyzetét kívánja valamilyen szinten rendezni. Ez a két jogi változás nyomatékkal szerepelt a vitában” – tette hozzá az AB elnöke.

Azzal kapcsolatban, hogy az Alkotmánybíróság idén már nem foglalkozhat 2012 előtt benyújtott indítványokkal, Paczolay azt valószínűsíti, hogy ezek új beadványok formájában ismét a testület elé kerülnek: „Az érintettek, vagyis az indítványozók nevében nem beszélhetek, de 2012 első három hónapjában számukra is nyitva áll majd az a lehetőség, hogy nemcsak egy sérelmes bírói döntés esetén, hanem pusztán jogi érdek igazolása mellett az utólagos normakontrollra irányuló kérelmüket megújítsák. Ebben az esetben nyilvánvaló, hogy van egy széles kör, akiknek a jogi érdeke igen könnyen bizonyítható. Arra számítok, hogy ezek az ügyek vissza fognak jönni. Márciusig kiderül” – mondta.

Az azzal kapcsolatos kritikákra, hogy az Alkotmánybíróság számos kényes ügyet érintő indítvánnyal még nem foglalkozott, Paczolay a következőket mondta: „messze nem értek egyet azokkal az AB-vel szemben megfogalmazott kritikákkal, hogy az új médiaszabályozást támadó indítványok összességét egy átlagos képzettségű jogász pár nap alatt megválaszolná”.

Paczolay kritizálta a jogalkotókat, mondván, elnökként „rengeteg időmet elvették az AB változó hatáskörével kapcsolatos teendők vagy az új alkotmánybírósági törvénytervezet elemzése és véleményezése, végül pedig a 22 éve késő ügyrend megalkotása".

Annak kapcsán, hogy szinte változtatás nélkül került vissza a parlament elé a büntetőjogi és az egyházügyi törvény, amiket korábban részben vagy egészben alkotmányellenesnek talált az AB, Paczolay szintén kritizálta a parlamentet, mint mondta: „a kétharmados parlamenti többség működése az alkotmányos kultúra hiányáról tanúskodik”. Szerinte „az elmúlt időszakban számos olyan eszközzel élt az alkotmányozó hatalommal bíró többség, amelyek az alkotmánybíráskodás ellehetetlenítését, az egyes alkotmánybírósági döntések következményeinek elhárítását, megkerülését szolgálták. Ezek közül csak az egyik, és nem is a legsúlyosabb, hogy versenyfutásszerűen igyekeznek megelőzni a mi döntéseinket.”

Példaként említette, hogy „legutóbb néhány óra alatt fogadták el, íratták alá a köztársasági elnökkel és tették ki a Magyar Közlönyben az egyházügyi törvény visszavonását, csak hogy megelőzzék az AB döntésének hatályosulását”. Ugyanakkor Paczolaynak mindez csak megerősíti az alkotmánybíráskodásba vetett hitét. „Legalább van egy intézmény, amely próbálja megőrizni az alkotmányos kultúrát és értékeket. Továbbviheti egy olyan korszakba, amikor a kétharmados többség jelentette körülmény megszűnik”.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!