Móric
9 °C
18 °C

Nem kaszálta el az AB a nyugdíjállamosítást

2011.12.28. 15:40 Módosítva: 2011-12-30 15:29:21

Nem döntött szerdán az Alkotmánybíróság (Ab) a magán-nyugdíjpénztári beadványokról, az MTI úgy tudja, az idén már nem tart több teljes ülést a testület. Sereg András, az Alkotmánybíróság sajtófőnöke a döntés elmaradásával kapcsolatban nem nyilatkozott.

Meglepetés

Már az év elején, az első beadványok megfogalmazásakor azt valószínűsítették a szakértők: bár arra nincs esély, hogy az egész törvény a kukába kerüljön, az AB várhatóan törölni fogja több fajsúlyos pontját az emberi méltóság védelmére hivatkozva.

A magánpénztári tagok hátrányos megkülönböztetése, az, hogy ők nem kaphatnának állami nyugdíjat – ami az állami rendszerbe átlépés egyik fő ösztönzője volt – az egyik ilyen kardinális pontnak számított.

Mivel most, az utolsó pillanatban sem született döntés, már nem is fog. Az AB hatáskörei jelentősen változnak január 1-jétől, így a testület előtt fekvő indítványok nagy részéről - köztük erről - jövőre már nem dönthetnek, azonban januártól 90 napig még lehet új eljárást kezdeményezni.

Mit lehet tenni januártól?

Az újévkor életbe lépő új alaptörvény és a változó alkotmánybírósági törvény miatt minden folyamatban lévő, le nem zárt ügyet törölni kell.

A kisöpört ügyeket az Ab csak új beadványok alapján veheti vissza a napirendjére, ebben az esetben azonban az eljárás is a nulláról indul majd.

Mi lesz így a pénztártagokkal?

A nyugdíjállamosításról szóló tavalyi jogszabály kimondta azt is, hogy aki továbbra is magán-nyugdíjpénztári tag marad, az a 2011. december 1-je után megszerzett, járulékalapot képező jövedelmei után 10 százalék tagdíjat fizet a pénztárnak, és ettől az időponttól nem szerez további szolgálati időt az állami rendszerben. A munkáltató viszont ennek ellenére tovább fizeti az állami pillérbe a foglalkoztatott után a 24 százalékos nyugdíj-hozzájárulást.

Az Országgyűlés múlt pénteken több ponton változtatott a magán-nyugdíjpénztári tagokra vonatkozó szabályokon a gazdasági stabilitási törvény elfogadásával. Eszerint megszűnik a kötelező magán-nyugdíjpénztári tagdíjfizetés azok esetében, akik fenntartották magánpénztári tagságukat, az általuk fizetett tízszázalékos nyugdíjjárulék az állami nyugdíjkasszába kerül.

Újra megnyitották ugyanakkor az állami pillérbe való átlépés lehetőségét a 102 ezer magánpénztártag előtt. Az elfogadott jogszabály szerint ők jövő év március végéig kezdeményezhetik visszalépésüket az állami nyugdíjrendszerbe. A visszalépők a tagdíjkiegészítésként befizetett összeget, valamint a reálhozamukat felvehetik, azt önkéntes pénztárba, illetve a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben létrejövő egyéni számlájukra utalhatják.

A parlament arról is döntött, hogy a magánpénztárban maradók állami nyugdíjjogosultságot kapnak. Ezt - vagyis az ezzel ellentétes szabály eltörlését - arra hivatkozva kezdeményezte a kormány, hogy mivel a magánpénztártagok által fizetett nyugdíjjárulék az állami nyugdíjkasszába kerül, annak állami nyugdíjjogosultságot kell keletkeztetnie.

A nyugdíjrendszer alapvető szabályait is rögzítő, január 1-jétől hatályos törvény szerint az állami nyugdíjrendszerben az ellátási jogosultság alapja a nyugdíjjárulék fizetése, az állam pedig garantálja a nyugdíjak kifizetését, és biztosítania kell azok reálértékét.

Nyugdíjvédelem sajátosan

A Fidesz tavaly októberig nem akarta felszámolni a pénztárakat, sőt, a kampányban azok védelmére tett ígéretet. Magyar diplomaták más országok képviselőivel összefogva tavaly nyáron azért lobbiztak Brüsszelnél, hogy a kötelező magánnyugdíjrendszer működése miatt keletkező államháztartási hiány ne duzzassza a statisztikákban megjelenő államadósságot. Ehhez az európai adósságelszámolási szabályok átírására lett volna szükség, amire Brüsszel nemet mondott. A Fidesz ezután döntött a rendszer felszámolása mellett - az idáig vezető út kulisszatitkairól részletesen ebben a cikkünkben számoltunk be.

A brüsszeli fiaskó után a parlament tavaly ősszel és az év végén több lépésben döntött a nyugdíjpénztári rendszer felszámolásáról. Októberben még csak az dőlt el, hogy a költségvetés tizennégy hónapra elvonja a bruttó fizetésből levont, akkor még 8 százalékos magánnyugdíjjárulékot, majd decemberben megszületett a privát megtakarításokat államosító törvény. Ezzel a korábban három lábon álló nyugdíjrendszerből kivették a középsőt, a kötelező magánnyugdíjpénztári ágat, az állami (az első) illetve az önkéntes (harmadik) pillérek azonban megmaradtak.

A törvény egyebek mellett kimondta, hogy aki 2011. január 31-ig nyilatkozik arról, hogy valamelyik magánkassza tagja marad, az annak ellenére nem lesz jogosult állami nyugdíjra, hogy munkaadója továbbra is fizeti utána a munkáltatói nyugdíjjárulékot, ami nem kis összeg, a bruttó bér 24 százalékára rúg. A jogszabály ráadásul nem csak az átlépő, hanem a maradó pénztártagok 8 százalékos befizetéseit is elvonta. Eredetileg 14 hónapra, egészen most decemberig, majd most egy újabb (az AB által most nem vizsgált) nyugdíjállamosítással véglegesen.

Kifogások százai

A nyugdíjállamosítást lényegében a törvény megalkotása után közvetlenül, tavaly év végén és ez év elején számos alkotmánybírósági beadvány támadta meg (pdf). Akkor még úgy tűnt, ha az AB a leggyorsabb önmagát veti be, akkor február közepére-végére lehet meg az ítélet nyugdíjügyben, de pár héttel később többen már a márciust emlegették.

Ehhez képest az AB április elejéig még arról sem tudott döntetni, hogy a tavalyi hatáskörszűkítés hagyott-e akkora mozgásteret a testületnek, hogy az emberi méltóság védelmére hivatkozva a decemberi nyugdíjjogszabály legalább néhány paragrafusát kihúzza. Az alaposabb vizsgálat pontosan emiatt késett: először ugyanis arról kellett döntenie a testületnek, hogy az ügy egyáltalán vizsgálható-e. Július közepére kiderült, hogy igen, a határozattervezet akkorra el is készült, de az AB szabadságra ment.

A nyár végén úgy tűnt, még a testület létszámának szeptemberi felduzzasztása előtt döntés születhet a beadványról, ez azonban elmaradt, és akkortól kezdve egyre esélyesebbnek tűnt, hogy idén nem is születik meg a határozat. Pedig az akkor kiszivárgott információkból még úgy tűnt, az AB összeegyeztethetetlennek tartja az alaptörvénnyel, hogy a mintegy százezer magánpénztári tag ne kapjon állami nyugdíjat.