Schmitt Pál állja a szavát

A Köztársasági Elnöki Hivatal dolgozószobájában éjszakánként rengeteget világított a mécses, hiszen Schmitt Pálnak és alkotmányügyi stábjának irdatlan mennyiségű jogszabályról kellett eldöntenie, hogy megfelelnek-e a politikai és alkotmányos feltételeknek. Az államfő tavaly 106, 2011-ben december 31-ig, a közlönyben megjelentek szerint, a számozás nélküli Alaptörvénnyel és annak átmeneti rendelkezéseivel együtt 213 törvényt írt alá. Idén eddig ezekhez kettő jött hozzá: az új Munka törvénykönyve, illetve a szabálysértések drasztikus szigorítása.

Nem homok, olaj a gépezetben

Hiába a törvények alapos vizsgálata, Schmitt a megválasztása óta egyszer sem gördített akadályt a törvényhozás útjába: sem az Országgyűlésnek megfontolásra, sem az Alkotmánybíróságnak normakontrollra nem küldött vissza egyetlen jogszabályt sem.

A Köztársasági Elnöki Hivatal külön oldalt vezet az elnök által aláírt törvényekről. A törvényhozás tempóját azonban a jelek szerint még a Sándor-palotában sem bírják: az év végén a lista utolsó bejegyzése a közlönyben május közepén megjelent 2011. évi XLII. törvény volt.

Vannak kekeckedők is

Az Alkotmánybíróság a jelenlegi ciklusban elfogadott, és Schmitték által átengedett törvények esetében eddig összesen hatszor emelt kifogást. Ilyen volt a büntetőeljárási gyorsítócsomag, a médiaalkotmány, az egyházügyi törvény és a 98 százalékos különadó mindkét verziója, valamint a köztisztviselők indoklás nélküli elbocsátása.

A különadó első körének pikantériája volt, hogy Schmitt közreműködött az általa is fémjelzett új törvényalkotási mechanizmus kialakításában: még házelnökként kivárta a 15 napos határidőt a törvény megküldésére az államfőnek, majd miután köztársasági elnökként hivatalba lépett, aláírta a törvényt. Így sikerült elkerülni, hogy elődje, Sólyom László politikai vagy alkotmányossági kifogással élhessen.

Változik az ember véleménye

Schmitt államfőjelöltként "maximálisan egyetértett" azzal, hogy Sólyom László köztársasági elnök visszaküldte az Országgyűlésnek a kormánytisztviselők eltávolításáról szóló törvényt. Viszont amikor 2010 végén az ugyanezzel fenyegetett köztisztviselőkről szóló jogszabályról neki kellett döntenie, már semmilyen okot nem látott a közbelépésre.

Pedig az elnök nem minden esetre ígért rugalmasságot. Megválasztása után a Duna Televízióban még arról beszélt, hogy a demokrácia és az alkotmányosság nem csorbulhat, és ha kell, akár a megválasztóival is konfliktusokat vállalva, de élni fog politikai vétójogával, mert azt "nyilván egyszerűbb, gyorsabb és könnyebb" alkalmazni, mint az alkotmányost. "Erre előttük esküdtem, ebben nincs pardon, nincs kivétel" – szögezte le harciasan Schmitt Pál 2010 nyarán.

Teltek-múltak a hónapok, de többé nem adódott ok a közbeavatkozásra. Az államfőnél (némi sugallatra) még a parlamenti többség is szigorúbb volt önmagával, hiszen az egyházügyi törvényt maga hatálytalanította, a büntetőeljárást módosító gyorsítócsomag számára legfontosabb, a legfőbb ügyész jogkörének bővítéséről szóló szakaszát pedig alkotmányos szintre emelte, hogy az alkotmánybírák többé ne férjenek hozzá.

Hosszan elgondolkodott

Amikor a Bankszövetség arra kérte Schmitt Pált, hogy a végtörlesztésről szóló törvény ügyében kérjen normakontrollt az AB-tól, nyílt levélben magyarázta meg, hogy "alapos mérlegelés és megfontolás után" írta alá a törvényt.

Bár a Bankszövetség nem járt sikerrel, a példa mégsem hatott elkedvetlenítően; pár napja a Hálózat a Tanszabadságért és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete kérte, hogy ne írja alá a köznevelési törvényt.

Az idő múlása mégis hagyott némi nyomot az elnökön. Tavaly nyáron az MTV-nek azt nyilatkozta, hogy ugyan egy törvény aláírását sem bánta meg, "a különadóról szóló törvény azonban hosszan elgondolkodtatta. A parlament rendkívül ritka kétharmados felhatalmazását tiszteletben kell tartania, a magyar nyelv védelme továbbra is kiemelt célja, és azt szeretné, ha már leszállnának róla a becsúszott helyesírási hibák miatt."

Másfél évnyi munka a kukában

Rendkívül érdekesen alakul az Országgyűlés honlapján a köztársasági elnökök törvényhozási hozzáállásának nyomon követése. Egy ideig jól látszott, hogy Schmitt autonóm államfőként letért elődei útjáról. Aztán történt valami, mert az oldalon jó ideje csak Göncz Árpád elnökségének idevágó részleteiről lehet tájékozódni.

Segít az Index

Hogy az Index olvasói Schmitt Pál elnöki vétóit mégis a maguk teljességében értékelhessék, az alábbi táblázatokkal igyekszünk megkönnyíteni a dolgukat:

(Forrás: Tóth Gábor Attila, Értéktár)