Schmitt újrahasznosítgatta a doktoriját

Múlt pénteken az Index – külön kérelemre - ismét lehetőséget kapott arra a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karának könyvtárában, hogy fél órára betekinthessen Schmitt Pál Az újkori olimpiák programjának elemzése című doktori disszertációjába. Bár az egyetlen könyvtári példánnyal jelenleg a plágiumügyet vizsgáló tényfeltáró bizottság dolgozik, erre a rövid időre rendelkezésünkre bocsátották a dolgozatot.

A plágiumbotrányt kirobbantó hvg.hu és az Index feltárása nyomán csupán tizenegynéhány olyan oldala maradt a 214 oldalas munkának, amely nem mutat feltűnő hasonlóságot a bolgár Georgij Nikolaj Georgiev vagy a német Klaus Heinemann korábbi munkáival. Az egyik ilyen megmaradó fejezet címe Nők szerepe a sportban, a másiké A televízió szerepe és hatása az olimpiai programra. A könyvtárban most ezekről készítettünk kézírásos jegyzeteket.

A szöveget később nézegetve érdekes egyezésre bukkantunk, ezúttal azonban nem egy más szerző korábbi tudományos munkájával. Schmitt Pál 2010 márciusában MOB-elnökként meghívott előadó volt a Civil Akadémia előadássorozatában, témája ez volt: A sport és az olimpia szerepe a társadalomban. Az előadáshoz tartozó szöveg megtalálható itt, és magának az előadásnak a hanganyagát is archiválták, itt lehet meghallgatni. Az írott és az elmondott szöveg nem teljesen egyezik, Schmitt Pál élőszóban kissé szabadabban fogalmazott, helyenként kiegészített vagy rövidített.

Ebben az előadásban Schmitt beszélt a nők szerepéről és a televízióról is, előbbiről kevesebbet, utóbbiról többet. Mondanivalója néhol gyakorlatilag szó szerint, máshol tartalmilag egyezett azzal, amit 1992-es doktori disszertációjában írt a témáról. Az alábbiakban példákat közlünk az egyezésekre.

1/A Doktori disszertáció, 19. oldal

„Evidenciaként kezelhető, hogy a modern társadalomban a nők teste és egészsége fontos része az úgynevezett biológiai vagyonnak, hiszen ők a letéteményesei a következő generációk világrahozatalának.”

Ez élőszóban a 2010-es előadáson a következőképp hangzott el: „Evidenciaként kezelhető (nem biztos, hogy helyes terminus technikus, amit mondok), hogy a modern társadalomban a nők teste és egészsége fontos része a nemzet biológiai vagyonának, hiszen csak a nők, ők a letéteményesei a következő generációk világrahozatalának.”

2/A  Doktori disszertáció, 31. oldal

„Hosszabb távon a TV, ha nem is direkt módon, szelektálni fog az olimpiai sportok között, kétségkívül hatást gyakorol az olimpiai mozgalom alakulására. Nem tartom kizártnak, hogy a programba kerülés kritériumai között a jövőben megjelenik a TV közvetítésre alkalmasság kérdése is.”

3/A Doktori disszertáció, 31-32. oldal

„A küzdelmek szinte minden sportágban felgyorsultak, holtidő, üresjárat nem lehetséges, akciót kell kezdeményezni, lerövidült a gyakorlatok közötti várakozásidő, az óvásokat nem vitathatják a mérkőzés, vagy a verseny folyamán, a sérülteket pályán kívül gyógyítják, másodpercnyi pontossággal tartják be az előre megállapított kezdési időpontokat. Az ünnepélyes eredményhirdetések is pontos forgatókönyv szerint zajlanak, még a nemzeti himnuszt is időben limitálva kell eljátszani 45 másodpercen belül. A TV számára a labdajátékok a legjobban közvetíthető sportok, rajtuk kívül az atlétika, az úszás, a torna, az ökölvívás tart számot érdeklődésre. A magyar sikersportágak sajnos nem igazán hozzák izgalomba az amerikai TV nézőket…”

4/A Doktori disszertáció, 33. oldal

„Ha azt szeretnénk, hogy az olimpiai mozgalom, és elsősorban az olimpiai eszme terjedjen a világon, egy pillanatra sem szabad alábecsülnünk a TV különleges szerepét és lehetőségeit.”

A közel szó szerinti egyezéseken túl a résztémák sorrendje, az előadás logikája is követi a doktori disszertációban már bevált rendet. A doktori dolgozatban és az előadásban is magyaráz Schmitt a közvetítési jogokról számadatokkal kiegészítve, ezután foglalkozik a jogdíjakból befolyó pénz felosztásának mikéntjével, majd a televízió hatásával a játékok időzítésére, a szelektáló hatással és a tévénézők elvárásaival, a sikersportágakkal, végül a tévénéző előnyével a helyszíni nézővel szemben.

A 2010-es előadással kapcsolatban érdekes véletlen, hogy 2010. március 28-án hangzott el, éppen két évvel azelőtt a dátum előtt, amikorra a Semmelweis Egyetem által felállított tényfeltáró bizottság vizsgálatának eredményét ígéri.

Schmitt Pál számára egyébként valószínűleg kedves a nők testét biológiai vagyonnak tekintő gondolat. Nemcsak a 2010-es előadásban, hanem 2011 februárjában, már államfőként is elismételte egy nyilvános szereplésén. Országjáró körútjának második államásán, Veszprémben a Pannon Egyetemen tartott előadást „Sport, tanulás, karrier” címmel. Ekkor úgy fogalmazott az fn.hu riportja szerint, „A lányok teste a legfontosabb… Félre ne értsenek! Mint biológiai vagyont gondolom.”