Orbán: Nyeglén bánik velünk az unió

Higgadt, nyugodt tárgyalásra van szükség az Európai Unióval, ám azt elvárjuk, hogy tartsák tiszteletben a magyar nép mindenkori akaratát – mondta Orbán Viktor az Egri Városi Televíziónak adott interjúban. A miniszterelnök szerint „nagyon sok, az európaiság iránt elkötelezett ember él, a többségünk ilyen Magyarországon. De az, amit tapasztalunk, az a viselkedés, az a bánásmód, az a nyegleség, az a bántó, sértő, inzultáló hangnem, ahogyan velünk és rólunk beszélnek, az bizony nem barátaivá tesz minket az Európai Uniónak és az európai gondolatnak, hanem inkább ellenfelévé” – írja az MTI.

Különösnek tűnhet, hogy a miniszterelnök az egri kihelyezett frakcióülés kapcsán adott interjúben ilyen érzékeny volt az unió kemény, bántó hangneme miatt. Egy bő félévvel ezelőtti, 2011. júliusi Fidesz-rendezvényen, a pártkongresszuson ugyanis még ő beszélt hasonló hangnemben az európai politikusokról, amikor – néhány nappal az ország uniós elnökségének vége után – azt mondta: „az Európai Parlament izgága kötekedőinek adtunk néhány kokit, leesett néhány saller, kiosztottunk néhány baráti tarkón legyintést”.

Az interjúban Orbán Viktor arról is beszélt, hogy az unióból bele akarnak szólni abba, hogy miként éljünk, de ebből nem kérünk, ezt a kérdést majd 10 millió magyar fogja eldönteni. A miniszterelnök azt mondta, kívülről akarnak nyomást gyakorolni arra, hogy a magyarok hogyan szervezzék az alkotmányukat, hogyan védjék meg a gazdasági érdekeiket, vagy hogy a bankokat is bevonják-e a teherviselésbe.

Az európai szabályokat betartjuk, „de hogy nekünk mi a jó, azt nem tudják megmondani Brüsszelből”. És ha meg akarnák mondani, akkor nagyon sokat ártanának az európai eszmének. Ezért arra szokta kérni az európaiakat: vegyék figyelembe, hogy ez egy tartással, önbecsüléssel rendelkező büszke nép, ismerteti az interjú szövegét az MTI.

Gazdasági kérdésekről szólva arról beszélt: akkor lesz nyugodt, akkor lesz Magyarország biztonságban, ha legalább öt és fél millióan dolgoznak és fizetnek adót, miközben a kormányváltáskor mindössze 2,6 millió volt ez a szám. Hogy ezt pontosan mi alapján mondta, nem tudni: a KSH adatai szerint a 2010-es kormányváltás idején – mint ez az Index egymilliómunkahely-számlálójából is kiderül – a foglalkoztatottak száma 3 789 400 volt, vagyis az általa mondottnak csaknem a másfélszerese (azóta ez a szám nagyjából hatvanezerrel nőtt).

A foglalkoztatottak számának bővítése érdekében növelni kell a teljesítményünket, például a mérnökképzésben vagy az informatikai képzésben. Ugyanis az a „beteges” helyzet állt elő, hogy miközben szakemberhiánytól szenved a gazdaság, sok a munkanélküli. Ennek megfordítását szolgálja az a törekvés is, amely az általános- és a középiskolai képzés megújítására irányul. Ezért a jövőben kiemelt figyelemre számíthatnak az olyan tanárképzéssel is foglalkozó intézmények, mint az egri Eszterházy Károly Főiskola.

Kérdésre válaszolva a kormányfő arról is beszélt, hogy nem elsősorban pénzkérdés az Eger és az M3-as autópálya között közvetlen összeköttetést teremtő gyorsforgalmi út megépítése, hanem a tervezés és az előkészítéssel kapcsolatos bürokrácia odázza el a beruházás megvalósítását. A források megvannak erre, mondta Orbán Viktor.