Hálaadás a parlamentben

Az interpellációk után azonnali kérdések következnek, de Orbán Viktor a héten nincs is a parlamentben, így ezeket most nem közvetítjük. Hétfőn leginkább barátságokat ápol a parlament, törvényt csak a gyümölcsös ültetvények összeírásáról, illetve a parlamentet körbeláncoló elempéseknek adott közkegyelemről alkotnak, a dohánytörvényt megint levették a napirendről. A további programról ebben a cikkünkben olvashat bővebben.

A kormány nevében Szatmáry Kristóf válaszolt, aki szerint a célokban talán egyetért a kormány és Z. Kárpát, de Z. Kárpát állításai távol esnek a tényektől. Mert például a kormány számára minden korábbinál fontosabb a gyermeket nevelők helyzete. Szatmáry szerint amúgy igenis jót tett az egykulcsos adó a gyerekvállalásnak - pedig már mondtuk, hogy ez így nem igaz. Szatmáry meghirdette a "Tíz év alatt egymillió újszülött" programot. Azt is állította, hogy három év után tavaly év végén nőtt a kiskereskedelmi forgalom, és a gyerekesek reáljövedelme is. Z. Kárpát nem fogadta el a választ, mert tavaly 36 ezerrel kevesebb gyerek született. A kormánytöbbséget ez nem hatotta meg, elfogadta a választ.

Varga visszalépésével a jobbikos Z. Kárpát Dániel is elmondhatja interpellációját. Szerinte a KSH megcáfolta Matolcsy Györgyöt, mert állításával szemben nem nőtt a születésszám, "2011 első negyedévében kevesebb gyerek jött létre, világra". (Az igaz, hogy Matolcsynak nincs igaza, de Z. Kárpátnak sem, egyelőre semmit sem mondhatunk az adóváltozások a születésekre gyakorolt hatásáról.) Z. Kárpát azt kifogásolja, hogy a kormány a tehetősebbeket támogatja.

"Mehet?" - kérdezte rögtön parlamenti szűzbeszéde első mondataként Németh Lászlóné Zsuzsa, aki ezután a Malév privatizációjáról szóló fehér könyvet idézi lassan, tagoltan. Ebből kiderül, hogy a Malév veszteségei a privatizáció után nőttek, azon pedig az államosítás sem változtatott, hogy a cég bevételei nem fedezték a tartozásait. Némethné elsorolta a már összes ismert tényt a Wizzair feljelentésétől az EB döntéséig, majd a kérdésre válaszolva azt mondta, nem érzi magát felelősnek, mert csak december 23. óta miniszter. A feladata csak annyi, hogy tőkeerős befektetőt találjon egy új, budapesti székhelyű légitársaság alapításához. Rozgonyi nem fogadta el a választ, a parlament igen.

Rozgonyi szerint a Malév csődje nem csak a munkavállalókat, hanem a beszállítókat is érinti. "Tisztában van ezekkel az összefüggésekkel?" - kérdezte Némethnét, akinek szerinte normális esetben le kellett volna mondania, nem eltűnnie, mint az olasz hajó kapitányának.

A szocialista Varga Ferenc, ahogy a múlt héten, úgy most is visszavonta interpellációját, ami nagyjából ugyanaz lett volna, amit a múlt héten Nyakó István amúgy is elmondott. Így most a jobbikos Rozgonyi Ernő magyarázhatja el Németh Lászlóné fejlesztési miniszternek, hogy mi is egy miniszter erkölcsi, politikai felelőssége. Szerinte ugyanis Németh Lászlóné erkölcsi, politikai felelőssége is a Malév csődje.

A kormány nevében Halász János államtitkár válaszol, így nyilván a szocialisták tehetnek erről is. És valóban, Halász szerint Tukacs a szocialista kormányzás idején nem aggódott, pedig akkor rossz volt, most meg a kormány pont rendbe rakja az egészségügyet. Egy ÁSZ-jelentésből idéz, amit ő úgy értelmez, hogy a szocialista kormány 2005-2009 között nem tett semmit a transzplantáció bővítéséért. A feltett kérdésre annyit válaszolt, hogy a kilökődést gátló gyógyszerek nincsenek a terápiás fix csoportban, utána mégis arról beszélt, hogy a terápiás fix csoportban lévő kilökődést gátló gyógyszerek árát félévente vizsgálják felül. Tukacs nem fogadta el a fel nem tett kérdésekre kapott válaszokat. A parlament viszont igen.

Tukacs szerint ezzel az a probléma, hogy ezeknél a gyógyszereknél nagyon finoman, precízen kell beállítani az adagolást, mert akár toxikusak, akár hatástalanok is lehetnek. A negyedévenkénti új árazás és a termékek pályáztatása viszont azt kockáztatja, hogy negyedévente új gyógyszerekre kell átállniuk. Miért, kérdezte.

A szocialista Tukacs István a betegek speciális csoportjáról, a szervátültetettekről beszél. Az országban 941-en várnak új szervre, közülük 386-an kapnak vagy kaptak új szerveket. A szervátültetettek intenzív és precíz gyógyszeres kezelésre szorulnak a műtét után. Ezek a gyógyszerek a terápiás fix csoportba kerültek, a termékek árát negyedévente szabják meg vaklicittel.

A kormány nevében Czomba Sándor államtitkár válaszolt, aki szerint "ha a tényektől eltekintünk, akkor ez egy egész frappáns interpelláció". Szerinte amúgy az újságokban inkább kedvező híreket lehet olvasni a foglalkoztatásról, például 2011 utolsó negyedévében 46 ezerrel dolgoztak többen mint egy évvel korábban - ami igaz.

Ezután a munkahelyteremtési pályázatokról beszélt, amit a szocialisták rosszul valósítottak meg, a kormány viszont jól. A létszámleépítésről pedig nem a kormány hivatott nyilatkozni, hanem "adott esetben a Nokia", ami egész Európában leépít.

Scheiring az Index munkahelyszámlálójára is hivatkozva elutasította a választ, a parlament viszont igen.

Szél Bernadett szűzbeszéde helyett Scheiring Gábor mondja el az LMP heti interpellációját, ami arról szól, hogy a kormány munkahelyteremtés helyett munkahelyeket szüntet meg. Malév, Nokia, Flextronics, sorolta a bezáró nagyüzemeket, de a közszféra leépítéseit is megemlítette. Szerinte a kormány téves politikát folytat, mert a képzetlen, olcsó munkaerőre építő beruházásokat akar becsábítani az országba, miközben emelik a legalacsonyabb keresetűek adóterheit. Ennek a rétegnek az adó- és járulékterheit inkább csökkenteni kéne.

Kocsis Mátét az érdekli, hogy milyen előnyök származnak a Gripen-szerződés megújításából. Nyilván számosak.

Szerinte valójában az történt, hogy a korábbi téesz vezetői néhány gazdával közösen telepített egy ültetvényt, "azt ne boncoljuk, hogy kinek a pénzén". A föld tulajdonjoga pedig tisztázatlan volt. A földet a gazdák akarták megvenni 33 millió forintért, de a vevő 2006-ban több mint 70 milliót fizetett úgy, hogy tisztában volt vele, hogy a területen bérlők vannak, akiknek joguk van kitölteni a szerződésüket. Az ügyet amúgy már mindenki vizsgálta, és arra jutottak, hogy a bérlőknek nincs igazuk. A szerződések amúgy magánszemélyek között köttettek, a minisztériumnak nincs ráhatása az ügyre. Varga nem fogadta el a választ, a parlament viszont igen.

Varga interpellációjára maga Fazekas miniszter válaszolt, aki szerint nagyon fontos, komoly ügyről van szó, de Varga vicceskedő felszólalásából is látszik, hogy komoly ügyről is lehet komolytalnul beszélni. Mert a parlament nem mesedélután, Vargát pedig félretájékoztatták. Fazekas reméli, hogy nem a karzaton helyet foglaló gazdák.

A Föld - így, nagybetűvel, a képviselő nyilván a bolygóra gondol - nem azé, aki megműveli, tudtuk meg a jobbikos Varga Géza felszólalásából. Varga nyékládházi gazdák történetét foglalta mesés keretbe. A nyékládházi gazdák feje fölül ugyanis eladták bérelt földjeiket, ráadásul külföldi "farkasnak", aki "hamm, bekapta valamennyi gazdát". Varga és a karzaton helyet foglaló gazdák Fazekas minisztertől várják a megoldást.

A kormány nevében Halász "Elmúltnyolcév" János államtitkár válaszolt, aki szerint a nyugdíjasoknak minden kedvezménye megmarad - persze nem minden nyugdíjas marad nyugdíjas. Minderről persze a szocialisták tehetnek, mert szétlopták az országot, tette hozzá ráerősítve hírnevére. Tóth Csaba nem fogadta el a választ, a parlament viszont igen.

Fotó: Huszti István

Tóth úgy tudja, hogy a nemzetgazdasági minisztérium felülvizsgálja a rokkantak kedvezményeinek rendszerét. Arra kíváncsi, hogy ez javítja vagy rontja majd a helyzetüket. "Akkor most hogyan is áll a rokkantnyugdíjasok kedvezményének ügye?" - kérdezte.

A szocialista Tóth Csabát a nyugdíjasoknak járó hátránykompenzáló támogatások kérdése izgatja. Illetve még inkább a rokkantnyugdíjasok nyugdíjas státusza, amit csak Budapesten 47 ezren veszítenek el, így nem kaphatnak kedvezményes bérletet se. Ahogy például az asztmások sem. Ezért a mozgáskorlátozottak egyesületei pert is fontolgatnak.

Lázár fontosnak tartja, hogy a választási eljárási törvény konszenzusos legyen, mert a részletekben sok minden rejlik, ezért is hívják konzultációra az ellenzéki pártokat. Azt állítja, hogy az ellenzék "tulajdonképpen legitimálja" a választójogi törvényt, mert szerinte az ellenzék arról beszél, hogy összefogással megszerezhető a kétharmad. A párttörvény szerinte kiállta az idő próbáját, és a pártfinanszírozás is átlátható, a kényes kérdés a kampányfinanszírozás. Ez ügyben készek akár Puch László javaslatát is témává tenni. Szerinte sokkal közelebb áll egymáshoz az ellenzék és a kormánypárt véleménye, mint azt az ellenzék gondolja. A kormány erre nem válaszolt.

A betegségéből felgyógyult fideszes frakcióvezető, Lázár János arról beszél napirend előtt, hogy pénteken ötpárti egyeztetést kezdeményezett azügyben, hogy radikálisan csökkenteni kell a politikából élők számát. Ezután hosszasan beszélt a választójogi reformról, amit már két hónapja, a téli rendkívüli ülésszakon elfogadtak. Majd rátért a pártfinanszírozási és a választási eljárási törvényre, amelyek közül az előbbi becsületbeli ügy. Ezekről kezdeményezett ötpárti egyeztetést.

A kormány válaszolt a felszólalásra. Rétvári Bence fontos etikai-morális problémának ítélte a felvetést, hogy olyan ellenzéki politikusok is végtörlesztettek, akik nemmel szavaztak a törvénytervezetre. Rétvári Bence közigazgatási államtitkár az elempés Karácsony Gergelyt, a szocialista Tóth Józsefet, Gőgös Zoltánt és a DK-s Vadai Ágnest említette. Majd megdicsérte őket, hogy igénybe vették a végtörlesztést, mert szerinte is jó a végtörlesztés. Arra kérte az ellenzéket, hogy vállalják fel azt is, ha a kormány jó döntést hoz.

Az első kormánypárti vezérszónok, Stágel Bence az ellenzéket rótta meg, amiért nem támogatták a végtörlesztést. Illetve ennek apropóján az előző szocialista kormányokat bírálta, amiért elterjesztette a devizahitelezést, majd megdicsérte a jelenlegi kormányt, hogy épp ellenkezőleg, megpróbálja csökkenteni a devizaadósságot.

A kormány nevében Szócska Miklós egészségügyi államtitkár válaszolt, aki szakmai szempontok alapján próbálja rendezni a munkáját. Most viszont politikai választ kénytelen adni, mert szerinte a "riogatás" is politikai, hiszen a cukorbetegek preferált betegcsoport, akikért sokat tettek. "Hatékonysági tartalék" - mondta, arra utlava, hogy a beteg együttműködése növelheti a kezelés hatékonyságát. A javaslat amúgy a szakmától érkezett.

Nemény maga is cukorbeteg, és szerinte a szigorú Kövér például nem engedné neki, hogy az ülésteremben egyen. Bevallotta, hogy ezt a szabályt néha már kénytelen volt megszegni, és a pad alatt magához vett némi szénhidrátot. Nemény szerint amúgy a kormányrendeletben előírt érték bizonyos életkor felett kifejezetten káros, akár halált is okozhat. Elmondása szerint még a mérőcsíkokat is drágították, ami szintén növeli a kockázatokat.