Gyurcsány is évet értékel

Kérjük, kapcsolják ki mobiltelefonjaikat, megkezdjük közvetítésünket Gyurcsány Ferenc évértékelő beszédjéről. Kapcsoljuk az Erzsébet körúti Corinthia Grand Hotel Royalt.

Nem tervez új pártot alapítani - ez volt Gyurcsány tavalyi évértékelőjének egyik legfontosabb üzenete. Akkor még azt mondta, az MSZP-t újítaná meg, egy balközép, demokrata, hazafias, erkölcsös, európai pártot képzelt el. Az élet aztán kicsit másképp alakult.

Orbán Viktor nyomdokain haladva Gyurcsány Ferenc nemcsak miniszterelnökként követte az évértékelők orbáni hagyományát, hanem legnagyobb politikai riválisához hasonlóan ellenzékben is évértékel. Gyurcsány tavaly február nyolcadikán egy luxusszállóban, az Erzsébet körúti Corinthia Grand Hotel Royalban tartott évértékelőt, aminek a megvalósítása saját értékelése szerint "rendben volt". Állítólag 598 000 forintból hozták ki az értékelőt. Idén szerényebb körülmények között, a Rákóczi úti Best Westernben tartják az eseményt. Utánakérdeztünk, a Best Westernben 350 000 forint a terembérlet.

Kezd megtelni a Best Western szálloda előadóterme. Úgy tűnk, most figyeltek arra, hogy ne az legyen, mint a Demokratikus Koalíció megalakulásakor, amikor a nézők közt egyáltalán nem voltak fiatalok. Gréczy Zsolt fogadja a vendégeket a bejártanál. A pontot, ahol Gyurcsány beszélni fog, minden irányból körbeveszik a nézők.

"Azokhoz a polgárokhoz kívánok szólni, akik képesek jogosnak tűnő indulataik mögé nézni, és megnézni, hol tart Magyarország 2012-ben" - kezdte Gyurcsány, aki nem akar indulatokat korbácsolni. "Magyarország bajban van. Sokan azt gondolják Orbán a hibás. Ne érjük be ennyivel" - mondta, de szerinte ennyivel nem lehet beérni.

Gyurcsány szerint a dolgok értékelését a húsz évvel ezelőtt történtek értékelésével kell kezdeni. Szerinte akkor Magyarország tudta, hova akar elérni, merre akar indulni. Nem egész húsz évvel ezelőtt viszont megjelent egy régi-új hagyomány, amely kétségbe vonta a köztársaság létjogosultságát. Ezt Csurka István hívta életre.

"Antall József, a modern magyar konzervativizmus megalapítója tudta mi a dolga" - mondta. Szerinte Antall és "a nemzeti liberalizmus" képviselői felvették a harcot Csurkával. Ők azt hitték, a köztársaság nincs veszélyben, mára viszont tudjuk, hogy a köztársaság elbukott. "A köztársaságpártiak ma politikai, társadalmi kisebbségben vannak" - mondta, hozzátéve, hogy a hozzá közel állókat tartja köztársaságpártiaknak.

Fotó: Illyés Tibor

Húsz-huszonöt éve voltak dolgok, amik összekötötték a pártokat, amik a republikanizmus fundamentumát adták. Azt gondolták, hogy Magyarországnak Bizánc és Párizs között hajóját-kompját végleg a Nyugathoz kell kötnie, Párizsra kell támogatóként tekinteni. A támogatást meg is kaptuk Berlintől, Párizstól, Rómától.

Az alkotmány, bár magán viselte az 1949-es évszámot, de egy demokratikus alkotmány volt, amit az első szabadon választott parlament valamennyi pártja legitimált. "Úgy gondoltuk, hogy szabadnak lenni jó, hogy Magyarországot a szabadság eszménye köré kell rendezni, hogy szabaddá kell tenni a polgári világot, a gazdaságot, a kultúrát, a nép vallását" - mondta. "Úgy gondoltuk, hogy a szabadság nem hoz gazdasági jólétet" - ismerte el, de azt is, hogy a szociális gondolat alapja az új országnak. "Hogy nincs jó  és rossz magyar, hogy nincs magyar, akire nagyobb szükség van, mint a másikra".

"Olyan világot szeretnénk, amelyben a vagyon kötelez, amiben több felelősség van fent és több lehetőség van fent. Így gondolták ezt a konzervatívok is" - mondta, és idézte Antallt, aki lélekben a határon túliak miniszterelnöke is volt. Szerinte sem Antall, sem az őt követő politikusi nemzedékek sem tettek engedményt a nacionalista felsőbbrendűség érzésének. Gyurcsány szerint a felsőbbrendűség eszményét magunk mögött is kell hagyni. "Ezek voltak a tartópillérei a köztársaságnak. Ezek a tartópillérek most összedőltek".

Ezzel szemben most létrejött egy ellen-Magyarország, Orbán Viktor Magyarországa, ami már nem hisz Európában, aminek Brüsszel fenyegetés, és szívesebben tekint az autokratikus, despotikus keleti rendszerekre. "Ez a Magyarország nem a szabadság, hanem az alávetettekre rákényszerített rend országa" - mondta. Az új Magyarország fél a piactól, a külföldtől, a XX. század bezárkózó eszményét képviseli.

Az új Magyarország a szegénységre nem átokként, hanem bűnként, szégyenként tekint, nem felemelni, hanem büntetni kívánja a szegényt, azt üzeni neki, nincs rád szükség. Ez a Magyarország azt gondolja, hogy bár közösek vagyunk kultúránkban, történelmünkben és nyelvünkben, a politikai fennhatóságát is ki akarja terjeszteni a határon túliakra, "nacionalista mozgalmak tragikus örököseként összekeveri az állampolgárt a nemzet tagjával".

Gyurcsány szerint a feladat nem Orbán kormányának legyőzése, mert előbb-utóbb le lehet győzni. A kérdés az, hogy mi a viszonya a köztársaságpártiaknak az ellen-Magyarországhoz. Lehet-e béke a köztársaságpártiak és azok között, akik a nemzetnek mondják magukat.

Gyurcsány szerint azok, akik nemzetben gondolkodnak, azt gondolják, hogy sutba kell dobni a köztársaságot. Felidézte, hogy Csurka temetésén is ott voltak a kormánypárti politikusok. Ebből arra következtetett, hogy a feladat azok meggyőzése, akik "nagyon mást gondolnak Magyarországról". "Mert Orbán menni fog, de az úgynevezett nemzeti Magyarország maradni fog" - mondta.

Nincs helye elutasító, kiüldöző szenvedélynek, mondta Gyurcsány, bár szerinte őket el akarják üldözni. Nincs helye kiátkozásnak sem, mert az átok visszahullik a fejükre. Ehelyett gondolkozni kell, hogy ez a hatalmas fordulat hogyan következhetett be. Azon kell gondolkozni, hogy hogyan lehet újraegyesíteni az ország lakosságát a haza nagy ügyében.

Gyurcsány szerint a bevezetőben elmondottak határozzák meg azt is, hogy mi történt az elmúlt két évben. Nem az a baj a kormány gazdaságpolitikájával, hogy a gazdasági része gagyi. Az a baj, hogy Orbán nem kormányozni, hanem rendszert váltani akart, ami Gyurcsány szerint mostanra meg is történt. Mert politikája, amely mögött ott van a sokak támogatása, erővel és befolyással rendelkezik. Nem politikai vagy személyi alternatívák, hanem a hazáról vallott két különböző, és egymást kizáró világ áll egymással szemben.

Fotó: Illyés Tibor

Magyarország nincs egyedül, de soha nem volt ilyen magányos, mint mostanában. Magyarország soha nem nézett olyan ellenérzéssel a világra, mint most, állítja Gyurcsány, aki szerint hamis kérdésfelvetés, hogy Orbán a szuverenitást állítja politikája középpontjába. A szuverenitás XIX. századi gondolata valaha fontos volt, de a modern politika már nem erről szól. "Melyik ország szuverénabb, Észak-Korea vagy Dél? Észak!" - mondta, de mégis a déliek boldogabbak. Tehát a jelen politikája a más országokkal való együttműködésről szól. Mert a világ összetettebb annál, hogy egymagunk megbirkózzunk vele.

A modern politika központi fogalma nem a szuverenitás, hanem a nemzeti mozgástér növelése, mondja, és szerinte Orbán csökkentette az ország mozgásterét, létrehozott "egy rosszkedvű barakkot". Megveszekedett kormánya miatt lenézett az ország. Hibás nemzeti stratégiából következett a hibás külpolitikai stratégia, amely megbukott, mert befagytak Magyarország nyugati kapcsolatai, és nem lettek új barátai keleten. Magyarország két szék között a pad alá zuhant.

"Tessék elhinni, hogy Magyarországot nem büntetni akarják, tessék elhinni, hogy ami történik, az nemcsak Magyarországnak nem jó, nem jó a világnak sem" - mondta.

Orbán rendszere illegitim, mert demokratikus választásokon sem lehet felhatalmazást nyerni nem demokratikus változásokra. A köztársaságpártiak feladata tehát az 1989-es eszmék felélesztése. Ezért le kell váltani mindazokat, akiket az új, egypárti alkotmány alapján neveztek ki. "Azért, mert a köztársaságra tett esküjük hamis, elfogadták, hogy nem a köztársaságot, hanem Orbán Viktor pártérdekeit fogják szolgálni" - mondta.

Gyurcsány most a Nokia-gyár leépítéséről beszél, úgy tudja, hogy a Nokia vezére hetekig kilincselt Orbánnál. Gyurcsány annyit elismert, hogy Orbán valószínűleg nem tudta volna megakadályozni, hogy a Nokia munkahelyeket telepítsen máshova. "De ezernyi részlet nyitva volt. Lehetett volna arról tárgyalni, hogy hogyan lehet a lehető legkevesebb fájdalommal megszervezni a lépést" - mondta.

Gyurcsány szerint Orbán tudatosan magányos akar lenni, de ezzel rosszul fog járni. "A magány a politikában öl" - mondta. Szerinte egy gazdaság értékmérője, hogy mekkora az ipari termelése, és a magyar ipar jelentős része külföldi tulajdonban van, így nem jó felhergelni a külföldieket. A feladat éppen az lenne, hogy a külföldi nagyvállalatok partnerei legyenek a hazai kis és közepes vállalkozásoknak. Magyarországnak muszáj megtanulnia együttműködni a nagy gazdasági szereplőkkel. "Nem azt mondom, hogy tétlenül kell nézni, ha egy nemzetközi áruházlánc visszaél az erőfölényével. Frászt! Ezért van az állam" - mondta.

Ennek ellenére is az országnak az az érdeke, hogy a külföldiek ide jöjjenek befektetni, hogy azt lássák, itt örülnek az érkezésüknek. "Nem hiszem, hogy segít az országnak, ha azt hallani, hogy a magyar kormány ellenfele mindenkinek, aki külföldről érkezik" - mondta.

Ezután a szegénység problémájára tért rá, szerinte az Orbán előtti kormányok tudták, hogy dolguk van a szegénység mérséklésében. "Nem lehet nem látni, hogy soha ilyen fájdalmas nem volt Magyarországon a szegénység szorítása, mint most" - mondta. Elismerte, hogy az ő kormányzása idején is volt szegénység. "Nem lehet azt ígérni, hogy egyszer és mindenkorra megszűnik a szegénység, de nagyon nem mindegy, hogy hogy tekintünk a szegénységre" - mondta.

Abban nincs vita, hogy a gazdagodást a tehetségre kell alapozni, de azt is látni kell, hogy százezrek akarnak dolgozni, de nem tudnak. "Nem arról van szó, hogy mindenki csaló. Biztos vannak, de nem ez a többség" - mondta. Mégis, akik nem dolgoznak, azok nem kapnak empátiát, csak "a 47 000 forint cinizmusát". Szerinte a kormány azt vágja a nehéz sorsúak képébe, hogy megérdemlik a sorsukat. "Nézzenek körbe a teremben, és látnak olyan tanárnőt, akinek Budapesten nincs munkája másfél éve, több mint száz pályázat után. Neki nem lehet azt üzennie a magyar kormánynak, hogy te vagy a hibás" - mondta.

A nehéz helyzet javarészt a kormány lelketlen cinizmusából következik. Ő ezzel szemben olyan kormányt szeretne, amelyik azokat is látja, akik mindent megtesznek, mégis nehéz a sorsuk. "Ebben a körben muszáj pár szót szólni a magyarországi cigányságról" - mondta. Szerinte ez amúgy szívesen került téma, mert egy rossz jelző könnyen kiforgatható. "Nekünk az ő sorsuk is fontos kell, hogy legyen" - mondta, mert ha egy ország a legszegényebbjeit kínálja fel bűnbaknak, az az ország az erkölcsi romlás útjára fog lépni.

A cigányság társadalmi kultúrája nagyon sok tekintetben különbözik a miénktől. Másképp működik a család, más az asszony szerepe a családban, máshogy viszonyulnak az ipari-mezőgazdasági munkához. "Ahogy élnek, az nagyon más, mint ahogy mi gondolkozunk az életről" - mondta.

Az "átkozott nyomorúság és szegénység", ami sokuk osztályrésze, gyakran vitatható utakra tereli őket, ami nagy konfliktusokat gerjeszt vidéken. Erről persze más egy budapesti szálloda termében öltönyben beszélni, mint megélni. A konfliktusok gyakran etnikai karaktert is nyernek "hol jogosan, hol nem, nehéz ezt megmondani". Nem egy roma család töri össze magát egy jobb élet reményében, és ha ez így van, akkor nem lehet a cigányt a bűn jelzőjévé tenni. "Nem lehet engedni a radikálisnak becézett fasisztáknak, hogy cigányozzanak".

Gyurcsány szerint a Fidesz a Jobbikkal parolázik, amit ő képtelen felfogni.

Ezután rátért a jövőre, amiről anyukája azt szokta mondani, hogy az élet ilyen, neked majd jobb lesz. Most is rengeteg dolog van, amit könnyű lesz megváltoztatni, ha a jelenlegi többség újra kisebbségbe szorul. De lesz, amit nehéz lesz. Például a kormány legbrutálisabb intézkedéssorozatát, azt, ahogy az oktatáshoz viszonyul.