Új eljárás jön Pesty és Bajnai ügyében

2012.05.10. 12:13
Új eljárás lefolytatását írta elő a másodfokú bíróság Pesty László rágalmazási ügyében, mert a bíróság szerint első fokon helytelenül határozták meg a bizonyítás lehetséges irányát.

Hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet és új eljárás lefolytatását írta elő a Fővárosi Törvényszék Pesty László rágalmazási ügyében, a filmes, újságíró ellen azért indult magánvádas büntetőeljárás, mert azt állította Bajnai Gordon volt miniszterelnökről, hogy a Wallis korábbi vezérigazgatójaként felelős tönkrement libatenyésztők haláláért.

A Budai Központi Kerületi Bíróság tavaly novemberben bűnösnek mondta ki Pesty Lászlót és rágalmazás miatt egy év próbára bocsátotta, a Fővárosi Törvényszék azonban ezt az ítéletet hatályon kívül helyezte.

Szóbeli indoklásában a bíró rámutatott arra, hogy bár az elsőfokú bíróság széles bizonyítást igyekezett lefolytatni, helytelenül határozta meg a bizonyítás lehetséges irányát. Mint kifejtette, a másodfokú bíróság álláspontja szerint nem büntetőjogi, hanem erkölcsi felelősségről foglalt állást az újságíró. A bíróság szerint ketté is kell választani a Wallis Zrt.-vel és Bajnai Gordonnal kapcsolatos állításokat.

Bajnai Gordon esetében a másodfokú bíróság álláspontja szerint Pesty László a miniszterelnöki tisztségre való erkölcsi alkalmasságról szólt. A bíró hozzátette: ezért az ügy iratait megküldi a bíróság az ügyészségnek, hogy az vizsgálja meg, szükségesnek látja-e közvádas eljárás megindítását. A büntetőeljárási törvény szerint „a becsületsértés és a rágalmazás közvádra üldözendő, ha hivatalos személy sérelmére hivatalos eljárása alatt, illetve emiatt, vagy hatóság sérelmére hivatali működésével összefüggésben követik el".

A Wallis Zrt.-vel összefüggésben pedig nem folytatott az elsőfokú bíróság érdemi vizsgálatot és nem is foglalt állást számos kérdésben, így arról sem, hogy Pesty László kijelentése alkalmas-e a gazdasági társaság becsületének, jó hírnevének csorbítására.

A Fővárosi Törvényszék szerint ha a megismételt eljárásban az elsőfokú bíróság a valóság bizonyítása mellett dönt, akkor vizsgálni kell azt is, hogy volt-e a cégnek helytállási kötelezettsége. Ezt úgy tudja megtenni az elsőfokú bíróság, hogy kiterjeszti a bizonyítást arra a kérdésre, hogy adott esetben folyt-e vizsgálat a Gazdasági Versenyhivatalnál vagy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél a Hajdú-BÉT és a Wallis gazdasági társaságokat érintően és azok milyen eredménnyel zárultak.

Pesty László a tárgyaláson azt mondta: ok-okozati összefüggést véltek felfedezni a Wallis vezetője és az öngyilkosságok közt. „Ezt a véleményemet nem a levegőből kaptam, hanem a riportalanyaim elmondásából, az ő véleményüket ismételtem meg" – mondta. Hozzátette, kijelentése nem csupán vélemény, hanem az újságírói hivatásából adódó kötelessége is volt.

A legutóbbi parlamenti választások előtt néhány hónappal a Helyi Téma Online-nak adott interjúban kapott nyilvánosságot Pesty Lászlónak a büntetőperben vitatott állítása az akkor hivatalban lévő, 2009 tavaszán miniszterelnökké választott Bajnai Gordonról a Wallis Rt.-vel, illetve a Hajdú-Bét Rt.-vel kapcsolatban.

Pesty László a perben korábban azt mondta, akkoriban egy dokumentumfilmben dolgozta fel a Hajdú-Bét esetét: a cég 2003-2004-ben nem fizette ki beszállítóit, és emiatt több száz baromfitenyésztő ment tönkre, többen közülük öngyilkosok lettek.

A perben, még az elsőfokú eljárásban Bajnai Gordont is meghallgatta a bíróság. A volt kormányfő akkor arról beszélt, hogy 2000-től 2005-ig volt a Wallis vezérigazgatója, az rt. 1998-99-ben vált az egyébként önálló igazgatósággal rendelkező Hajdú-Bét többségi tulajdonosává, ám operatív irányítást nem gyakorolt a Hajdú-Bét felett, a kisvállalkozók pedig nem is ezzel a társsággal, hanem egy további cégen keresztül egy negyedik társasággal voltak üzleti kapcsolatban.

A volt miniszterelnök elmondta akkor azt is, hogy még 2004-ben vezérigazgatóként egy országos napilapnak adott interjúban számolt be a történtekről, az ügyet 2006-os közéleti szerepvállalása után „melegítették fel" egyes sajtóorgánumok, ezek a politikai motivációjú rágalmak azonban alaptalanok, jelen perbeli kijelentés célja pedig nyilvánvalóan a választási kampányhoz kapcsolódó „karaktergyilkosság" volt.