Navracsics a főbíróhoz fordul a Cozma-ítélet miatt

Az ítélkezési gyakorlat felülvizsgálatát kéri a Cozma-ügy nyomán Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter Darák Pétertől, a Kúria elnökétől – közölte  a miniszter sajtófőnöke. Navracsics Tibor ezt a veszprémi városi televíziónak adott, felvételről hétfő este 8 órától adásba kerülő interjúban mondta el kérdésre válaszolva.

Előbb a Jobbik, utána Orbán, most Navracsics

Az igazságügyi miniszter az interjúban hangsúlyozta: a bíróság döntésének megítélését miniszterként nem befolyásolhatja véleményével. A közigazgatási és igazságügyi miniszter arra vonatkozóan kér szakértői véleményt a Kúria elnökétől, hogy az utóbbi időszak ítélkezési gyakorlata a társadalom elvárásainak megfelelő, kellő szigort mutat-e az olyan kiemelkedő esetekben, mint amilyen a Cozma-gyilkosság volt – közölte a tárcavezető sajtófőnöke.

A Cozma-ügyben hozott bírói ítélet kapcsán – egy jobbikos képviselő felvetésére – Orbán Viktor miniszterelnök is megszólalt múlt hétfőn a parlamentben. Mirkóczki Ádám szerint a jelentősen enyhített ítélet miatt "felháborodott a szakma, a sportvilág és minden jóérzésű ember: egyedül a gyilkosok elégedettek".

A kormányfő erre reagálva azt mondta: legszívesebben azt mondaná négyszemközt, hogy egyetért azzal a véleménnyel, amit elmondott a képviselő. Ezt azonban nem teheti meg a nagy nyilvánosság előtt. Ha Magyarország miniszterelnöke bármely egyedi bírósági döntést kritika alá von, akkor nem jár el helyesen, mert az a képzet alakul ki, mintha az igazságszolgáltatásra nyomást akarna gyakorolni a kabinet – mondta Orbán.

Ez szerinte nem áll szándékukban, de nem azért, mert elégedettek azokkal az ítéletekkel, amelyek születnek. A kormányfő azon meggyőződésének adott hangot, hogy az emberi élet a legfontosabb dolog, ezért a mainál sokkal nagyobb védelmet érdemel.

Jelentősen enyhítették az ítéletet

Marian Cozmát, az MKB Veszprém és a román kézilabda-válogatott játékosát 2009. február 8-án gyilkolták meg a veszprémi Patrióta lokál előtt, segítségére siető csapattársait, a szerb Zarko Sesumot és a horvát Ivan Pesicet életveszélyesen megsebesítették.

A három fővádlott büntetését április végén jelentősen enyhítette a Győri Ítélőtábla. A jogerős határozat az első fokon életfogytiglani fegyházra ítélt Raffael Sándor és Németh Győző büntetését 18-18 év börtönre, míg Sztojka Iván 20 év fegyházbüntetését 8 év börtönre változtatta.

A bíróság szerint az elsőfokú ítélet hibás: nem állapítható meg, hogy Raffaelék akarategységben követték el a cselekedeteiket, azaz lett volna az eseménysorozatnak olyan pontja, amikor az elkövetők tudtak egymás emberölési cselekedetéről, szándékáról, és abban osztoztak. A bárban és a bár előtt történtek vizsgálata során nem került elő erre utaló bizonyíték, és nem áll meg a több emberen elkövetett emberölés vádja sem.

Túl kemény volt az elsőfok

Az elkövetők büntetett előéletű, erőszakos emberek, de a Cozma-gyilkosság indulati bűncselekmény, az elsőfokú ítélet pedig túlzó volt, mellyel a Veszprém Megyei Bíróság a helyi és az országos közvélemény elvárásaira reflektált – ez a másodfokú bíróság ítéletének a summázata. A jogerős döntés utalt az elsőfokú eljárás cigányellenes élére is: az elsőfokú ítélet a vádlottakat "roma csoportnak", a sértetteket "sportolónak" és "sporttársnak" nevezte.

Az ítélet szóbeli ismertetésekor a Győri Ítélőtábla bírója kijelentette, hogy az elkövetők, sértettek származására csak akkor lehet utalni, ha annak az ügy szempontjából jelentősége van, és a bíróságnak a látszatát is kerülnie kell, hogy részrehajlóan jár el.

Senki sem szólhat bele az ítélkezésbe

A kriminológia egyik alaptétele, hogy az emberölések túlnyomó többségét nem előre eltervezetten, hanem hirtelen indulatból követik el, és ezekben a helyzetekben a tettesek nem mérlegelik a tettük következményeit. Így várhatóan a szigorúbb ítéletek, a törvény esetleges szigorítása sem fogja jobban szolgálni az élet védelmét a Cozma-gyilkossághoz hasonló helyzetekben.

A bíróságok az Alaptörvény szerint független hatalmi ágként működnek, ami az egyik legalapvetőbb jogállami norma: a kormány nem hogy útmutatást nem adhat, de még nyomást se gyakorolhat a bírókra a neki nem tetsző ítéletek miatt. Az ítéleteken egyedül a jogalkotó országgyűlés változtathat, a büntető törvénykönyv szigorításával. Nem utasíthatja szigorra a bírókat a főnökük, de még a Kúria elnöke sem, és az igazságszolgáltatási munka egységesítését célzó jogegységi döntések sem szolgálhatnak ilyen célt.