Pártfinanszírozás: Lázárnak igaza van

Tavaly áprilisban készítettünk interjút Lázár Jánossal, és többek között a pártok finanszírozásáról faggattuk. Ezeket mondta:

Mit tartana igazságos pártfinanszírozási rendszernek?

Először is átláthatónak kell lennie. A választók nem fognak igazságosnak tartani egyetlen pártfinanszírozási rendszert sem addig, amíg átláthatatlan. Az lenne jó, ha a választók megértenék, hogy a pártok pénzbe kerülnek, és jobb, ha ezt a pénzt az államtól kapják, mint ha ellopják. Ennek az alapfelismerésnek az elérése történelmi vívmánya lenne a mostani parlamenti ciklusnak, és nekünk meg kell tennünk az első, talán legfontosabb lépéseket.

Ezek szerint ha önön múlna, a Fidesz bevállalná a párttámogatások jelentős növelését?

Tudomásul kell venni, hogy a társadalom tűrőképessége ebben az ügyben nem túl magas. Nemcsak arról van szó, hogy a pártok hogyan viszonyulnak ehhez a kérdéshez, hanem arról is, hogy az emberek nem veszik tudomásul, hogy a többpártrendszer alapján működő demokrácia pénzbe kerül.

Személy szerint megpróbálná meggyőzni a választókat erről?

Hogyne! Az értelmes vitának mindig van helye.

Hogyne!

A Demokrácia és Dilemma Intézet szerint teljesen igaza volt Lázár Jánosnak.

A magyar képviseleti demokrácia alapját a pártok jelentik. Országgyűlési választásokon például csak magánszemélyek vagy pártok indulhatnak, a listás szavazáskor csak pártokra lehet szavazni. Ha a pártok pénz nélkül maradnak, akkor a legalapvetőbb népképviseleti intézmények esnek szét.

Kell nekik a pénz

A Fidesz éppen a 2002-es választási vereség után vonta le azt a következtetést, hogy egy párt szervezettsége döntő tényező egy választás kimenetelében.

„2002-ben a mozgósítás gyengesége miatt vesztettünk. Egyszerűen nem létezett a Fidesz mint pártszervezet, még normális tagnyilvántartás sem volt, az irodákban üzenetrögzítők működtek csak” – mondta az Indexnek alig néhány hete egy fideszes politikus.

A szervezettség jelentősége közhely a magyar politikában. Mesterházy Attila, az MSZP elnöke idén áprilisban például ezt mondta az Indexnek: „Folyamatosan erősítjük ezt az infrastruktúrát, mert egy párt sikerének legalább a felét az országos szervezettsége biztosítja.”

Világos beszéd, minden pártban tudják, hogy aki nem tud országos hálózatot fenntartani, az nem bír eséllyel indulni a választáson. Márpedig a hálózat fenntartásához (irodák, személyzet, stb.) pénz kell.

A pártok most a működésükhöz szükséges pénz nagy részét az államtól kapják – legalábbis bevallott jövedelmeik alapján. Ezt bizonyítja a Fidesz helyzete is. A pártnak 2011-ben 1 milliárd 293 millió forint bevétele volt, és ebből 144 millió tagdíjakból, 46 millió forint adományokból folyt be. Vagyis bevételeinek közel 80 százaléka az államtól jött. Az arányok a többi pártnál is hasonlóak.

A pártokon évente 2,5 milliárd forint körüli összeget lehet spórolni. Ennél azonban sokkal többet ér a magyar demokrácia.

Nincs jobb

A pártfinanszírozás befagyasztásáról szóló terv nyilvánosságra kerülése óta nagyon sok cikk elemezte már a helyzetet, az érvek mind hasonlóak: ha a pártok állami támogartás nélkül maradnak, akkor majd feketén szereznek pénzt, vagy elvtelen alkukat kötnek, és eladják magukat annak, aki megfizeti őket. Török Gábor tömör, de minden lényeges érvet összeszedő értékelését például itt lehet elolvasni.

Nem ördögtől való ötlet, hogy a politika tartsa el magát, csakhogy ez az elv olyan közegben működőképes, ahol az állam egyébként is távol tartja magát a közösségi ügyek finanszírozásától. Az USA-ban például az egyetemi oktatáshoz vagy az egészségügyi ellátáshoz sem közpénzből jutnak az emberek, és a pártok sem elsősorban a költségvetési támogatásból élnek. De ez a ritkább megoldás. És persze az amerikai párttámogatási rendszernek is vannak erős kritikusai, itt például egy elég határozott érvelést olvashat arról, hogy mennyire demokratikus, ha a nagyvállalatokból élnek a politikusok.

Itt pláne nem lesznek jótékony polgárok

Főleg egy olyan országban értelmetlen az állami támogatást megvonni a pártoktól, ahol a többpártrendszer nem túl népszerű dolog. Egy amerikai közvélemény-kutató cég 2009-es felmérése szerint a magyaroknak csak 56 százaléka elégedett a többpártrendszerrel. Csehországban 80, Szlovákiában 71, Lengyelországban 70 százalék örült a többpártrendszernek, vagyis Magyarországon különösen népszerűtlen a demokrácia. Ilyen helyzetben túlzott elvárás a társadalomtól, hogy egyéni befizetésekkel tartsa el a pártokat.

De akármilyen népszerűtlen is, kár lenne lemondani a többpártrendszerről 2,5 milliárd forintért.