A regisztráció hátrányain agyal a Fidesz

A Fideszben továbbra sem veszik biztosra, hogy bevezetik-e végül a választások előtti regisztrációt, derül ki azokból a beszélgetésekből, amelyeket kormánypárti képviselőkkel folytattunk. A politikusok annak ellenére is csak lehetőségként beszéltek a regisztrációról, hogy az elmúlt hetekben a Fidesz több befolyásos politikusa, többek között Orbán Viktor kormányfő is megszólalt a kérdésben.

A Fidesz egyik ismertebb politikusa az Indexnek azt mondta: bár nagyobb az esélye annak, hogy a javaslat valamilyen formában megvalósul, jelenleg nem vehető száz százalékig biztosnak, hogy a regisztrációt bevezetik. A politikus szerint azért is nyitott a kérdés, mert a regisztrációt a kormánypártban nem támogatja mindenki. Gulyás Gergely, a fideszes képviselő a múlt héten a 168 Órának adott interjúban arról beszélt, hogy több érvet lát a javaslat ellen, mint mellette. Gulyás szerint az előzetes regisztráció inkább az LMP-nek és a Jobbiknak kedvezne, nem pedig a Fidesznek. A politikus ezzel arra utalt, hogy a két ellenzéki párt szimpatizánsai elkötelezettebbek, mint a kormánypárt támogatói. Gulyás véleménye azért különös, mert többen viszont úgy vélik, hogy a regisztrációt inkább a Fidesz tudná kihasználni, mivel hagyományosan aktív a szavazótábora.

A vidéki képviselők hangja

A kormánypárti forrás szerint azt, hogy a Fidesz végül beáll-e a javaslat mögé, nagyban meghatározza majd a vidéki kormánypárti képviselők véleménye. A vidéki képviselők nem filozófiai alapon állnak hozzá a kérdéshez, hanem azt mérik fel, hogy a vidéken élő emberek mennyire hajlandóak a regisztrációra. A forrás szerint nem túl kedvező az sem, hogy a Nézőpont Intézet augusztus közepén ismertetett felmérése szerint a megkérdezetteknek mindössze 25 százaléka ért egyet a regisztrációval, 70 százalékuk azonban azt szeretné, hogy mindenki szavazhasson. A politikus szerint a végső döntést nagyban befolyásolja az is, hogy milyen technikai részletekkel lehet megvalósítani az előzetes feliratkozást. Hozzátette: több fontos részlet a Fidesz-KDNP szeptember eleji, több napos sárvári frakcióülésén dőlhet el.

Egy másik kormánypárti képviselő arról beszélt az Indexnek, hogy az előzetes regisztrációról szóló javaslatból nem lesz semmi. A politikus szerint a regisztrációról folyó vita ahhoz hasonló, mint amikor az új alkotmány tavalyi vitája során felmerült a gyerekek után járó szavazati jog bevezetése. Szerinte ebben a kérdésben is megszólalt több kormánypárti politikus, a javaslatból végül mégsem lett semmi. A forrás szerint a regisztráció ellen az szól, hogy megmaradt a kopogtatócédulás rendszer, dupla szűrőre pedig nincs szükség. A politikus többször hozzátette: ez a személyes véleménye, ráadásul több mint egy hete külföldön tartózkodik, így a magyarországi eseményekkel nincs tisztában. Hasonlóan érvelt a regisztráció ellen az Indexnek még májusban a Fidesz szűk vezetésének egyik tagja. Eszerint a kopogtatócédula-gyűjtés azért működik előzetes szűrőként, mert megnehezíti a kis támogatottsággal rendelkező pártok helyzetét.

Nem kívánatos módszerek

Mivel a végleges döntés még nem született meg, így a képviselők is csak találgatni tudtak arról, hogy a gyakorlatban hogyan működne az új rendszer. A kormánypárti politikusok többek között arra számítanak, hogy a feliratkozással a korábbiakhoz képest szelídebb lenne a választási kampány. Ezt azzal magyarázták, hogy a regisztráltak között alacsony lesz a bizonytalanok aránya, a többségük elkötelezett lesz valamelyik párt felé. Ezért a kampányidőszakban a pártok a saját táboruk mozgósítására koncentrálnak, a többi párt szimpatizánsainak megnyeréséről lemondanak. A szelídebb kampány mellett szól az is, hogy a bizonytalanok figyelmét már nem kell erőseb impulzusokkal, az ellenfél sárba tiprására felkelteni, tették hozzá.

A képviselők szerint a durvább eszközöket így nem a választási kampányban, hanem a regisztrációs időszak alatt vethetik be a pártok. A kormánypárt egyik ismertebb politikusa erről azt mondta, hogy a pártoknak nem lesz egyszerű a regisztrációra rávenni olyan embereket, akiknek elképzelése sincsen, hogy kire szavazzanak. Szerinte ilyenkor élhetnek a pártok olyan eszközökkel, hogy különböző ajándékokkal rábírják az embereket a regisztrációra. Erre utalt Gulyás Gergely is, amikor a 168 Órának a regisztrációs időszakról azt mondta: „az esetleg elmaradó szavazatok jelentős része a pártok számára csak olyan eszközökkel szerezhető meg, amelyeket szerintem senki nem tart kívánatosnak”.

"Annyit igazán megtehet"

A Fidesz vezetésében először tavaly októberben merült fel, hogy az országgyűlési választások választói névjegyzékbe ne automatikusan lehessen bekerülni, hanem a szavazók aktív részvételével, vagyis úgy, hogy maguk jelzik a választási szándékukat. Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke július végén azt mondta: a Fidesz elnöksége elvi döntést hozott a regisztrációról. Kósa ekkor nem regisztrációról, hanem előzetes feliratokozásról beszélt. Azt mondta: a feliratkozás nélkül nem lenne biztosítható a külföldön élő és dolgozó magyar választók részvétele a szavazáson. A választási szándékot Kósa szerint a választások előtt két hónappal kéne jelezni. Még ugyanazon a napon Orbán a kérdésről azt mondta: ha valaki az ország számára egyik legfontosabb döntésben részt kíván venni, akkor „annyit igazán megtehet", hogy a maga részéről a szándékot jelzi.

Kósa a Heti Válasznak adott, csütörtöki interjúban azt mondta, hogy a feliratkozás technikai kérdés, nem érinti a választás alapjogát. A Fidesz elnöke szerint a korábban a választásra jogosultak száma körülbelül nyolc millió volt, 2014-től azonban ez a szám egymillióval bővült. A politikus szerint ennek oka egyrészt az, hogy a következő választáson az is részt vehet, aki megszerezte a magyar állampolgárságot, de nem Magyarországon lakik. Ők nem szerepelnek a népesség-nyilvántartásban, így láthatatlanok a választási adminisztráció számára. Kósa szerint a másik csoportot, körülbelül 300-400 ezer embert azok teszik ki, akik szabadon vállalnak munkát az EU-ban. Ők tartósan külföldön tartózködnak, nem használják a magyar értesítési címűket, így a választás előtt nem tudják elérni őket. Arra a kérdésre, hogy miért nem csak erre a két csoportra hoztak szabályokat, a politikus azt felelte, hogy nem lehet különbséget tenni az állampolgárok között.

Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter szerdán a Magyar Nemzetnek azt mondta, hogy a kormány tervei szerint elsősorban a választási irodákban lehetne feliratkozni a 2014-es országgyűlési választásokra. Hozzátette: még nem született meg az ezzel kapcsolatos végleges döntés. Az Origó a múlt héten arról írt, hogy a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) szakértői kétségeket fogalmaztak meg a választási feliratkozással kapcsolatban. A minisztérium szakértői a lap szerint azzal érveltek, hogy szükségtelenül és aránytalanul korlátozza az alaptörvényben rögzített választójogot az, hogy a választók csak egy meghatározott ideig dönthetnek arról, hogy részt akarnak venni a választáson. Hátrányként említik, hogy alacsonyabb lesz a választási részvétel, ami egyúttal azt is jelenti, hogy a megválasztott politikai erők legitimációja is gyengébb lesz.