Mégsem indulhat az állami mobilcég

Hatályon kívül helyezte a bíróság a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (MNHH) a tavaly ősszel indult frekvenciaárverést lezáró végzést, elmeszelve ezzel az állami mobilcéget – írja a Népszabadság online.

Mindez azzal jár, hogy a Magyar Posta, a Magyar Fejlesztési Bank és az Magyar Villamos Művek (MVM) konzorciumából megalakult MPVI Zrt. egyelőre nem indíthatja el a szolgáltatást. A tendert lezáró határozatot megsemmisítették, így újra kell pályáztatni a frekvenciákat, de alighanem a jelenleg piacon lévő cégek is bukták azt a spektrumot, amit ebben az árverésben nyertek. A költségvetés 31 milliárd forintos bevételtől, a lakosság pedig az országos 3G lefedettségtől eshet el. Elképzelhető, hogy mindent újra kell pályáztatni.

Ellentmondó rendeletek

Az ítélet indoklásában a dr. Mohay György vezette tanács kifejtette, hogy az NMHH súlyos eljárási szabálytalanságokat követett el a frekvenciaárverezés során. Ezek közül a legsúlyosabb az volt, hogy az eljárás indulásakor és a jelentkezők nyilvántartásba vételekor az állami tulajdonú cégeket illetően kizáró ok állt fenn, azaz a médiahatóság nyilvántartásba sem vehette volna az árverésre jelentkező konzorciumot.

A bírósági ítélet arra utalt, hogy tavaly néhány hónapon belül két egymásnak ellentmondó kormányrendelet is született a mobilpiacon történő állami szerepvállalásról. Tavaly július 4-én Fellegi Tamás korábbi fejlesztési miniszter olyan rendeletet hozott, amely korlátozta volna az állami részvételt. A rendelet szerint a mobilfrekvenciára kiírt pályázaton állami cég csak akkor indulhatott volna, ha az árverés első fordulója eredménytelen lesz. Tavaly augusztus elején, amikor az NMHH kiírta pályázatot a mobilfrekvenciára, ez a rendelet volt érvényben.

A Szalai Annamária vezette NMHH tavaly október 7-én úgy módosított ezen a rendeleten, hogy kivette belőle az állami részvételt korlátozó részeket. Az NMHH korábban az Indexnek azt válaszolta: szerintük mindkét rendelet lehetővé tette volna az állami konzorcium indulását. Az MNHH szerint ugyanis mindkét jogszabály ennek eldöntését az NMHH hatáskörébe utalta. Az Nemzeti Fejlesztési Minisztérium erre vonatkozó kérdésünkre korábban annyi közölt, hogy ismertette azt a jogszabályt, amely szerint augusztustól a frekvenciák felhasználására vonatkozó rendeletalkotás az NMHH hatáskörébe került át.

Információink szerint Fellegi Tamás korábbi fejlesztési miniszter nem támogatta a koncepciót, mert úgy vélte, hogy a telített mobilpiacon a több milliárdos állami beruházás hosszú évekig nem lenne kifizetődő. A Magyar Villamos Művek (MVM) tavaly decemberi közgyűlésén, amikor jóváhagyták a mobiltenderen való indulást, ugyancsak megfogalmazódtak különböző aggályok.

31 milliárdos mínuszt okozhat

Az országos roamingot illetően a bíróság helyt adott a szolgáltatók álláspontjának. Ők azt kifogásolták, hogy a hatályos magyar jogszabályok szerint nem írhatták volna elő, hogy a meglévő szolgáltatóknak kötelező az újonnan induló mobilcég rendelkezésére bocsátani a hálózatukat - legalábbis nem úgy, ahogy ezt a frekvencia-árverés lebonyolítása során tették. Az árverésen ugyanis kisebb blokkokra is pályázhattak a meglévő mobilcégek, és ezért nem csak fizetniük kellett az államnak – összesen 31 milliárd forintot –, de vállalniuk kellett azt is, hogy az új mobilcégnek biztosítják az infrastruktúrát. A bíróság ítélete szerint ez a kötelezettség előírható, de ennek megvannak a törvényi feltételei, és a médiahatóság eljárása ezeknek nem tett eleget.

A Nol.hu-nak Intődy Gábor, az MPVI Zrt. kommunikációs vezetője elmondta, hogy tanulmányozzák a döntést, és annak ismeretében döntenek a további lépésekről. Egyelőre nem tudni, mi lesz a döntés következménye, de valószínű, hogy a közeli jövőben nem indul el az állami mobilcég. Az egyetlen szóba jöhető lépés a rendkívüli jogorvoslat lehet, ugyanis a ma született ítélet már az eljárás másodfokú szakasza, így nincs helye a fellebbezésnek.

Azt sem tudni, hogy mi lesz az állami vagyont képező frekvenciák sorsa. Az NMHH dönthet az eredeti állapot helyreállítása mellett, de mivel csak az eljárást lezáró határozatot semmisítették meg, elvileg arra is van lehetőség, hogy a jelentkezők és a nyilvántartásba vett ajánlatok alapján új határozatot hoz a hatóság. Ebben az esetben azonban nem hozhatja ki nyertesnek az állami konzorciumot. A mostani döntés eredményeképp ugyanakkor más mobilcégek sem használhatják az elnyert frekvenciáikat, amivel egy jó ideig még a közelébe sem tudnak érni az országos szélessávú lefedettségnek.

A döntés a Vodafone-t érinti a legfájóbban, ugyanis ők az elnyert spektrumokkal elérték a 99 százalékos lefedettséget, most pedig le kell kapcsolniuk az újonnan elért területeket. Ha az NMHH az eredeti állapot helyreállítása mellett dönt, az fájó tétel a büdzsének is: ebben az esetben a három szolgáltatónak visszajár a frekvenciáért kifizetett 31 milliárd forint.

Az NMHH szerint a mobil-előfizetők járnak rosszul

Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) szerint a mobil-előfizetőkre hátrányos döntés született. A hatóság közleményében sajnálatának adott hangot, hogy a döntés következtében a közeljövőben "jelentős akadályokba ütközhet egy nemzeti tulajdonban lévő negyedik mobilszolgáltató piacra lépése". "Az NMHH-nak továbbra is határozott meggyőződése, hogy egy negyedik mobilcég megjelenése a hazai mobiltelefon- és mobilinternet-felhasználók millióinak javát szolgálja, elősegíti a legkorszerűbb telekommunikációs szolgáltatások gyorsabb elterjedését és csökkenti az árakat".

Az NMHH szerint a döntés következtében előállt helyzet hátrányosan érinti a pert kezdeményező mobilcégeket, mivel vissza kell adniuk a 900 megaherzes tenderen elnyert frekvenciacsomagjaikat, és emiatt le kell állítaniuk a már működő szolgáltatásokat. A döntés a hatóság megítélése szerint nem kedvez a magyar mobil-előfizetőknek sem, akik így "csak később juthatnak hozzá a legkorszerűbb szolgáltatásokhoz, és a nagyobb piaci versenyből adódó árcsökkenés előnyeitől is elesnek, vagyis hátrányba kerülnek más európai országok előfizetőihez képest".