Sólyom-ügy: Szlovákia nem sértett uniós jogot

Az Európai Unió luxembourgi székhelyű bíróságának februári, de csak kedden kihirdetett ítélete szerint Szlovákia nem sértette meg az uniós jogot, amikor 2009. augusztus 21-én megakadályozta Sólyom László akkori magyar köztársasági elnök szlovákiai látogatását. Az ítélet indoklása szerint az a körülmény, hogy valamely uniós polgár államfői hivatalt tölt be, igazolhatja a szabad mozgáshoz való jog gyakorlásának a nemzetközi jogon alapuló korlátozását.

Államfőként avatott volna emlékművet

A bíróság nagymértékben támaszkodott a kijelölt főtanácsnok, Yves Bot szekvéleményére, mely szerint az államfők utazásai a diplomáciai kapcsolatok területére tartoznak, amit a nemzetközi jog szabályoz. Így ott nem az uniós jog, hanem a tagállamok hatásköre érvényesül.

A főtanácsnoki indítvány megállapította: Sólyom László azért szándékozott Révkomáromba menni, hogy ott a magyar állam történelméhez kapcsolódó jelképnek számító emlékmű felavatásán vegyen részt, ez alkalomból pedig beszédet tervezett mondani. Ez esetben tehát nem tisztán magáncélokra korlátozódó látogatásról, vagy akár inkognitóban tett látogatásról lett volna szó.

1968 miatt augusztus 21 érzékeny dátum

Sólyom László egy szlovákiai székhelyű társadalmi szervezet meghívására érkezett volna, hogy részt vegyen Szent István szobrának avatási ünnepségén. Az augusztus 20-i magyar állami ünnepet követő nap a bíróság megállapítása szerint "Szlovákiában érzékenynek ítélt dátum, mivel 1968. augusztus 21-én öt, a Varsói Szerződésben részes állam fegyveres erői – köztük magyar csapatok is – megszállták a Csehszlovák Szocialista Köztársaságot".

A két tagállam nagykövetségei között több diplomáciai jegyzékváltás történt a köztársasági elnök tervezett látogatásával kapcsolatban, végül a szlovák külügyminisztérium augusztus 21-én szóbeli jegyzéket közölt Magyarország szlovákiai nagykövetével, amelyben megtiltotta a magyar államfőnek, hogy szlovák területre lépjen. A jegyzék a tilalom indokolásaként a többi között az EU-n belüli szabad mozgáshoz való jogról szóló, 2004/38-as számú irányelvre  hivatkozott.

Nem fogadtuk el az unió véleményét

Mivel Sólyom Lászlót a jegyzékben foglaltakról akkor értesítették, amikor már útban volt Szlovákia felé, a közlést a határon tudomásul vette, és elállt azon szándékától, hogy Szlovákia területére lépjen. Magyarország álláspontja szerint a belépést az említett irányelv alapján nem lehetett volna megtagadni, ezért azt kérte az Európai Bizottságtól, hogy Szlovákia ellen nyújtson be kötelezettségszegés megállapítása iránti keresetet az európai bírósághoz.

Az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény azonban úgy ítélte meg, hogy az uniós jog nem alkalmazandó valamely tagállam államfőjének más tagállamban tett látogatásaira. Magyarország ezért végül maga indított keresetet Szlovákia ellen.

Diplomácia a javából

Bot főtanácsnok úgy vélte, hogy Sólyom László Magyarország köztársasági elnökének hivatali minőségében, és nem csupán uniós polgárként szándékozott Révkomáromba menni.

A főtanácsnok megjegyezte: jóllehet az uniós polgároknak a tagállamok közötti mozgását az uniós jog szabályozza, a tagállamokban tett államfői látogatásokra vonatkozóan ugyanez nem mondható el. Ezen utazások ugyanis – még ha az unión belül történnek is – a diplomáciai kapcsolatok területére tartoznak. A diplomáciai kapcsolatok területe pedig – a nemzetközi jog kötelező tiszteletben tartása mellett – továbbra is a tagállamok hatáskörébe esik. Yves Bot szerint "az államfők által az unió tagállamaiban tett látogatások a fogadó állammal való megegyezéstől, valamint a fogadó állam által a hatáskörének keretében meghatározott módoktól függenek, és nem értelmezhetők a mozgásszabadsággal összefüggésben".

A főtanácsnok ennek megfelelően azt javasolta, hogy az Európai Bíróság utasítsa el a Szlovákia elleni magyar keresetet, ami atr ma kihirdetett ítéletében meg is tette.

Fico egyetért a döntéssel

Robert Fico szlovák kormányfő szerint a döntés azt bizonyítja, hogy a szlovák kormány mindig tiszteletben tartotta a nemzetközi normákat és az ország kötelezettségeit. „Mi üdvözöljük a bíróság döntését, amely megerősíti, hogy érzékeny nemzetközi kérdésekben, az érzékeny nemzetközi kapcsolatok terén mindig úgy viselkedünk, hogy tiszteletben tartsuk Szlovákia nemzetközi kötelezettségeit, mint ahogy a nemzetközi normákat is” – jelentette ki.