Bajnai kicselezte a jobbikos tüntetőket

„Gyertek, libuskáim!” – két proletárdal között ilyesmiket ordított egy gárdista bácsi a lába között kolompot rázva a Bajnai Gordon lakossági fórumára érkező embereknek, ugyanis a Jobbik kabaréba fulladó tízfős tüntetést szervezett a komlói színház elé. Amikor Cuki bácsi, a gárdista szitkozódni kezdett, szóltak neki, hogy: „Te csak verd azt a kolompot, de verd hangosan!”

„A miniszterelnökünk kicsit késésben van” – mondták be 15 perccel a meghirdetett kezdési időpont után. Teltház várta a visszatérő volt miniszterelnököt. „Ha nem fogunk össze, akkor itt előbb-utóbb polgárháború lesz” – mondta egy férfi, akinek már csak a lépcsőn jutott hely. Mintha csak meghallotta volna, ekkor érkezett meg Puch László, az MSZP pénztárnoka. Nem sokkal később befutott Bajnai Gordon a tüntetőket kicselezve: mint 2009-ben a kormányfői székbe, most is a hátsó ajtón érkezett meg. Talán nem a tíz libázó jobbikos ellentüntető miatt volt így, mindenesetre furcsa, hogy már most, egy vidéki lakossági fórumra is a hátsó bejáraton ment be.

Jó szerencsét, elnézést!

A színpadra a függöny mögül Páva Zoltánnal, Komló volt szocialista polgármesterével lépett ki. Páva elmondta, hogy Komlón a helyzet egyre rosszabb, a mostani fejlesztésekre is még a Bajnai-kormány idején kaptak pénzt. „A jobbikosok kint tüntetnek. A Fidesz hűbéresei” – mondta. Páva Bajnai Gordon beszédét azzal vezette fel, hogy az a baj, hogy megszűnt az alkotmányosság, nincs demokrácia, és a fiatalok elindultak külföldre.

  

 

„Jó szerencsét, elnézést a késésért” – köszöntötte Bajnai a bányászváros lakóit, majd elmagyarázta, hogy azért késett, mert dugóba került egy útfelújításban, amiről még 2009-ben az ő kormánya döntött. A 2014-es választás sorsfordító lesz: akkor fog eldőlni, hogy ami most történik, az a kezdet vége, vagy a vég kezdete lesz-e – kezdte Bajnai, aki állítása szerint maga is bizakodó volt a 2010-es választás után a kétharmados támogatottságú Fidesz történelmi lehetőségét látva. „Ehelyett sokkal rosszabb irányba fordították, az ország egyébként már akkor is rossz irányba tartó szekerét” – mondta.

Szerinte a legnagyobb baj az, hogy az elmúlt 12 évben a társadalom mélységesen megosztott lett, nincs politikai közép, hanem radikális szólamok harca megy. Bajnai szerint a 2010 előtti jogállam nem tudta megvédeni magát, ezért annál is erősebbet kell majd építeni, a radikálisokat pedig a politikai középről ki kell szorítani a szélre. Szándékosan nem pártot alakítottak az Együtt 2014-gyel, mert nincs szükség még egy versengő pártra, mivel a megosztottság adja a Fidesz erejét. Ezért kell erős politikai közép – mondta.

A kormány a beígért egymillió új munkahely helyett a saját intézkedéseitől próbálja megvédeni a még megmaradó munkahelyeket, mert annyira kevés pénz folyik be, hogy már azt sem pótolják, ami elhasználódik – mondta. A háborús övezetből menekül a gazdaság, menekül a jövő – mondta. Szerinte a finn, az ír, a német és a svéd csoda arra épült, hogy ezek a népek képesek megállapodni hosszú távon néhány ügyben. Lehet magyar csoda – mondta, de szerinte ezek a gazdasági csodák csak kívülről csodák, belülről azt veszik észre a szereplői, hogy nem csinálnak mást, csak hétköznapi helyes cselekvések sorozatával, kitartó munkával mennek előre.

  

 

Bajnai beszéde szinte teljesen megegyezett az október 23-i beszédével. Például most is elmondta, hogy a jövő Magyarországának négy közös alapon kell nyugodnia, sorrendben: haza, szolidaritás, haladás és európaiság. Bajnai szerint fel kell hagyni az eddigi felelőtlen ígérgetéssel is, világos és betartható programmal kell felkészülni a választásokra. Alapvetően hozzá kell majd nyúlni a közoktatási rendszerhez, hogy a szegényeknek biztosítsák az érvényesülést, mert most „a feljutás csatornáit betömik a bontási törmelékkel” – mondta.

Mindig kell egy ellenség

A mostani kétharmados hatalom a hatalmát végig arra építve szerezte meg, hogy ellenségeket kreált, és azok ellen harcolt, de kétharmaddal nem lehet Magyarországon belül harcolni az ellenséggel – mondta. „Mindig kell egy ellenség”, ezért van az IMF a plakátokon – mondta Bajnai. 2014-ben szerinte nem a baloldal küzd majd a jobboldallal, hanem a normális országot akarók küzdenek a megosztást akarók ellen. „Kedves barátaim, tisztelt hölgyeim és uraim” – fűzte hozzá politikusosan a visszatérő politikus.

A kormány szerinte nem csinál mást, csak a hatalmát konzerválja, hetente rángatja az alkotmányt, mert kormányozni képtelen, és Kubatov-listával meg feketelistával próbálja meg a hatalmát stabilizálni. De bármilyen törvényt találnak ki, az Együtt 2014 mindig be fogja azt tartani, és le fogja váltani a kormányt. „Van remény, ha van összefogás” – zárta az új mottóval a beszédét, amit vastaps fogadott.

A következő fél órában öt előre kijelölt ember kérdezhetett, de valójában csak elmondta a panaszait. Ezek között volt, aki 12 évig volt az MSZP tagja, és hosszan védte a 2002-2010 közötti kormányokat. Az elmúlt 12 évben egyedül a Medgyessy-kormány volt az, ami megemelte a közalkalmazottak bérét – mondta. Hogy egy kérdés is legyen a végén, megkérdezte: „Valóban ezt akarjuk?” Kispál László, Páva korábbi fideszes kihívója is megjelent, és elmondta, hogy örül az összefogásnak, pedig Kispál 2010-ben még feljelentést tett Páva ellen hűtlen kezelésért.

Lehet magyar csoda

Arra a kérdésre, hogy hogyan békíthető ki Gyurcsány Ferenc, Szili Katalin és az LMP, hogy meglegyen az ellenzéki összefogás, Bajnai azt mondta, hogy most nem az a kérdés, hogy kiből mi lesz, hanem az, hogy ki hova szeretné az országot vinni. Most még nem is az a kérdés, hogy ki lesz a miniszterelnök-jelölt. Azt majd azoknak kell és lesz joguk eldönteni, mondjuk jövő nyáron, akik benne voltak az összefogásban – mondta. Csengey Dénest, a néhai írót, MDF-es országgyűlési képviselőt idézte: „Európába, de mindahányan!”

A helyiek nagyot nevetve fogadták Kató nénit, aki azt kérdezte, hogy miért mondott le gazdasági miniszterként Bajnai. „Én gazdasági miniszterként végül is nem lemondtam, hanem miniszterelnök lettem” – felelte, de elismerte, hogy helyenként megfordult a fejében, hogy lemondjon. Bajnai azzal fejezte be, hogy egy ismerőse szerint 100 ezer magyar ment az elmúlt 3-4 évben Angliába, azaz a magyar lakosság 1 százaléka már ott él. [A lapunknak nemrég interjút adó Jonathan Knott, brit nagykövet szerint csak Londonban él 100-200 ezer magyar.] A válságban fájdalmas lépéseket kell tenni, de a társadalmat egyben kell tartani, ehhez pedig a legfontosabb, hogy a kormány úgy kérjen áldozatot, hogy a végén legyen eredmény. „Ha erre az útra rá tudunk lépni, akkor ebből igenis lehet majd egyszer egy magyar csoda” – mondta.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!