Orbán Viktort vártuk, de csak a jobbkeze beszélt az államadósság elleni harcról. Aztán Gyurcsány Ferencre hörgött a parlament, aki szerint bűnbakot keresnek. Vona Gábor az adósság átütemezését javasolta, az LMP szerint abba kellene hagyni az egymásra mutogatást. Az államadósság egyelőre nem tűnt el, de legalább sokat hallottunk az elmúlt tíz évről, meg arról, hogy mi mindent meg lehetne csinálni, ha nem lenne államadósság.
-
Az államadósságról és annak okairól folytat politikai vitát kedden az Országgyűlés. A kormány álláspontját Orbán Viktor miniszterelnök ismerteti fél órában, majd a Fidesz-KDNP és az ellenzék is 130-130 percben fejtheti ki a véleményét arról, hogy kit terhel a felelősség az államadósságért. A keddi ülésnap reggel kilenckor kezdődött a napi rend előtti felszólalásokkal.
-
Józsa István MSZP-s politikus már a napirend előtti felszólalásában megadta a vita alaphangulatát: a vitanap szerinte ellenzéki műfaj, a kormánypárt akkor folyamodik ehhez, ha bajban van. Józsa szerint valószínűleg nem a valós aktuális problémákról fognak beszélni a kormánypárti politikusok, hanem az elmúlt nyolc évről. Ennek oka, hogy szerdán az EU közzéteszi az országértékelését, ezért próbálnak egy huszáros vágással előre menni, hátha másra át lehet hárítani a felelősséget.
Szoltész Miklós szociális államtitkár erre azt válaszolta, ha Józsa felelős kormányzásról beszél, akkor foglalkozzon azzal, hogy az unió túlzott deficit eljárás az MSZP-s kormányzás következménye. Ennek a következménye az önkormányzatok eladósodottsága és az, hogy az emberek devizacsapdába kerültek. „Próbáljanak kijózanodni” – mondta Soltész. Ezt következően elkezdődtek volna a szavazások, de nem határozatképes a Ház, ezért 10 perc szünetet rendelmnek el.
-
A házelnök kéri, hogy a kilences kapu elől vigyék el az autókat, mert jön a libanoni delegáció, az ottmaradó autókat el fogják szállítani.
-
Eladósodásunk nem most kezdődött, még a rendszerváltás előttről örököltük. Bár elsősorban a Bokros-csomag hatására sikerült az adósságot a kilencvenes évek második felében jelentősen csökkenteni, az ezredfordulón megtört a trend. A kormányok felelőtlen osztogatása, a lassú növekedés, a gyengülő forint és az adósság kamatterhei is növelték az adósságot. Egészen Béla királyig vezettük le az adósságunk történetét, ha ide kattint, megtudhatja, ki a valódi felelős.
-
Matolcsy György vitaindító beszéde. Szerinte még mindig vannak olyanok, akinek nem számít az államadósság elleni küzdelem. Akinek akkora adóssága van, mint Magyarországnak, azok nem lehetnek szabadok, azok fogolyok. Az ilyen országok pedig ki vannak szolgáltatva a hitelezőknek, ezeket meg is zsarolhatják. Szerinte ez történik a pénzpicakon, zsarolnak, támadnak bennünket. Minden bajunk az eladottságból fakad, igaz ez az állami, a vállalati, és a magánadósságokra.
Matolcsy szerint 2002 után váratlan fordulat történt, bankárok kerültek kormányra, nyakló nélkül kezdtek hitelt felvenni, ez tette tönkre tönkre Magyarországot 2002-2008 között. Ebben az időszakban 52-ről 78 százalékra nőtt a GDP-hez viszonyított adósság. Erre jött 2008-ban a gazdasági válság. Ezen kívül az önkormányzatokat, a vállalkozásokat, a családokat is eladósították az MSZP-s kormányok. Elhitették az emberekkel, hogy egyre kevesebb munkából jól lehet élni, munka helyett hitelt felvéve jobban fognak élni, ennek azonban az ellenkezője igaz. Ezzel vásároltak szavazokat az előző kormányok, mondta Matolcsy.
Matolcsy György beszél a Kit terhel a felelősség - az államadósságról és annak okairól című politikaivita-kezdeményezésenFotó: Illyés Tibor / MTI -
Mire ment el a sok hitel? - kérdezte Matolcsy. A munkanélküliség 12 százalékra nőtt, munkahelyteremtésre biztos nem költötték, mondta. A családokat sem támogatták, mert csökkent a gyed időtartama, a nyugdíjakra sem, mert elvették a 13. havi nyugdíjat, béremelésekre sem, mert elvették a 13 havi bért, otthonteremtésre sem, mert szétverték az első Orbán-kormány otthonteremtési programját. Az emberek nem láttak semmit a hitelekből, csak annak terheit. Hova lett a pénz? - kérdezte újra a miniszter. A bankok zsebébe, a pénzpiacai spkekulánsok zsebébe került, adta meg a választ.
Kormányváltás kellett ahhoz, hogy visszarántsák az országot a csőd széléről, rosszabb helyzetben voltunk 2010-ben, mint a görögök. A második Orbán-kormány megkezdte az adósságcsökkentést, többek között a magánnyugdípénztári pénekből. Második lépésben a bajban jutott devizahitelesek kimentését kezdték meg, most pedig jönnek az önkormányzatok. Magyaroszág hosszú évek után nem költ többet, mint ami a gazdaság erejéből tellik. Végre először okosan működik a magyar állam, végre nem nő az adósság. Ez nagyon nagy dolog, fogalmazott a gazdsági miniszter.
-
A bankok hatalmas haszonra tettek szert 2002-2010 között. Olyan kormányai voltak az országnak, akik a bankokat képviselték, ők adosították el országot. Pedig a kormány dolga az, hogy az emberek érdekeit képviseljék. Orbán Viktor és kormánya addig nem nyugszik, amíg az ország minden négyzetméterét ki nem szabadítjuk az eladostottságból, addig nem nyugszunk, amíg az adósság elleni szabadságharcunkat meg nem nyerjük, zárta Matolcsy a felszólalását.
-
Elmaradt a miniszterelnök nyitóbeszéde.
-
-
Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője felszólalásában azt mondta: 2002-2010 között, amikor az MSZP-s kormányok példátlan mértékben eladosították az országot, addig a környező országok sokkal felelősebben gazdálkodtak. A környező oszágokban jóval kisebb volt az adósság mértéke. Szerinte ha ez nem így történt volna, akkor a tanárok fizetésemelését bármikor meg tudtuk volna oldani. A hihetetlen mértékű államdósság gátolja ezt meg, mondta. Ezért az államdósság keletkezésének körülményeit igenis vizsgálni kell.
-
A GDP-arányos államadósság 2011 végén még mindig a GDP 78,9 százalékán állt, ekkor leginkább a gyengülő forint dolgozott a masszív csökkenés ellen. Akkor úgy tűnt, a kormány hiába költötte adósságcsökkentésre a nyugdíjpénzeket, az államadósság mértéke néhány hónap alatt visszaugrott a korábbi szintre. Azóta, szintén elsősorban az árfolyamhatásnak köszönhetően a magyar GDP-arányos államadósság kissé csökkenni tudott. A Nemzetgazdasági Minisztérium közlése szerint az adósság 2012 második negyedévének végén 77 035,4 millió eurót, azaz 22 168,5 milliárd forintot tett ki. Ez az NGM számításai szerint GDP-arányosan 77,7 százaléknak felel meg – 28 530 milliárd forintos GDP-vel számolva –, míg az Eurostat adatai szerint félévkor ennél valamivel magasabb, 78,3 százalékos volt a magyar államadósság mértéke. Átütő csökkenést tehát a nyugdíjállamosítás 1300 milliárd forintjával együtt sem sikerült elérni.
-
Rogán feltette a kérdést, hogy 2010-ben milyen lehetősége volt a kormánynak. Az egyik az volt, hogy nem fitzetik a hiteleket. De ezt egy család sem teheti meg, mert veszélybe kerül a lakása, az autója, ugyanígy ezt egy állam sem teheti meg. A másik út, hogy próbáljuk csökkenteni az adósságot, ebben az esetben is két út lehetséges. Az egyik a bérek, a fizetések csökkentése, szerinte ez a baloldali válságkezelés eszköztára. Bokrostól Bajnaig ezt követték az MSZP-s kormányok. A Fidesz viszont úgy döntött, hogy azzal fizettetik vissza az adósságot, akik haszonélvezői voltak az adósságnövekedésnek, őket vonják be a közteheteviselésbe. Rogán felemlegeti azt is, hogy az MSZP-s kormányok nem tettek eleget az EU felé vállalt mastrichti előírásoknak.
Fotó: Illyés Tibor / MTI -
Szekeres Imre MSZP-s politikus szerint a fideszesek állítása nem felel meg a valóságnak. Kármentési kísérlet folyik a vitanappal, mert a holnap megjelenő uniós országértékelés kedvezőtlen lesz, ezt próbálják meg előre magyarázni. Szerinte a két éves sikertelen kormányzás után mást próbálnak hibáztani, az MSZP-t, az EU-t. A világ nem az MSZP nyolc éves kormányzásával kezdődött, mondta.
Szekeres egy adatot is kikapart, hogy a még ébren lévő tévénézők halljanak valamit, amiben az előző kormány jobb volt: 2002-ben 739 milliárd volt a adósságszolgálat, ami a GDP 4 százaléka fölötti terhelést jelentett, viszont az 1067 milliárdos 2010-es kamatkiadás csak a 3,8 százaléka volt a GDP-nek, hurrá! Ez tehát kisebb terhet jelentett a társadalomnak, mondja Szekeres.
A magánnyugdíjpénztári pénzek felhasználása ellenére az adósság nőtt, mondja a politikus, az adósságszolgálat terhei nőttek az elmúlt két évben. Szekeres szerint 2002-2010 között kisebb mértékben nőtt az adósság, mint ahogy Matolcsy állította - lásd grafikonunkat lejjebb.
-
A Magyar Nemzeti Bank májusi elemzése szerint változatlan költségvetési politika mellett technikai kivetítés alapján a GDP-arányos államadósság 2026-ra lehet csak 59,4 százalék. Az Európai Bizottság augusztusi levelében sokkal pesszimistább: azt írta, hogy a növekedési és a költségvetési prognózisokból a jelenlegi kamatszintekkel számolva együttesen az jön ki, hogy növekedni fog az államadósság, ami a jelenlegi 80 százalék körüli szintről 2020-ra a GDP 100 százalékát is elérheti. Igaz, mindkét prognózis az októberi intézkedések előtt született; azokkal kalkulálva a helyzet – a várhatóan gyengébb GDP miatt – még rosszabb lehet.
-
Tukacs István MSZP-s képviselő arról beszél, csökkenek a beruházások, emelkedik az infláció, recesszió van hazákban. Két és fél év kormányzás után nem kérdésés, hogy ez a Fidesz gazdaságpolitikájának következménye. 1300 milliárd forintnyi magánnyugdíjpénztári pénzt szortak a szélbe úgy, hogy érdemi hatást nem tudtak gyakorolni az államadósságra. A harcuk az államadósság ellen nem volt eredményes, mondta.
Amikor az államadósság ellen harcolunk, akkor kell pénzt költeni a debreceni, a budapesti staidonépítésre? 500 milliárdot költöttek a Mol részvényeinek visszavásárlására, nem kellett volna-e ezt mérlegelni? Lebegtetik az E.ON visszavásárlását. Az adórendszerrel a tehetőseket segítik, úgy hogy ez fogyasztást nem generált, ráadásul ez nem egyszeri kiadás, sorolta Tukacs.
-
Seszták Miklós KDNP-s képviselő arról beszél, hogy 2002-ig politikai konszenzus volt abban, hogy az adósságcsapdából kilábaljon az ország. Ezt azonban felrúgták 2002-ben az MSZP-s kormányok. "Sajnos nekünk a Bourbonokból is a legrosszabb, a kommunistákból is legroszabbak jutottak" - fogalmazott Seszták.
A politikus ezzel az MSZP-t a francia uralkodócsaládhoz hasonlította. Talleyrand, a XIX. században élt francia diplomata mondta: „A Bourbonok semmit sem tanultak, és semmit nem felejtettek.” Ezzel arra utalt, hogy a francia trónt 1824-ben X. Károly foglalta el, aki ott folytatta, ahol XVI. Lajos 1789-ben abbahagyta, vagyis semmibe vette a forradalom vívmányait.
-
Hogy mennyi pénzt kell évente szereznie a kormánynak adósságtörlesztésre. Ebben benne van a korábban felvett adósságok meghosszabbításához szükséges forrás, és az adott évben keletkező új adósság finanszírozása is. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) adatai szerint ugyanis (pdf, 28.oldal) 2012-ben 4589 milliárd forintnyi állampapírt kell eladni ahhoz, hogy a korábban felvett adósságainkat törleszteni tudjuk, és az idei államháztartási hiányra is legyen fedezet.
-
Vona Gábor, a Jobbik elnöke arról beszél, hogy az egyik legsúlyabb probléma az államadósság. Vona toplistát is közöl az ország legfontosabb bajairól: a demokgráfai krízis, a magyar-cigány együttélés, munkahelyteremtés, a nemzetközi kiszolgáltatottság és az államadósság. Szerinte az álmadósság nem nyolc éves történet, hanem a Kádár-korszakból ered - ezek szerint Vona reggelente az Indexet olvassa. De persze a rendszerváltás utáni kormányokat is ostorozta az államdósság miatt a Jobbik elnöke.
Szerinte tárgyalás útján kell újrarendezni az államadósságot. Ezért ki lehet nevetni a Jobbikot, de az is biztos, hogy a Fidesz forgatókönyve nem reális, mondta. 2010 óta nőtt az adósság, a következő évek kilátásai még rosszabbak, a magyar gazdaság recesszióba fordult. Az adósságpálya fenntarthatatlan, szerinte több nemzetközi szervezet, elemzőcég - például a Morgan Stanley, és az OECD - is ezt mondja. Illuzió abban hinni, hogy az államdósság kinőhető, ehhez olyan gazdasági pálya kell, olyan áldozatokra lenne szükség, ami nem kivetelezhető. Szerinte ezzel nem szabad hitegetni az embereket.
-
MTI: Orbán Viktor miniszterelnök katonai tiszteletadással fogadja Najib Azmi Mikati libanoni miniszterelnököt a Kossuth téren, majd közös fotózás az Országház kupolacsarnokában. 16.30-kor a két miniszterelnök sajtótájékoztatót tart.
-
Az adósságpálya fenntarthatatlan, hivatkozik Vona többször a londoni elemzőcégekre. Szerinte az adósságkönnyítéshez lennének érvek, ilyen hogy Magyarország jó adós, illetve, hogy az előző rendszerben kerültünk rossz adósságpályára. Ráadásul más európai ország is folyamodik ehhez. Nem lehet váratlan lépéseket megkockázatni, tárgyalni kell, ez a legfontosabb, mondta. Szerinte a német kormánnyal is lehetne tárgyalni, de az IMF bevonásával is lehetne egyeztetni az ügyben. Vona szerint nem az adósságtörlesztést kell megtagadni, csupán más, kisebb európai országokhoz hasonlóan keresni kell azokat a lehetőségeket, ahogyan a törlesztési terheken legalább átmenetileg könnyíteni lehetne. Vona felszólította az MSZP-t és a Fideszt, hogy hagyják abba az egymásra mutogatást.
-
Az államadósság kezelő adatai szerint jelenleg 11 799 milliárdnyi forintadósság és 8457 milliárd forintnak megfelelő devizaadósság nyomja a központi költségvetés vállát. Devizaadósságunk több mint fele részben euróban denominált, továbbá amerikai dollárból, az IMF elszámolóegységének számító SDR-ből, angol fontból, japán jenből és svájci frankból tevődik össze. A forint állampapírok legnagyobb részben a külföldiek tulajdonában voltak – az egyik legnagyobb hitelezőnk a Templeton nevű vagyonkezelő óriás –, második helyen álltak a bankok és szakosított hitelintézetek (29 százalék), körülbelül 15 százalékban részesedtek a biztosítók és nyugdíjpénztárak, a többi tulajdonosi szektor részesedése nem érte el a 10 százalékot.
-
Vágó Gábor LMP-s képviselő szerint nem felelősöket kell keresni, azt kell számba venni, hogy pontosan mi is történt az államadóssággal. 2010-ben például olyan magas az adósságráta, minta 1995-ös kiigazítás előtt volt, mondta. A magyar gazdasági kormányzat képtelen olyan feltételrendszert kialakítani, ami kiszámíthatóságot eredményezne. Szerinte ez az egyik legnagyobb probléma. A kiszámíthatóság olcsóbba tenné az adósságszolgálatot, mondta.
-
Szél Bernadett LMP-s képviselő szerint a kormány a politikájával bohócot csinált magából. A kormány teljestímnye egy katasztrófa. Kiszámíthatatlanság, bizonytalanság, rögtönzés jellemzi Matolcsy politikáját, a vállalatok, a bankok, az állampolgárok nem bíznak a kormányban, mondta. A gazdaság recesszióban van, aki teheti, az külföldre menekül, közölte.
-
Gyurcsány Ferenc korábbi kormányfő, független képviselő felszólalását felhördülés kísérte. Amit az LMP elmondott, az részletes, szakszerű elemzése volt a helyzetnek, mondta. Gyurcsány ezen kijelentésére felhördültek a fideszesek. Szerinte sokaknak önvizsgálatot kell tennie, köztük neki és a Fidesznek is. Az első Fidesz-kormány 570 milliárddal növelte az adósságot, Medgyessy intézkedései 820 milliárdal növelték a hiányt, az ő első kormány pedig 510 milliárdal növelte az eladósodottságot. Ha valakinek önvizsgálatot kell tartania, akkor ennek a három kormánynak kell, mondta.
Mindhárom kormányt az a tévedés hatotta át, hogy a belső fogyasztással finanszírozható lesz az adósság. "Önök csak bűnbakot gyártanak" - fogalmazott. Azt hiszik, hogy abban sikeresek, hogy csökkentették a hiányt, de ez nem igaz. Az adósság ma 5-6 százalékkal nagyobb, mint amikor a Fidesz átvette a kormányzást, mondta Gyurcsány. "Ha valakinek magyarázkodnia kell, akkor azok önök. Az önök forradalma megbukott, ha így folytatják az ország vele fog bukni. Szégyeljék magukat" - zárta felszólalását a volt kormányfő.
Fotó: Illyés Tibor / MTI -
Schiffer András, LMP-s képviselő arról beszél, hogy az igazi probléma nem az államadósság, az igazi probléma a nemzetgazdasági teljesítőképességének tönkretétele. A külföldi tőkevonzó képességet helyezték előtérbe a korábbi kormányok, ez azonban kifulladt. Ezt a kifulladást a hitelek felvétele elkendőzte. Ha valóban az államadósság ellen küzdenének, akkor nem kéne persztizsberuházásokat csinálni, és nem a kormányzati kommunikáció felduzzasztára kéne költeni, mondta.
-
Latorcai János KDNP-s képviselő számháborúba keveredik Veres János korábbi MSZP-s pénzügyminiszterrel, aki eredetileg Matolcsy felszólalására reagált. Latorcai szerint Veres nem adott korrekt képet az MSZP-s kormányok időszakáról, főleg arról, hogy miért adósodtak el az önkormányzatok.
A képviselők kétperces időtartamban reagálnak egymás felszólalására, egyre pattogosabb a vita. Veres Latorcainak azt válaszolta: 2006 után a fideszes vezetésű önkormányzatok politikai alapon döntöttek úgy, hogy nem gazdálkodnak feszesen.
-
Schiffer harmadszor szólalt fel, nehezményezi, hogy urizálásra miért költ a kormány. A három milliárdos miniszterelnökségi kommunikációs büdzsé milyen gazdasági élénkésítést eredményez? - kérdezi. A kórházaktól, iskoláktól von el pénzt a kormány, töménytelen pénzt költenek presztízsberuházásokra, ezek azonban nem fogják élénkíteni a keresletet, és nem igazodnak a helyi gazdaság igényeihez sem.
-
„Orbán Viktor miniszterelnök fogja ismertetni a kormány álláspontját az államadósságról kedden tartandó parlamenti vitanapon” – mondta az MTI-nek még hétfőn Havasi Bertalan, a kormányfő sajtófőnöke. A kormányfő ennek ellenére nem szólat fel a vitanapon, a kormányzat részéről kedden Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter beszélt. A programváltozás okairól megkérdeztük Orbán hivatalát, Havasi kérdésünkre azt válaszolta: „Valóban felmerült az is, hogy a vitában a miniszterelnök ismerteti a kormány álláspontját, de végül a szakminiszter tette ezt”.
Matolcsy György beszél a Kit terhel a felelősség - az államadósságról és annak okairól című politikaivita-kezdeményezésenFotó: Illyés Tibor / MTI -
Az államadósság magas szintje több ok miatt is hátrányosan érinti az ország gazdaságát. Az adósság után fizetett magas kamatok a költségvetést terhelik – a 2013-as büdzséről szóló, egyelőre meglehetősen bizonytalan állapotú törvényjavaslatban 1340 milliárd forintnyi adósságszolgálattal kapcsolatos kiadás szerepel –, ráadásul ha azokat külföldre fizetjük, az ország fizetési mérlegét rontják.
A magas adósság miatt a befektetők is kockázatosabbnak tartják az országot, magasabb hozamot várnak az államtól és a versenyszférától is pénzükért cserébe. És mindezek mellett azt a pénzt, amit a korábban felvett adósságaink visszafizetésére fordítunk, nem tudjuk se beruházásra, se fogyasztásra, se megtakarításra felhasználni, ez pedig negatívan hat a növekedésre.
-
Az MSZP-s Steiner Pál arról beszél, hogy Rogán milliárdokat költött az előző kormányok alatt az V. kerület polgármestereként, ezért cinikus a fideszes politikus feszólalása. Azt javasolja Rogánnak, hogy beszéljen barátjával Andy Vajnával annak érdekében, hogy szerepelhessen a Hanta Boy című film második részében (a Hanta Boyban Jim Carrey olyan ügyvédet alakít, aki állandóan hazdik, még álmában is).
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!