Egyre több járművét kamerázná be a BKV

A videóra vett mobiltelefon-rablásról szóló, közelmúltban megjelent cikkünkre több tucatnyi levelet kaptunk. A reakciókból egyértelműnek tűnik, hogy az eset meglehetősen gyakori.

Jónéhány éve rabolnak

Olvasóink visszajelzései alapján 5-7 éve jelenhetett meg először a fenti cikkben is részletezett módszer: a rabló a metróajtó záródásának pillanatában kapja ki a mobilt az ajtó mellett ülő gyanútlan utas kezéből. Az áldozatok jellemzően nők, és az elkövetők a mobilok mellett a nyakláncokra, fülbevalókra is utaznak.

A tettes többnyire egyedül dolgozó fiatal férfi volt, de előfordult hogy többen voltak: ilyenkor a társaság többi tagja időben leszállt, és csak az utolsó várta meg az ajtózáródás pillanatát.

Nem lopás, rablás

A rablások többsége a 3-as metró vonalán történt, főleg, de nem kizárólag azokon az állomásokon, amelyekre sima lépcső (nem mozgólépcső) vezet. Volt olyan elkövető, aki a rablás után elfutott, és olyan is, aki higgadtan sétált tovább az induló szerelvény mellett.

A cselekmény azért minősül rablásnak és nem lopásnak, mert a tárgyat a tulajdonostól, és nem annak távollétében tulajdonítják el. Ez még akkor is erőszakos bűncselekménynek számít, ha a rabló hozzá sem ér az áldozathoz, és nem okoz sérülést. A Btk. szerint a rablás alapesetben 2-8 év börtönnel büntethető. Azok az olvasók, akik áldozatai vagy tanúi voltak az eseteknek, azóta jobban figyelnek: nem ülnek az ajtó mellé, vagy nem veszik elő a telefonjukat, de olyan is akad, aki inkább pánttal a csuklójához rögzíti a mobilt.

Minden járművet bekameráznának

A történtek miatt sokan felelevenítették a villamosos zsebtolvajokkal kapcsolatos tapasztalataikat, és rengetegen kifogásolták, hogy a BKV nem telepít kamerákat a járataira.

A BKV tájékoztatása szerint a járművek többségén jelenleg nincs kamerás megfigyelés, de dolgoznak azon, hogy minél többön legyen. Az új Alstom metrószerelvények már megfigyelő kamerákkal felszerelve állnak forgalomba, az Eberswalde-ból vásárolt MAN trolibuszok meglévő kamerái is üzemelnek, és száz Volvo autóbuszban jelenleg is működik a harmadik ajtók belső terének utasmozgását megfigyelő fedélzeti kamera.

A BKK és a BKV célja, hogy a használtan beszerzett járművek honosítását, és a meglévő járművek felújítását is kamerarendszer beépítésével egészítésék ki. Ennek érdekében a szakemberek már dolgoznak egy megfigyelő kamerarendszer kiépítésének koncepcióján. Most egy-egy bekamerázott szóló és csuklós autóbusz tesztüzemének beindítása zajlik, a folytatás a tapasztalatoktól függ.

Nem csodafegyver

Az ügyészség alá tartozó Országos Kriminológiai Intézet (OKRI) 2009-es állásfoglalása (pdf) viszont a bekamerázás a remélttel ellentétes hatásáról szól. Valódi preventív hatása a kriminológusok szerint csak annak van, ha az utasok egymásra figyelnek, és a kamera jelenléte pont az éberséget csökkenti. A bekamerázás ráadásul nagyon drága, és ha egyszer elkezdik, nehéz visszafordítani.

A kamerás térfigyelés hatékonyságának illusztrálására az OKRI az Egyesült Királyságot hozta fel példának. Ott 2009-ben a világ összes térfigyelőjének ötöde, 4 millió kamera működött, de csak minden ezredikre jutott egy felderített bűncselekmény.

Egy, az Európai Unió belügyi főigazgatósága által 2009-ben készíttetett átfogó jelentés (pdf) szerint a kamerás megfigyelés csak akkor eredményezi a bűncselekmények számának csökkenését, ha a térfigyelést egy átfogó közbiztonsági rendszer részeként alkalmazzák, és akkor is csak nagyon korlátozott körben, és kis mértékben. A kamera nem csodafegyver, nem javítja érdemben a bűnügyi statisztikákat, és inkább az állampolgárok szubjektív biztonságérzetét javítja.

Nem volt törvény – lett

Másokét meg rontja. A BKV 2009-ben már tett lépéseket a járművek bekamerázására, ami annak ellenére is folytatódott, hogy Jóri András adatvédelmi ombudsman azt törvénysértőnek találta. Jóri arra hivatkozott, hogy a BKV területe a köz által használt magánterület: hiába nem akarja egy, a tömegközlekedést használó polgár, hogy felvétel készüljön róla, ha a buszokon kamera van, nem tehet semmit.

Ez a gyakorlat az akkori ombudsman szerint mindaddig sérti a polgárok személyes adataihoz fűződő jogait, amíg hiányzik a törvényi alapja. A járművek bekamerázásának jogi feltételeit végül egy törvénymódosítással az Orbán-kormány teremtette meg, 2010 végén.

London: javuló statisztikák

A legfrissebb, 2012 februárjában közölt adatok szerint ugyanakkor a londoni tömegközlekedési eszközökön és állomásokon csökkent a bűnesetek száma. A metrón egy év alatt összesen tíz, a buszokon 9,4 százalékkal csökkent a bűnözés, ami az elmúlt tíz év legjobb adata. A legnagyobb mértékben (30 százalékkal) a járművekben kárt tevő vandalizmus esetszáma szorult vissza.

Nőtt ugyanakkor a metrón a drogos (15 százalék) és a szexuális kihágások (32 százalék) száma, a buszokon pedig a rablások lettek gyakoribbak, négy százalékkal. Londonban a közlekedési hatóság a zárt láncú hálózatot az elkövetkező években olyan szintre akarja fejleszteni, hogy mindenkiről, aki a metró területére lép, készüljön azonosításra alkalmas felvétel.

Bezzeg máshol

A 3-as metrón történt rablássorozat nemzetközi viszonylatban nem különleges, és a külföldön elterjedtebb kamerák miatt rengeteg hasonló videó található az Interneten. Az első felvétel egy észak-londoni buszon készült. Az utasnak nem volt elég aprója a jegyre, dührohamot kapott, majd miután ököllel nem tudta betörni a sofőrt védő plexit, letépte a külső visszapillantót és azzal próbálkozott.

Mumbaiban tízfős társaság emeli el egy utas csomagját. Láthatóan jól begyakorolt módszerrel elhelyezkednek az áldozat körül, megpróbálják pengével felvágni a csomagot, majd lefogják a kezét, kikapják belőle és elterelik a figyelmét. Mindez olyan gyorsan történik, hogy az áldozat a buszról leugorva rossz embert kezd üldözni, a többiek pedig nyugodtan leszállnak.

Az utolsó, rendkívül erőszakos felvétel egy éjszakai párizsi buszjáraton készült. Egy fiatalokból álló társaság minden látható ok nélkül rátámadt egy utasra, brutálisan bántalmazták, kirabolták, majd azok is megkapták a magukét, akik a védelmére keltek.

A felvételt a francia rendőrség nem akarta nyilvánosságra hozni, mert attól tartottak, hogy felerősíti a bevándorlókkal kapcsolatos félelmeket, indulatokat (a támadók többször is "mocskos franciának" nevezik az áldozatot). A videót a Facebookon-on posztoló rendőrt felfüggesztették, és a hatóságok mindent elkövettek, hogy a felvételt eltüntessék.