Öt veszély les az éjszakában a fiatalokra

"Az utóbbi években jelentősen megváltozott az éjszaki  élet és a fiatalok szórakozási kultúrája" – erre a következtetésre jutott az Országos Kriminológiai Intézet (OKRI) kutatása, amelybe a Legfőbb Ügyészség kezdeményezésére vágtak bele a West Balkán tragédia után. 34 éjszakai szórakozóhelyre mentek el, 14 üzemeltetőt interjúvoltak meg, 662 középiskolás és egyetemista fiatallal töltettek ki kérdőívet. Az eredményeket Nagy László Tibor, az OKRI bűnözéskutatási és elemzési tudományos osztályának vezetője ismertette kedden.

Alapoznak és vonulnak

Csak a VI. kerületben 750 vendéglátóegység üzemel, kezdte az éjszakai életre jellemző mennyiségi változás érzékeltetésével Nagy. A romkocsmák virágzásáról az osztályvezető rátért a kutatás során feltárt minőségi és szerkezeti változásokra. Újdonságként, "napjaink parti kultúrájának jellemzőjeként" könyvelték el, hogy a bulik egyre később kezdődnek, és hogy a fiatalok alapozás után mennek a szórakozóhelyekre.

Csak 5 százalékuk indul el bulizni este 8 óra előtt, derítette ki a kérdőíves felmérés, amely arra is rávilágított, hogy nemcsak a buli előtti alapozás divatos, hanem az is, hogy a fiatalok helyről helyre járnak, nem ugyanott töltik az egész éjszakát. "Ezt úgynevezett vonulásnak nevezzük" – magyarázta felfedezésüket Nagy. A vonulás zajjal jár, és veszélyhelyzeteket is teremt, tette hozzá.

20 százaléknak minden hétvége buli

A szórakozó fiatalokra leselkedő veszélyhelyzeteknek egyébként öt fajtáját különítették el a kutatók. Szerintük a fiatalok bűncselekmények áldozatává válhatnak, bűncselekmény elkövetője is lehet belőlük "felfokozott érzelmi, gyakran tudatmódosult állapotukban", aztán ott van a túlzott tömeg, az alkohol-és kábítószer egészségkárosító hatása, valamint a balesetveszély, főleg a hazaúton.

A kérdőíves felmérésben a megkérdezett 536 középiskolás csupán 12 százaléka mondta, hogy sosem jár éjszakai helyekre. 20 százalékuk szinte minden hétvégén bulizik valahol. A legtöbben ilyenkor csak hajnali négy és hat óra között keverednek haza.

Verekedésből ritkán lesz ügy

Az éjszakai szórakozóhelyeken elkövetett bűncselekményeknél rendkívül nagy a látencia. 2011-ben országosan összesen 37 201 erőszakos és garázda jellegű bűncselekményt regisztráltak, és a statisztika szerint ebből mindössze 31-et (ebből 15 testi sértéses eset, 12 garázdaság) követtek el night clubban. A kriminálstatisztika tehát nem alkalmas bemutatni a helyzetet, mondta a kutató, aki szerint ez arra vezethető vissza, hogy egyik szereplőnek sem érdeke, hogy eljárás induljon. Egy verekedésnél például a sértettnek is lehet félnivalója, nehogy őt is felelősségre vonják garázdaság miatt.

A felmérés során mindenesetre a fiatalok 20 százaléka mondta, hogy érte már erőszakos inzultus (ide tartozhatott a kötekedés, összeszólalkozás is) szórakozóhelyen. 46 százalékuk pedig szemtanúja volt legalább egyszer ilyen esetnek. A biztonsági őrökről szinte minden megkérdezettnek az volt a véleménye, hogy szükség van rájuk, de 27 százalék szerint indokolatlanul erőszakosak tudnak lenni, 45 százalék pedig a stílusukat kifogásolta. Az ellenérzések dacára a fiatalok 44 százaléka a biztonsági őrtől kérne segítséget elsősorban, ha bántalmaznák.

A többség nem lát javulást

A fővárosi szórakozóhelyek biztonságát a megkérdezettek 52 százaléka megfelelőnek, 44 százaléka gyengének ítélte. Arra a kérdésre, hogy tapasztalata szerint a West Balkán tragédia óta változott-e a szórakozóhelyek biztonsága, a többség, 55 százaléka nemmel válaszolt. 43 százalék javulást érzékelt. A kutatók szerint nekik van igazuk, a szellőztetés például jobb lett, és hideg vízhez is könnyen hozzájutni.

Csupán a szórakozni járó fiatalok 4 százaléka válaszolta azt a kérdőíven, hogy sose iszik alkoholt, ha bulizni megy. 74 százalékuk mindig iszik ilyenkor, 22 százalékuk csak néha. A többség, 58 százalék alapozik is és a szórakozóhelyen is iszik, 29 százalék beéri az alapozással. A kutatók szerint terjed a rohamivás, amikor egy-két óra alatt szinte az eszméletvesztésig issza magát valaki. Rizikófaktorként tartják számon az élménykeresést is. Nagy példaként a portugál diák tragikus esetét hozta fel, aki idén májusban egy barátjával éjszaka, útban hazafelé beleugrott a Dunába az Erzsébet-hídról. A kutatás egyik tanulsága egyébként az volt, hogy a közterületek gyakran súlyosabb veszélyeket rejtenek, mint az ellenőrzött belső terek.

Cipruson a sütizés se könnyű

A kutatás része volt az is, hogy felmérték 13 európai uniós tagállam szabályozási gyakorlatát a fiatalok éjszakai szórakozásával kapcsolatban. A fiatalkorúak ügyészeként dolgozó Sárik Eszter mondta el, mire jutott az Európai Bűnmegelőzési Hálózat keretein belül folyó, belügyminisztériumi kérésre készült információgyűjtés. Cipruson egy 17 alatti gyerek szülői kíséret nélkül még egy cukrászdába se ülhet be, míg Romániában például csak az erotikus programot biztosító szórakozóhelyeket látogatását tiltják a 18 év alattiaknak.

Az ilyen tilalmak megszegésének következményeiért a legtöbb helyen az üzemeltetőt vonják felelősségre. A szankciók súlyossága nagyon változó, Romániában például szabadságvesztés fenyegeti a vétkes üzemeltetőt, a belgáknál legfeljebb 500 eurós pénzbírsággal kell számolni, míg a németeknél 50 ezer euró is lehet a büntetés. Bulgária az egyetlen olyan ország, ahol a szülőt, gyámot terheli büntetőjogi felelősség.

Sok uniós országban próbálják kifejezetten nekik szánt szórakozóhelyekkel kielégíteni a 18 év alattiak igényeit. Belgiumban a 12-15 évesek számára alkohol-és dohánymentes diszkók működnek 2010 novemberétől, Spanyolországban is vannak alkoholmentes tinidiszkók, az olaszoknál délutáni diszkóba lehet járni, az íreknél pedig ifjúsági kávézók hálózatába. A kutatók szerint célszerű lenne ilyen szórakozóhelyeket üzemeltetni nálunk is. Nagy László Tibor végül még megjegyezte, hogy a túlszabályozással vigyázni kell, mert megvan annak a veszélye, hogy akkor elterjednek az illegál partik, amelyeken aztán végképp semmiféle szabály nincs.