Tarolt a Gangnam Style a szalagavatón

Mint sok más hagyományról, a szalagavatóról sem lehet pontosan tudni, hogy mióta van. Egy elmélet szerint az 1830-as években Selmecbányán kezdődött az egész egy Valétálás nevű bállal (a latin valete azt jelenti, éljetek boldogul), ahol a végzős diákoknak tűztek szalagot, majd az alsóbb tagozatosok fáklyás menettel kísérték őket végig a városon.

Last Night a DJ Saved my Life

Akkoriban a városkapunál seggbe rúgták a végzősöket, finoman jelezve, hogy nincs már több keresnivalójuk az iskolában, majd mindenki elment a helyi vigadóba, és partizott egy hatalmasat. Így ilyen tekintetben – talán a seggbe rúgást kivéve – nem sokat változott az ünnep menete. Magyarországon a rendszerváltás után lett aktív hagyománya a szalagavatásnak, és kétségtelenül hatott rá az amerikai változat is, ami persze a magyarnál jóval rongyrázósabb, tündérruhásabb, diszkóbalesetesebb esemény.

Magyar szalagavatós felmérést nem találtunk, de az amerikai Visa 2012 kutatás adatai szerint a válság ellenére az amerikaiak idén minden eddiginél többet költenek a szalagavatóra, ami a becslések szerint négymilliárd dolláros biznisz egy évben. Egy amerikai család átlagosan 1078 dollárt, vagyis nagyjából 236 ezer forintot költ az eseményre, de ott mondjuk ciki, ha valaki nem limuzinnal érkezik a buliba, márpedig egy limuzin négy órára fejenként 200-500 dollár, vagyis 40-100 ezer forint.

Egy másik amerikai kimutatás szerint (ahol 12843 diákot kérdeztek meg), a lányok 14 százaléka szexel, és a fiúk 3 %-a veszti el a szűzességét a szalagavatók éjszakáján. Egy 2005-ös felmérés pedig azt mutatta, hogy 376-an haltak meg a nagy napon, alkoholos befolyásoltság alatt.

B. Réka (Herman Ottó Gimnázium, Miskolc), Cz. Réka (Weöres Sándor Gimnázium, Ferencváros), J. Dávid (Pesthidegkúti Waldorf Iskola)

Az Index érettségizői szerencsére életben maradtak, és eltérő összegekkel támogatták a szalagavató-iparágat. Ezeken az estéken kétségtelenül jobban megéri fiúnak lenni, mint lánynak, Cz. Réka fodrásszal, manikűrrel, keringőruhával, terembérlettel, afterparty-val, mindennel együtt több mint 70 ezer forintot költött, ennek egy részét előre összegyűjtötte osztálypénz formájában. Már a gimnázium első évében gondoltak a szalagavatóra, akkor dőlt el a szülői értekezleten, hogy a négy év alatt befolyt összes osztálypénzt (havonta 1000 forintot) a szalagavató költségeinek egy részére szánják. Nála a legdrágább tétel a keringőruha volt, pedig állítása szerint a városban az egyik legolcsóbbat bérelte, 20 ezer forintért.

Vele szemben J. Dávid mindössze a frakkra költött 6500 forintot, és a bál utáni házibulin 1300 forintot adott a piára. Az ő osztálya is előre spórolt az estélyre, egyrészt osztálypénzből gyűjtöttek, másrészt az iskolájában hagyományos osztályszíndarabot  (a Mester és Margaritát) tavaly öt alkalommal előadták, és ezeknek a bevételeiből egyrészt elutaztak külföldre, másrészt kifizették a tánctanárt a szalagavatón.

B. Réka ennél jóval kevesebből megúszta, egyrészt mert bár nagyon szeretett volna, nem táncolt a szalagavatóján, így fellépőruhára nem kellett áldoznia, másrészt megcsinálta a saját haját, a sminkes pedig, akinek fizetni akart, megbetegedett. Terembérletre sem kellett költenie, mert az iskolájában volt az ünnep, az osztályegyenruhát pedig már négy évvel ezelőtt megvásárolta, így most ünneplő viseletért sem kellett a plázába mennie.

Tequila sunrise helyett rumoskóla

J. Dávid a bál után osztálytársánál házibulizott, Cz. Rékáéknél viszont egy elvileg profi buliszervező cég rendezte az after partyt: fejenként 2000 forintot kért a végzősöktől. „Ehhez képest egy szakadt helyre szervezték, ahol a beígért négy italakció helyett kettő másmilyen volt, a Tequila Sunrise helyett például rumoskóla, a végzős pezsgőzés címszó alatt műanyag pohárba adtak egy deci rossz pezsgőt, és nem működött a mosdó.” B. Rékáéknál is kellett fizetni az afterbuliért, nagyjából ugyanazt tartalmazta a szolgáltatás, mint Cz. Rékánál (a szórakozóhely bérleti díja, VIP-rész a végzősöknek, egy pohár pezsgő és kevés vacsora), de mivel Miskolcon zajlott az egész, jelentősen kevesebbe került, mint Budapesten. Csupán 550 Ft volt fejenként. B. Réka befizette ugyan az afterpartit, de végül nem ment el, mert fáradt volt az ünnepség után a munkától. Az utóbbi időben ugyanis nemcsak a Tescóban dolgozik, hanem a lillafüredi Mikulás-vonaton munkálkodik Törpillának öltözve.

Mindhárom gimnazistánk szuper dolognak, és élete nagy napjának értékelte a szalagavatót, B. Réka csak azért szomorkodott egy kicsit, mert bár 12 évig versenytáncolt, mégsem szerepelhetett a központi műsor táncprodukciójában. Azt mondja, egyszerűen nem választották be a táncos párok közé a szervezők.

És nem tudjuk, ez mennyire reprezentatív, de háromból ketten a dél-koreai Psy Gangnam Style című sláger csodálatos koreográfiáját adták elő. Csak arra tudunk gondolni, hogy mostantól a keringő mellett ez lesz a másik állandó programpont a szalagavatókon.