Miért lenne motiváló a nehezebbel kezdeni?

Egy korábban kiszivárgott munkaanyag után már hivatalosan is megjelent a kormány tervezete „A nemzeti idegennyelv-oktatás fejlesztésének stratégiája az általános iskolától a diplomáig" címmel. A tervezet szerint általános iskola negyediktől lenne kötelező a nyelvtanulás, az angol, a német vagy a francia lenne az első idegen nyelv. A korábbi tervezet egyértelműen a németet preferálta, most csak javasolja, hogy nyelvpedagógiai szempontból érdemesebb lenne a diákoknak először a komplexebb nyelvtani struktúrával rendelkező német nyelvvel találkozniuk először. Mégpedig azért mert - hiába írják a szövegben, hogy angolul mindenkinek tudnia kell, mivel alapvető szerepe van a nemzetközi érintkezésben - ha az angol az első tanult idegen nyelv, akkor utána egy komplexebb nyelvtani struktúrájú nyelv tanulása gyakran nehézségeket okoz.

Vissza a középkorba

Salusinszky András, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének (NYESZE) elnöke - akivel még a legelső tervezet megjelenése után beszéltünk - szerint egyáltalán nem jelenthető ki, hogy a német nehezebb az angolnál. „Nem lehet azt mondani, hogy egyik nyelvet könnyebb vagy nehezebb megtanulni. Minden nyelvben vannak olyan dolgok, amiket könnyebb megtanulni, mint egy másikban”.

Emiatt az oktatási államtitkárság azon kijelentése, hogy a német jobban felkészítené a diákokat további nyelvek elsajátítására, szintén nem állja meg a helyét. „Nincs olyan nyelv, amit érdemes előbbre tenni, mert jobban felkészíti a diákokat a későbbi nyelvekre. A tervezet azt állítja: egy komplexebb nyelvet kezdjünk tanítani, hogy később a gyerek egy másikat meg tudjon tanulni – ez ma már nem igaz állítás. A középkorban a latin volt a vezető nyelv, akkor ez segítség volt mindenképpen, de ma a hangsúly a nyelvhasználaton van, nem a struktúrákon. Nyelvet attól még valaki nem fog tudni jobban használni, hogy a nyelvtani struktúráit jobban tudja” - véli a NYESZE elnöke.

A modern kor latinja az angol

A szakember szerint az angol állítólagos könnyebbségén túl sem indokolja más a német nyelv előnyben részesítését. „A második világháborút követően volt egy olyan időszak, amikor az angolszász kultúrák domináltak, sőt ez az időszak még most is tart, a legtöbb film, legtöbb zeneszám, legtöbb kutatás nyelve angol. Ebbe mesterségesen beleavatkozni nem szabad" - mondja Salusinszky. Történeti szempontból a renenszánsz időszakában az olasz volt ez elsődleges nyelv, az Osztrák-Magyar Monarchiában pedig a német. Most azonban a lingua franca (közvetítőnyelv), tehát a modern kor latinja az angol.” Alátámasztja ezt, hogy egy 2010 végén elvégzett felmérés eredményei alapján az álláshirdetések 61 százaléka ma tárgyalóképes angolnyelv-tudást vár el az újonnan belépőktől.

Csak negyediktől

A korábbiakhoz képest változás, hogy bár az első Nemzeti Alaptanterv alapján már első osztályban elkezdtek idegen nyelvet tanulni a diákok, most csak negyediktől lenne kötelező. A szakértő szerint ez egyértelműen negatív változás. Az egész helyzet felismerése hibás, hiszen éppen az a probléma, hogy Magyarországon kevesen beszélnek akár egyetlen egy idegen nyelvet. A lakosság 65 százaléka csak magyarul tud.

Erre a kormány tervezete is kitér, megemlítve, hogy a legfrissebb, 2012-es Eurobarometer felmérés szerint a magyaroknak csupán 35 százaléka nyilatkozott úgy, hogy anyanyelvén kívül még legalább egy idegen nyelvet beszél, és 13 százalékuk, hogy legalább kettőt. Ez nagymértékű csökkenést jelent a magyar lakosság nyelvtudásában az előző, 2006. évi felmérés adataihoz képest (42 és 27 százalék). Magyarország ezzel a 27 EU-tagállam közül az utolsó helyen áll.

„Nem abba kellene beleszólni, hogy melyik legyen az első idegen nyelv, mert egyértelmű, hogy az angolnak kell lennie a modern kor követelményei miatt, hanem abba, hogy tanuljunk még egy nyelvet, és legyünk többen, akik egy idegen nyelvet tudunk. Tanárképzési reformra kellene energiát és időt fordítani” - mondja Salusinszky.

Azt viszont jó döntésnek tartja, hogy 2017-től csak B2 szintű, komplex nyelvvizsgával lehet majd a felsőoktatásba felvételezni. Szintén hasznos, hogy hogy kétévente szintfelmérőt csinálnak a diákokkal. Eddig is nagyon sok diplomásnak ragad bent nyelvvizsga hiánya miatt a diplomája, ezen ez a döntés segíthet.

A latin felesleges

A nyelvoktatási stratégia a négyosztályos gimnazistáknak két, a szakközép- és szakiskolásoknak egy nyelv tanulását írja elő. A szakértő szerint ez reális cél, sőt: a két nyelv az EU lisszaboni stratégiájának gyümölcse, mely szerint 2020-ra minden uniós polgárnak két idegen nyelvet kellene beszélnie. Állítólag személyesen a fideszes Pokorni Zoltán eredménye, hogy a szakiskolákban kell nyelvet tanulni, a tervezet készítői eredetileg úgy gondolták, hogy szakma mellé felesleges a nyelvismeret.

A hat- és nyolcosztályos gimnazistáknak már három nyelvet kell tanulniuk, a nyolcosztályosokban ebből az egyik kötelezően a latin lenne. „Furcsa, idejétmúlt rendelkezés, mondom úgy, hogy tanultam latinul és neolatin nyelveket tanítok, az angol pedig a harmadik nyelvem volt. Úgy gondolom, hogy kötelezővé tenni ezt nem szabadna. Nem látom a mögöttes pedagógiai okot, tartalmat, hogy ezt miért tartják fontosnak" - mondja Salusinszky.