Budapestre ért a székelyzászló-háború

Elindult a háború kampány a határon túli szavazatokért: kitűzték a XXII. kerület városházára a székely zászlót. A White Stripes egyhangos koncertje semmi sem volt ahhoz a showhoz képest, amit Budafok önkormányzata csinált délelőtt. A 20 perces sajtótájékoztató után mind kiálltak a másfélméteres erkélyre, és szó nélkül kitűzték az ősi, 2004-es lobogót.

Tisztességes választás

Egyszerre több múltba repültünk vissza, amikor Pozsgay Imre, az MSZMP Központi Bizottságának egykori tagja pásztorosan leült az erdélyi polgármester népviseletben pompázó lánya mellé.

Miközben Szabolcs Attila budafoki polgármester beszélt, kint jelmezes bácsik és nénik vártak egy Nagy-Magyarország méretű székelyzászlóval. Szabolcs Attila elmondta, hogy a Tisztességes Választásért Alapítványtól kaptak egy székely zászlót, amiből van még ötven, úgyhogy amelyik önkormányzat kér, az kaphat. A Tisztességes Választásért kuratóriumának elnöke egyébként Pozsgay Imre, aki a 80-as években sok tapasztalatot szerezhetett abban a szervezetben, ami évtizedekig meg tudta akadályozni a tisztességes választásokat.

A kommunistáknak se ment

Szabolcs Attila szerint „az a bizonyos kettős mérce egyre jobban él”, és ezzel a zászlótűzéssel is felhívhatják Brüsszel figyelmét a határon túli magyarellenes cselekedetekre. Németh Zoltán, a kerület fideszes képviselője ehhez a wilsoni elveket tette hozzá.

Lázár-Kiss Barna, a székelyföldi Barót polgármestere arról beszélt, hogy a baróti önkormányzat is kitűzte a zászlót, és az kint is fog maradni, mert a székelyek hagyományait nem lehet eltörölni, hiába próbálkoztak a kommunisták.

Ezután logikusan akár az asztalnak a közelebbi végén ülő Pozsgay is jöhetett volna, de ő most nem beszélt.

A végső cél

Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt elnöke említette a „szégyenteljes 2004-es népszavazást”, amivel szemben a szimbolikus zászlótűzésnek pozitív visszhangja lesz, de a végső cél Székelyföld területi autonómiája. Mint mondta, meg kell üzenni a bukaresti kétharmadnak, hogy az utcán is kinyilvánítják a székelyek akaratát. „A fejünk fölött átnyúlva ne húzzanak újabb határt” – mondta a nacionalista román kormányról.

Zatykó Gyula, az Erdélyi Magyar Néppárt alelnöke Maksa polgármesterének az üzenetét hozta el, aki azért nem jöhetett el, mert éppen a községháza magyar feliratai miatt indított bírósági eljárás tárgyalásán volt. 2013 az autonómia éve lesz – mondta Zatykó Gyula.

Szimbolikus agresszió

„Zászlóháború dúl a Székelyföldön” – kezdte rögtön drámai hatásszünetet tartva Németh Zsolt, a Külügminisztérium parlamenti államtitkára, arra célozva, hogy a Hargita megyei kormánymegbízott megtiltotta, hogy az önkormányzatok idegen államok zászlóit tűzzék ki. De a román honvédelmi miniszter is azt mondta , hogy a székely zászló támadás a román jelképek ellen – mesélte Németh Zsolt. „Nem túlzunk, ha azt mondjuk, hogy egy szimbolikus agressziónak vagyunk a tanúi” – mondta.

Szerinte a zászlók az autonómia melletti kiállás szimbólumai, és azt kell megmutatni a román kormánynak, hogy: „Mindent szabad, amit a törvény nem tilt.”

Kapva kaptak

Szabolcs Attila még elmondta, hogy Siófokon már kitűzték a székely zászlót, a VII. kerületben pedig pár órán belül kint lesz. Rajtuk kívül a XX. és az V. kerület jelezte, hogy kitűzné, illetve Diósd és Gyöngyöspata. Diósdról és Pestszentimréről el is jöttek, hogy Pozsgaytól vehessék át a szimbolikus háború lobogóját.

A kint várakozók még megnézhették, ahogy a sajtótájékoztató résztvevői az erkélyen úgy összezsúfolódnak, hogy még egy gombostűt sem lehetett volna leejteni, nemhogy a székely zászlót. Gyorsan tűztek egyet, aztán elénekelték a Székely himnuszt, ami alatt Németh Zsolt, a szegény ember Nagy Imréje úgy állt, hogy érezzük, csapataink szimbolikus harcban állnak.

A maradék pogácsát még körbekínálták, hogy az államadósság sorsára jusson, aztán szimbolikus tűzszünet alakult ki.