Orbán-beszéddel és új költségvetéssel kezdenek

Az új Ptk.-t még a tavaly decemberi, egynapos rendkívüli ülésen elfogadhatták volna, de akkor a kormány levette a napirendről. A hosszú éveken át kidolgozott koncepciót alaposan szétmódosították a lelkes kormánypárti képviselők, decemberben még azt beszélték, emiatt is késik a zárószavazás. A módosításokat a Ptk. koncepcióját kidolgozó, a kodifikálását vezető Vékás Lajos professzor dühös cikkben minősítette dilettánsaknak.

Ehhez képest az iromány állapota szerint most semmi sem történik. Záróvita és zárószavazás jön, a benyújtott három zárószavazás előtti módosítóból egyet a szocialisták, egyet az LMP jegyez, a kormánypárti, kereszténydemokrata Aradszki András pedig csak a részvénytársaságokkal kapcsolatban módosítana egy apróságot.

Magáról a törvényről itt és itt olvashat bővebben.

Még a parlament november 12-i ülésén történt, hogy Kövér László házelnök ülésvezetőként demagógnak minősítette a szocialista Lukács Zoltán felszólalását. Az MSZP kezdeményezte, hogy az ügyrendi bizottság ítélje el Kövért, amiért részrehajlóan vezette az ülést, ehelyett az ügyrendi bizottság egy általános érvényű állásfoglalást fogadott el arról, hogy a levezető elnök nem tehet ilyet. A szocialisták most a parlamenttel akarják elutasíttatni az általános érvényű állásfoglalást.

A nevében a fiatalkorúak dohányzását visszaszorító, valójában a trafikokat államosító törvény legújabb módosításával a kormány újra feltalálja a trafikot. Az eredeti, szigorú elképzelések szerint a Nemzeti Dohányboltra átkeresztelt egységek csak cigarettát árusíthattak volna, erre azonban, tekintve a cigaretta árrését, nem lehetett volna üzletet alapozni. Így a módosítással a jövő trafikjaiban dohánytermék és dohányterméket kiegészítő termék mellett sorsjegyeket, alkoholt, energiaitalt, kávét, ásványvizet, üdítőt, újságot és „jogszabály által meghatározott más terméket" is forgalmazhatnának.

A javaslat a kormány törvényalkotási programjában is szerepel, erről bővebben is írunk a cikk végén. Az önkormányzati törvény módosításával a helyhatóságok törvényességi felügyeletét igyekeznek hatékonyabbá tenni a kormányhivatalok felállítása óta eltelt idő tapasztalatai alapján. Így például a jövőben az önkormányzatokért felelős miniszter fordulhatna az Alkotmánybírósághoz az önkormányzati rendeletek felülvizsgálatát kérve. A kormányhivatal a jövőben testületi ülést is összehívhat és megbírságolhatja az ismételten törvényt sértő önkormányzatokat.

Az építőipar egyik jellemzője a lánctartozás. A megrendelő nem fizet a fővállalkozónak, az az alvállalkozónak, és így tovább, míg a végén egzisztenciák szűnnek meg. A helyzetet a kormány most a Teljesítésigazoló Szakértői Szerv megteremtésével orvosolná, amely a teljesítési szakkérdéseket vizsgálná. Véleményét a bírósági eljárásban lehetne használni. A késedelmes fizetést a jövőben kamat terhelné.

Orbán Viktorral megesik néha, hogy elfogadottnak képzel törvényeket. Ez történt a korábban kényszernyugdíjazott bírák helyzetét rendező törvény is, amiről januárban már múlt időben, megoldott problémaként beszélt. Pedig a javaslat csak most kerül a parlament elé.

Az alapprobléma az volt, hogy a kormány egyik napról a másikra a korábbi hetvenről az általános 62 évre szállította le a bírák nyugdíjkorhatárát. A rendelkezést az alkotmányba, illetve annak első kiegészítésébe, az átmeneti rendelkezéseknek nevezettbe is belefoglalta, de az Alkotmánybíróság így is megsemmisítette. A szabályozást az EU is kifogásolta.

A helyzetet most Navracsics Tibor javaslatára úgy orvosolnák, hogy 62 helyett 65 évre szállítanák le a bírák nyugdíjkorhatárát. Az Európai Bíróság a közjegyzők esetén is kifogásolta az új szabályozást, ezért a módosítás rájuk is vonatkozik.

A szabadalmi és szerzői jogi törvényeket egy 2011-ben elfogadott európai uniós irányelv alapján kívánják módosítani. Ötvenről hetven évre nőne a hangfelvételek szerzői joga. Egy kalap alatt az innovációs törvényt is módosítanák, megteremtve a lehetőségét, hogy az adóból leírható kutatás-fejlesztési tevékenység ellenőrzésének a lehetőségét.

A két törvényt azért kell párhuzamosan módosítani, mert az unió egy irányelvében 2011. decemberi határidővel elrendelte az illegális migránsok részére biztosítandó jogi segítségnyújtás kialakítását. Az illegális migránsoknak térítésmentesen kell segítséget ésvagy jogi képviseletet nyújtani.

A törvényalkotási program első pontja már az első ülésen teljesülhet, elfogadhatják az új polgári törvénykönyvet.

Ezen kívül törvényben szeretnék tisztázni a mező- és erdőgazdasági földek fogalmát.

A kormány terveiben szerepel a szellemi tulajdonra vonatkozó törvények módosítása, a jogi segítségnyújtásról és a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvények módosítása. Uniós kötelezettségeinket teljesítve új törvényjavaslatot nyújtanának be a kőolaj biztonsági készletezéséről is.

Módosíthatják az önkormányzati törvényt, a cél az önkormányzatok törvényességi felügyeletének hatékonyabbá tétele. Csökkentenék a lánctartozásokat az építőiparban, egyszerűsítenék a gyámügyi eljárásokat és enyhítenék a halottvizsgálattal kapcsolatos terheket.

Márciusban születhet törvény az elektronikus útdíjról, amire már csak azért is szükség lehet, mert az útdíjtender kudarcával a kormánynak alig maradt ideje az új rendszer kidolgozására. Az útdíjból a második félévben már bevételt tervezett a költségvetés.

Ebben a hónapban módosíthatják a földtörvényt és megalkothatják a meteorológiai törvényt is, amely az eddig megismert koncepciók szerint gyakorlatilag monopolizálná a meteorológiai piacot. Még hét másik törvényt is meg kívánnak alkotni márciusban, címszavakban: a gazdaságbiztonságról, a közraktározásról, a fémkereskedelemről - ebben minősítené terrorizmusnak a kábellopást egy kormánypárti képviselő -, a nemzetközi adóegyüttműködésről, az országban állomásozó külföldi fegyveres erőkről, a halgazdálkodásról és a szövetkezetekről.

A törvénhozás harmadik hónapjában 17 törvényt tervez elfogadtatni a kormányt. Módosítanák a statisztikai törvényt, a szerencsejátéktörvényt, a pénzmosásról és a terrorizmus finanszírozásáról szóló törvényt, a lakossági állampapírokról szóló törvényt, a megváltozott munkaképességűek ellátásáról szóló törvényt, az atomenergia-törvényt, a devizahitelesek védelméről szóló törvényt, a természetvédelmi törvényt, a Balaton-törvényt, a közigazgatási hatósági eljárásokról szóló törvényt és a távhőszolgáltatásról szóló törvényt is.

Új törvényt alkotnának az elektronikus információbiztonságról, az állami vagyongazdálkodásról, a pénzügyi konglomerátumokról, a felnőttképzésről, a termelési integrációról és a mezőgazdasági üzemekről.

A két munkás hónap után májusban csak négy törvény szerepel a tervben. Módosítanák a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvényt és a választási eljárásról szóló törvényt. Ez utóbbit az önkormányzati választásra és a népszavazások lebonyolítására vonatkozó szabályokkal egészítenék ki.

Új törvényt alkotnának a hatáselemzéshez szükséges adatok hozzáférhetőségének biztosításáról és a nagykereskedelmi energiapiacok integritásáról és átláthatóságáról.

A rendes tavaszi ülésszak utolsó hónapjára 14 törvény elfogadását tervezik. Összehangolnák az állami nyilvántartásokat, új törvényt alkotnának a személyek és tárgyak körözéséről, a hadkötelesek nyilvántartásáról és a biztosítókról.

Módosítanák a bérgarancia-alapról szóló törvényt, a szerzői jogi törvényt, az információs önrendelkezésről és az információszabadságról szóló törvényt. Megteremtik "a gyorsforgalmi közúthálózat tekintetében célkitermelőhelyekkel kapcsolatos intézményrendszert", bármi legyen is az. Új szabályok szerint lehet majd forgalmazni tartályban vagy palackban a pb-gázt, és módosulnak majd a szabálysértési nyilvántartási rendszerben az adatszolgáltatási szabályok is. Módosulhatnak a fogyatékos személyek jogai és az egészségügyi törvények is. Változhatnak a tőzsdei származtatott ügyletek szabályai és egyes nyugdíjszabályok is.