Kevesebb a vallásos, több a cigány

Központi Statisztikai Hivatal nyilvánosságra hozta a 2011-es népszámlálás első adattábláit, az országos adatok itt találhatók. A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy 17 hónapig tartó feldolgozás hossza európai összehasonlításban a középmezőnybe tartozik. Virágh Eszter népszámlálási szóvivő elmondta azt is, hogy az adatok kétharmadát a kérdezőbiztosok vették fel, de minden ötödik kérdőív már online érkezett be (a fennmaradó hányadot a  levélben válaszolók teszik ki). Az ún. "többcsatornás módszer" megkönnyítette a kérdezést, de megnehezítette az adatfeldolgozást, a papíralapú válaszok összesítése egy évig tartott.

Megugrottak a nemzetiségek

Első olvasatra a legfeltűnőbb adat, hogy a 2001-es 205 ezerről 315 ezerre nőtt a nemzetiség, anyanyelv, kulturális háttér vagy közösségi szempontok alapján a magukat a roma kisebbséghez sorolók száma. A szociológusok szerint a valós adatok ennél is sokkal magasabbak (a romák számát általában 7-800 ezerre, vagy ennél is magasabbra teszik). Németh Zsolt népszámlálásért felelős elnökhelyettes hangúlyozta, hogy nem a környezet véleménye alapján sorolták be az embereket, hanem mindenkinek a saját identitásáról kellett nyilatkoznia. A válaszadás során egyébként több identitást is meg lehetett jelölni.

A több mint ötven százalékos növekedés - más nemzetiségekhez hasonlóan -  összefügg azzal az intenzív kampánnyal, mely során a nemzetiségi szervezetek mindenkit arra biztattak, bátran vállalja fel identitását. Ennek ellenére csaknem 1 400 000 fő nem kívánt nemzetiségi hovatartozásáról nyilatkozni.

Nem csak a romák, valamennyi nemzetiség száma jelentősen megnőtt, az összesítő tábla szerint 2001 óta 45,6 százalékos a növekedés. Azt azért megtudtuk, hogy a bevándorló népesség - tehát a hazánkban csak egy-két generáció óta itt élők - számának pontos megállapítását jelentősen megnehezíti az a tény, hogy közülük sokan bérlakásokban laknak. Így például annak ellenére, hogy a KSH kínaira is lefordította a kérdőívet, a statisztikában szereplő 6770 kínai kicsit kevésnek tűnik (ennél már egy 2009 es - pdf - KSH-elemzés is többel számol). Érdekesség, hogy a társadalmi közvélekedéssel ellentétben Magyarországon az oroszok alkotják a legnagyobb migráns közösséget 13 337 fővel.

Nógrád és Békés kezd elnéptelenedni

Ezzel párhuzamosan a magukat magyar nemzetiségűnek mondók száma 9,4 millióról 8,3 millióra csökkent (az ország teljes népessége 2001-ben 10,2 millió volt, két éve már csak 9,94 millió). Ez a szám még a tavalyra becsültnél is mintegy 44 ezerrel kisebb.

A KSH előzetes megállapítása szerint az általános népességfogyás fő oka elsősorban a gyerekvállalás csökkenésében keresendő. De míg a természetes népességfogyást a kétezres évek első felében még valamelyest ellensúlyozta a bevándorlás, addig mára a 2001-hez képest számolt 260687 "hiányzó" ember mintegy egyharmadát már a Magyarországról elvándorlók teszik ki. Németh Zsolt szerint "a folyamat markánsnak és megállíthatatlannak tűnik”.

A belső folyamatokról szólva a KSH igazgatóhelyettese kiemelte, hogy Békés és Nógrád megyékben az átlagosnál is nagyobb - 10 év alatt csaknem 10 százalékkal - mértékben csökkent a népesség. Az országban egyedül Pest és Győr-Moson-Sopron megyékben nőtt a népesség, ami elsősorban a belső migrációnak köszönhető. A Pest megyei növekedést elsősorban a Budapestről kiköltözők táplálják, a fővárosnak ezért az országosnál is kedvezőtlenebb elöregedési tendenciákkal kell szembenéznie, amit csak az általában a fiatalabb korosztályokba tartozó bevándorlók kompenzálnak némiképp.

Fontos változás még, hogy a gyerekes párok száma 2,4 millióról egy évtized alatt 2,18 millióra csökkent. Ezzel párhuzamosan az egyedülálló szülők száma 472 ezerről 537 ezerre emelkedett. Egyre kevesebben élnek családban: ők tíz éve 8,36 millióan, 2011-ben 7,78 millióan voltak.

Visszaszorulóban a történelmi egyházak

A népszámlálási adatok alapján szinte földrengésszerűnek tűnő változás a vallásosok, különösen a nagyobb keresztény felekezetekhez tartozók számának visszaesése. 10 év alatt 5,5-ről 3,9 millióra esett vissza a magukat katolikusnak mondók száma, de a reformátusok (1,6 helyett 1,15 millió), evangélikusok (304 helyett 214 ezer) száma is óriásit zuhant. Ezzel szemben a vallási közösséghez nem tartozók száma 1,5-ről 1,8 millióra nőtt. Különösen érdekes, hogy míg a kérdésre tíz éve 1,1 millió ember nem válaszolt, 2011-re ez a szám 2,7 millióra emelkedett.

A drasztikus csökkenés mögött álló tendenciákról megkérdeztük a kutatásért felelős igazgató-helyettest, de Németh Zsolt csak annyit válaszolt, hogy "az oksági összefüggéseket a későbbi kutatások feladata megállapítani".

A művelt nők országa

Az adatsorokból két egyértelműen pozitív tendenciát lehet kiemelni: az iskolázottság és a lakásviszonyok javulását.

A felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya 10 év alatt 12,6-ról 19 százalékra, az érettségizettek aránya pedig 38,2-ről 49 százalékra nőtt. Ráadásul az elmúlt tíz évben történelmi fordulat következett be: a nők iskolázottsági mutatói 2011-ben először múlták felül a férfiakét. Míg a magyar férfiaknak mintegy 15,8 százaléka rendelkezik diplomával, addig a nőknek - 7,6 százalékpontos növekedést produkálva 2001-hez képest - már 18 százaléka rendelkezik valamilyen felsőfokú végzettséggel.

A másik pozitív tendencia az, hogy Magyarországon - a válság ellenére is - több a lakás és ennek megfelelően a fogyó népesség kényelmesebb viszonyok között él. Az adatok szerint a 2001-es 4 065 000-ról 4 390 000-re nőtt a lakásállomány, és a száz lakásra jutó lakók száma 269-ről 248-ra csökkent. A statisztika mögött persze megdöbbentő egyedi adatok is meghúzódnak, a legzsúfoltabb magyarországi háztartásban például nem kevesebb, mint huszonkilenc ember lakik.