Örökre bezárják a csepeli kettős gyilkost

Soha, még negyven év múlva sem szabadulhat ki a fegyházból Kun Tamás, a biztonsági őr, aki  2009. január 7-én hidegvérrel agyonlőtte a Csepel-sziget Általános és Szakképző Iskolában Takács Józsefet, az intézményvezetőt és fiatal kollégáját, Papp Lászlót. Erről döntött csütörtökön jogerősen a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla, amely súlyosbította az elsőfokú bíróság, a Fővárosi Törvényszék tavaly nyári ítéletét.

Lényegében mindkét bíróság szerint ugyanaz történt: Kun Tamás előre megfontoltan, aljas indokból ölte meg a két embert, Deme Gábor, az iskola egykori igazgatója pedig bűnsegéd volt a gyilkosságban.

Kun Tamás (j) és Deme Gábor (b) a csepeli kettős gyilkosság elsőrendű vádlottja a Fővárosi Ítélőtáblán tartott tárgyaláson

Fotó: Marjai János

Kunt már első fokon is életfogytiglanra ítélték, de akkor még azzal, hogy leghamarabb negyven év elteltével feltételesen szabadlábra bocsátható lesz. Ezt most kizárta az ítélőtábla. A szintén életfogytiglanra ítélt Deme Gábor büntetése is szigorodott. Az elsőfokú ítélet alapján őt harminckét év múlva lehetett volna feltételesen szabadlábra bocsátani, most ez harminchat évre emelkedett.

Az áldozat utolsó szavai

Az ítélethirdetés drámai percei voltak, amikor a bírónő, Czine Ágnes szenvtelen hangon, hosszan felolvasott a hanganyagból, amelyet az egyik áldozat, Papp László zsebébe rejtett diktafon vett fel a gyilkosság előtt, alatt és után. Ezt a felvételt korábban kegyeleti okokból zárt tárgyaláson hallgatta meg a bíróság, de a gyilkosokra nézve súlyosan terhelő tartalma kiszivárgott. A bírónő most azt a részletet olvasta fel, amikor Takács József lelövése után Papp László könyörögni kezd az életéért, és eközben többször is keresztnevén szólítja a biztonsági őrt, kérleli, hogy ne lője le. Mély csendben hallgatta a tárgyalóterem.

Kun előzőleg az utolsó szó jogán is azt ismételgette, amit korábban végig mondott: ő ártatlan, akit "a törvény nevében terrorizálnak a saját hazájában", "szégyenletes komédia" zajlik, valakik megpróbálják leplezni egy súlyos tragédia valódi okait. Szidta a nyomozókat, az első fokon eljáró törvényszék bíráját, eljárási hibákra, manipulált bizonyítékokra, elfogultságra panaszkodott. Deme Gábor is arra használta fel múlt héten az utolsó szó jogán járó megszólalási lehetőséget, hogy két és fél órán át soroljon vélt vagy valós eljárásjogi hibákat, kritizálja az első fokú ítéletet, ellentmondásokra mutasson rá, gyakorlatilag egyesével próbálja ízekre szedni az összes szakértői véleményt, az összes rá terhelő tanúvallomást.

Nem voltak súlyosak az eljárásjogi hibák

Czine Ágnes, a bírónő ennek megfelelően az ítélethirdetés másfél órájából igen sok időt szánt ezekre a kifogásokra, eljárásjogi panaszokra. Főbb pontonként végigment Deme 90 oldalas beadványán, egyesével választ adott a felvetésekre. Az ítélőtábla végül arra jutott, hogy bár Deme kifogásainak egy része "nem volt alaptalan", ugyanakkor az eljárás során alapvetően betartották a büntetőeljárási szabályokat, a hibák pedig "egyenként és összességében sem voltak olyan súlyosak", hogy az első fokú ítélet törvényességét kétségessé tették volna.

Fotó: Marjai János

Czine dicsérte a 27 tárgyalási napot tartó, 183 oldalas ítéletet készítő elsőfokú bíróság alaposságát. A csepeli kettős gyilkosság ügyét "példátlannak" nevezte a legfontosabb bizonyíték, a hangfelvétel miatt,  mivel a bizonyítékot tulajdonképen "az áldozatok szolgáltatták". Ugyanakkor kitért arra, hogy nem ez volt az egyetlen bizonyíték: a vádlottak ellen szóltak például a szakértői vélemények is.

Miközben a bírónő beszélt, Deme rezzenéstelenül ült, míg Kun Tamás időnként meg-megélénkülve csóválni kezdte a fejét, mint aki szerint nem igaz, ami elhangzik. Máskor idegesen rázogatta a lábát, topogott ültében. Most először nem volt vele a zöld szatyor, amit mostanáig szerencsehozó kabalaként hurcolt magával a tárgyalásokra. Deme csöndjét egyszer erős köhögőroham törte meg, de hamar jobban lett, mihelyt kapott egy pohár vizet. Korábban Kun ügyvédje miatt kellett kis híján félbeszakítani a tárgyalást, mert ő is rosszul lett, de vízivás után ő is tudta folytatni a munkát.

Nem volt benne könyörület

A bírónő elemezte a két vádlott kapcsolatát, szerinte ugyanis ez a "sajátos emberi kapcsolat" ad magyarázatot az indíték kérdésére. Meggyőzték őt a tanúvallomások, amelyek szerint Kun feltétel nélkül lojális volt Deméhez, hűsége megingathatatlan volt, rajongott az igazgatóért, bálványozta. Ezzel magyarázható az ítélőtábla szerint, miért lőtte le Kun azt a két embert, akikre neki személy szerint nem volt oka haragudni.

Takács halála Demének állt érdekében, mert Takács rájött, hogy Deme és az élettársa, a gazdasági vezető K. Ildikó fiktív számlákkal, kamu kiküldetésekkel és a házipénztár dézsmálásával milliókkal megrövidítette az iskolát, és feljelentést készült tenni ellene. Az ítélőtábla szerint Kun tehát Deme érdekében követte el a bűncselekményt.

Deme büntetését éppen ezzel az indokkal súlyosbította. Deme ugyan nem volt jogi értelemben felbujtó, de "felbujtószerű magatartást valósított meg", nélküle nem követte volna el Kun a gyilkosságot – mondta a bíró. Az, hogy Kunnak személy szerint nem volt oka megölni a két embert, még súlyosabbá tette a gyilkosság megítélését. A motiválatlanságot éppúgy felemlegette a bírónő, mint a hidegvért, a kegyetlenséget, a könyörület és a megbánás hiányát, amikor arról beszélt, miért nem térhet vissza soha a biztonsági őr a társadalomba.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!