Angliai munka helyett büdös matrac jutott
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Belföld cikkek
- Teljesen kiégett egy hajó a Tiszán
- Sokan azt hitték, médiahack, de igaz: örökre bezárja kapuit a MikulásGyár
- Káoszról számolt be a bombariadó miatt megszakadt fővárosi buli egyik résztvevője az Indexnek
- Nyolcszáz hátrányos helyzetű gyermek látogatott el a Parlamentbe
- Emelkedik a hivatalból kirendelt igazságügyi szakértők óradíja
A 49 éves hajdúszováti Jánosnak egy kiskorú gyereke van, egy bedőlt devizahitele, júniusig a műanyagiparban dolgozott, de a jobb kereset érdekében külföldi munka után nézett. Több külföldi munkaközvetítő céghez is elküldte az önéletrajzát, végül a debreceni Halköz üzletközpontban működő Magnum1 angliai munkaközvetítő cég wolverhamptoni alagútásást ajánlott neki.
Szerződést kötöttek, János fizetett a Magnum1-nek 50 ezer forint közvetítői díjat, majd felmondott a műanyagiparban. A repülőjegyet is a közvetítőn keresztül vásárolta, 46 ezer forintért, ezen kívül a cég javaslatai alapján az alagútásáshoz szükséges acélorrú bakancsot és esővédő kabátot vásárolt, illetve – szintén a cég javaslata alapján – 92 ezer forintot váltott fontra biztonsági költőpénznek.
Június 14-én indult Angliába, a Magnum1 közvetítő cégen keresztül munkát vállaló többi magyarral (nagyjából tíz emberrel) Londonban találkozott. Feleségét, Ildikót másfél nap múlva értesítette arról, hogy a helyszínen kiderült, hogy a jól fizető alagútásási munka nyelvtudáshoz kötött.
6 hónap építőipar helyett 5 nap szemétszedés
Erről korábban szó sem volt, ahogy arról sem, hogy még a nyelvtudáshoz nem kötött hagymaszedési munka sincs, mert nincs hagyma. Szintén nincs a beígért földieper-csomagolás sem, volt viszont szemétszedés, de csak öt napon át, és akkor is a 180 kilométerre lévő Londonba hordták szemetet szedni autóbusszal. Öt nap szemétszedés után viszont semmilyen munkát nem kapott, meséli Ildikó.
„Az alagútásás jó keresetet ígért, és ami még fontosabb, hivatalos bejelentett munkát ajánlottak, tolmács segítségével és júniustól decemberig folyamatos munkával. Az ígéret szerint kétágyas, egyszerű szobában, interneteléréssel lett volna a szállás” – mondja Ildikó. Angliában bankszámlát nyitott ugyan a cég helyi képviselője János nevére, de a pénzmozgásokat igazoló sms-értesítéseket a főnök a saját telefonszámára kérte, nem Jánoséra, így a munkavállalónak fogalma sem volt, mikor mennyi pénzt kap kevéske munkájáért.
„Internet nem volt, de az még hagyján, egy szobában négy embert helyeztek el, a párom heti 50 fontért egy büdös matracon aludt. Akit tolmácsnak mondtak, a második nap felszívódott, így a bankszámla kivételével a kinti papírokat nem sikerült elintézni” – mondja Ildikó, aki a Facebookon kért angliai magyaroktól segítséget. Ildikó itthon szerzett kölcsönökből pénzt, így János két hét kint tartózkodás után meg tudta venni a repülőjegyét és július 3-án hazaérkezett Magyarországra.
A család eladósodott, a jelen állás szerint egyetlen vagyontárgyukat, Ildikó munkaeszközként használt autóját is el kell adniuk, hogy a kiutazásba fektetett pénz és a hazautazáshoz kért kölcsön megtérüljön. Emiatt feltehetően Ildikó munkája is megszűnik.
A Magnum1 munkaközvetítő honlapján hozzáférhető telefonszámon jelentkező Ágnestől megtudtuk, hogy ő egy hete nem dolgozik a cégnél. Azt mondta, hogy a cég körüli balhék miatt adta be felmondását, de mivel köti a titoktartás, mást nem mondhat.
Pár nappal korábban viszont álnéven, leendő külföldi munkavállalóként hívtuk, akkor is elmondta, hogy már nem dolgozik a cégnél, de készségesen felvilágosítást adott az angliai mezőgazdasági munkákról, a kétágyas szobáról, az egyszerű elhelyezésről egyaránt. Nem ígért tolmácsot, azt mondta, hogy aki nem tud angolul, azt a csoporttal utazó többi munkavállaló majd kisegíti, a nyelvtudásról pedig a cég egy gyors szóbeli elbeszélgetés alapján dönt. A nyelvtudáshoz nem kötődő, farmon végzendő munkákért (gazolás, zöldségbetakarítás) az angliai minimálbérnek megfelelő bért, vagyis óránként 6,29 fontot (nagyjából 2270 forintot) ajánlott, és azt tanácsolta, bátran küldjünk önéletrajzot a cég címére.
Jan Francek, a Magnum1 tulajdonosa azt állította, hogy korábbi alkalmazottja, Ágnes volt az, aki átverte a munkavállalókat, hamis információkat mondott nekik a kinti körülményekről és lehetőségekről, valamint többektől illegálisan plusz 10 ezer forintot kért közvetítői díj gyanánt. Ezért 10 napja kirúgta a nőt, és Francek elmondása szerint az ügyvédjei feljelentést fontolgatnak Ágnes ellen, aki tagad mindent. Az Indexnek azt mondta, hogy ő egyszerű alkalmazottként a munkaadója által közölt információkat osztotta meg a leendő angliai munkavállalókkal, és a cégvezető által jóváhagyott együttműködési megállapodásokat kötött mindenkivel, plusz pénzt nem tett zsebre. A volt főnöke ellen rágalmazási pert fontolgat.
Nem csalás, hanem emberkereskedelem
Július elseje óta a János esetéhez hasonló ügyek a korábbinál sokkal szigorúbb elbírálás alá kerülnek, a július elsején hatályba lépő új Büntető Törvénykönyvben ugyanis változott az emberkereskedelem bűncselekmény tényállása. „Eddig az emberkereskedelem tényállás magához a kereskedelemhez kötődött, tehát amikor adták-vették az embereket. Mostantól azonban a munka célú kizsákmányolás és a szexuális célú kizsákmányolás is beletartozik” – mondta Németh Ágnes, az ORFK bűnmegelőzési osztályának vezetője.
A különbség tehát jelentős, eddig ugyanis – ha fel is jelentették a pórul járt munkavállalók a közvetítőket –, akkor is csak csalás miatt indíthatott eljárást a rendőrség. Mostantól viszont ha megtévesztéssel, üzletszerűen követik el, akkor 2-8 év szabadságvesztéssel emberkereskedelemnek minősül a személyek kizsákmányolás céljából történő toborzása, szállítása, átadása, rejtegetése vagy fogadása.
János hazaérkezése óta többször is elutazott feleségével Debrecenbe, mert vissza akarta szerezni a Magnum1-nek fizetett közvetítői díjat, de a cég irodáját zárva találták. Hétfőn is hiába próbálkoztak, az Indextől tudták meg a cég jelenlegi képviselőjének telefonszámát. Ildikó azt mondja, az a célja, hogy peren kívül megegyezzenek, szeretné visszakapni a közvetítésért fizetett díjat és a repülőjegy árát is. Ha ez nem sikerül, akkor bejelentést tesznek a rendőrségen és mivel számlát sem kaptak befizetéseikről, a NAV-nál is.
Ha külföldre megy dolgozni
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet becslései szerint világszinten 20,9 millióra tehető a kényszermunka áldozatainak száma. Ha külföldre megy dolgozni, ne adja ki a kezéből úti okmányait, tájékozódjon a cégről, aki kiközvetíti, és arról a cégről is, ahová megy. Tájékozódjon az Eures-nél, töltse le „Az álom ne legyen rémálom” nevű, külföldi munkavállalóknak szóló információs applikációt.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
