Az idill elvesztésétől fél Vámosszabadi

„A kislányom kétszer ellógott az óvodából és semmi baja nem történt, 6-7 éves gyerekek egyedül járkálnak a faluban” – ilyen a közbiztonság most Vámosszabadiban egy anyuka beszámolója szerint. A Győrtől néhány kilométerre fekvő jómódú falu sok környékbeli középvezető otthona. A körzeti megbízott 2012-es jelentése szerint a faluban egy bűncselekmény sem történt. Nem csoda, hogy szinte robbant a hír, hogy augusztustól menekültek érkeznek a faluba, és ettől mindenki megrettent.

Júniusban a Kisalföld írta meg először, hogy a kormány menekülttábort nyit Vámosszabadi mellett. Mindenki, beleértve a polgármestert is, csak a sajtóból értesült a tábor helyének kijelöléséről, erről előzetesen a helyiek közül senkivel sem egyeztett a kormány. A helyiek azonnal szervezkedni kezdtek, egy nap alatt kilencszáz aláírást gyűjtöttek a körülbelül ezerhatszáz ember által lakott faluban, azóta élőlánccal és a tábor helye mellé szervezett biciklitúrával is tiltakoztak a tábor ellen – minden bizonnyal hiába.

A hétfő esti falugyűlésen ugyanis a bevándorlási hivatal főigazgatója világossá tette, hogy a kormánydöntés már megszületett, a tábor augusztusban megnyitja kapuit.

Rengeteg a menekült

„Magyarországon drámai mértékben megnőtt a bevándorlók száma, májusban Németország és Franciaország után hazánkba érkezett a legtöbb menekült az egész EU-ban” – mondta Vámosszabadin Végh Zsuzsanna, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal főigazgatója. Elmondása szerint nagyon gyorsan kellett döntést hozni egy új befogadó állomás megnyitásáról, és összességében a legelőnyösebb helyszín Vámosszabadi volt.

Három szempontot vizsgáltak: áttekintették, hogy hol van üres állami ingatlan, olyan helyszínt kerestek, ami távol esik a települések szívétől és szempont volt az is, hogy milyen gyorsan lehet megnyitni a tábort. A falubeliek szerint ez kevés: hiányolták például a gazdasági hatások vizsgálatát, a csökkenő munkalehetőségeket, a várhatóan romló ingatlanárakat.

A negatív gazdasági hatások nemcsak légből kapott riasztások. Az Innopharma Kft. egy többmillió eurós beruházást mondott vissza, mert a tervezett pezsgőtabletta-gyártó telephelye mellett nyílik meg a menekülttábor, és az ezzel járó kockázatot nem tudja viselni. Más hírek szerint a környékbeli éttermek is a bezárást vagy a költözést fontolgatják, mert félnek a közbiztonság romlásától.

Végh elismerte: valóban nem készült hatástanulmány a tábor megnyitásáról, de szerinte a befogadó állomás sok munkahelyet is teremt. A menekültek étkeztetése, a szociális munkák, a tábor őrzése, a karbantartás mind munkalehetőségeket teremt, és „bízik benne”, hogy ezeket a munkákat helyi vállalkozók látják majd el.

„És Debrecenben mi volt?”

A debreceni menekülttáborban egy focimeccsből kialakult verekedés biztosan nem jött jól a befogadó állomást megnyitni tervező kormányzatnak. A vámosszabadiak láthatóan megijedtek attól, hogy a falujukban is hasonló verekedés történjen. „Nálunk az ifiben egy elég jó csapat jött össze, a táborban pedig nincs focipálya. Ha ezek idejönnek hozzánk focizni, mi lesz itt?” – kérdezte a tizenöt év körüli Németh Roland.

A bevándorlási hivatal főigazgatója szerint a közbiztonságot nem veszélyeztetik a menekültek, statisztikákra hivatkozott, amelyek szerint a menekültek nem követnek el nagyobb arányban bűncselekményeket, mint a magyar lakosság. Csizmadia Gábor, a megyei rendőrfőkapitány hozzátette, hogy a jogsértések többnyire a táborokon belül történnek, például a debreceni verekedés is csak a táborlakók életét keserítette meg, a táboron kívül nem volt hatása. A falubeliek megnyugtatására nyolc rendőr folyamatos jelenlétét ígérte a faluba, ami mindenképpen komoly erő egy kétezernél kevesebb lakosú településen.

15

Galéria: Vámosszabadi menekülttáborFotó: Bődey János / Index

Debrecenben időről időre előkerül a menekülttábor ügye: Kósa Lajos országgyűlési képviselő, fideszes polgármester szerint a menekültek ellepték Debrecent. Fokozódó bűnözésre, utcai zaklatásokra, romló közbiztonságra hivatkoznak szerinte a lakók, akik nem szeretik az idegeneket.

Kicsit rasszista

A tábor ellen tiltakozó falugyűlésen nyílt idegengyűlölet csak elvétve jelent meg (például „ezek állatok” bekiabálások), de szinte tapintható volt az ismeretlentől való félelem és az előítéletek. Egy helyi fiatal szerint a menedéket kérők „AIDS-esek, férgesek, betegek”, és a felszólalók közül többen is attól félnek, hogy fertőző, egzotikus betegségeket kapnak majd el. Végh szerint ez kizárt, az elmúlt nagyjából huszonöt évben, mióta menekültek érkeznek Magyarországra, menekültek miatt járvány egyszer sem fordult elő. Elmondása szerint a menedékkérelmi eljárás egyik első lépése az egészségügyi vizsgálat.

Mások a szexuális erőszaktól félnek: „Afganisztánban mennyi joga van egy nőnek?” – tette fel a költői kérdést egy helybéli. „Hogyan fogunk így esténként futni, vagy hogyan jönnek majd haza a gyerekeink az iskolából?” – ezt egy fiatal anya kérdezte. A rendőrség fokozott jelenlétet ajánlott fel a falu számára, „ha kell, akár lovas rendőrökkel is megvédjük a biztonságot” – mondta Csizmadia rendőrfőkapitány.

A pártok megpróbáltak beavatkozni a helyi eseményekbe, elsősorban a Jobbik ajánlkozott, hogy segít az ellenállást szervezni. A tiltakozók viszont határozottan elutasították a lehetőséget, mert „ez nem erről szól”, ők tényleg csak a falujukat szeretnék megőrizni.

Végh szerint a Vámosszabadi melletti táborba olyanok kerülnek majd, akik nem jelentenek veszélyt a társadalomra. „Minden menedéket kérőt szigorúan ellenőrzünk, megvizsgáljuk az elmondott történetük hitelességét. Nagyon komoly ENSZ-es és EU-s adatbázisokhoz férünk hozzá, amelyek segítségével a válságövezeteket utca szinten ismerjük”, mondta. Az egészségügyi ellenőrzésen kívül minden menekülttől ujjlenyomatot veszünk és fényképet is készítünk róla.

„Az biztos, hogy ezt a falut kinyírták”

„Majdnem elsírtam magam, amikor láttam, mennyien segítenek” – mondta Pák Eszter, az egyik szervező. „Mindenki ott segít, ahol tud, most is itt vannak a táblák, a pólók, videót is készít valaki.” Lazán szerveződő csoportról van szó, nincs bejegyzett egyesületük. A faluban tényleg mindenki tud a menekülttáborról, az egyik tanítónő szerint a gyerekek is azt mesélik egymásnak, hogy járt nálunk a „riasztós bácsi”, vagy hogy most vettek kutyát.

Nagy összefogás alakult ki, de többen belátták, hogy a tábor valószínűleg tényleg meg fog nyílni. „Elsősorban azt szeretnénk, hogy ne legyen tábor, de ha már lesz, akkor azt kérjük, hogy csak határozott időre nyíljon meg”, mondta Pák.

„Eleinte volt kapcsolat szlovák falvakkal is, de az ottani tiltakozás nem olyan erős”, mondta Pák. A határtól néhány száz méterre nyílik meg a befogadó állomás, és a schengeni belső határon nincs ellenőrzés sem. Az EU-s szabályok szerint a belső határon áthaladó menekülteket vissza lehet küldeni Magyarországra, mivel itt léptek be először a közösség területére, ezért elvben Szlovákiát kevésbé érinti a tábor megnyitása.

Hallani arról is, hogy a telkek és házak értéke máris csökkenni kezdett, az egyik falubeli házát állítólag a menekülttábor híre miatt nem vette meg a biztosnak ígérkező vevő. „Mi azért költöztünk ide néhány éve, mert ez a falu a nyugalom szigete volt”, mondta az egyik középvezetőként dolgozó helyi lakos.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!