Másfélszeres büntetés a sajóbábonyi romáknak

Súlyosbították a gárdisták megveréséért elítélt sajóbábonyi romák ítéletét. Az elsőfokú bíróság a kilenc vádlottra összesen 27 év 9 hónap büntetést szabott ki, ezt majdnem 40 évre emelte a másodfokú bíróság.

A súlyosbítást a bíróság szerint az indokolta, hogy a faluban a fokozott rendőri jelenlét alkalmas volt a köznyugalom megzavarására. A faluban a Jobbik tartott rendezvényt, és a falubeli romák és a rendezvény maitt ott levő gárdisták összeszólalkoztak. A bíróság szerint a rendőrök jelenlétére a cigányok magatartása miatt volt szükség, ezért volt indokolt a büntetések emelése, mondta el Jovánovics Eszter, a Társaság a Szabadságjogokért romaprogramjának vezetője.

Jogvédők: alapvetően téves

„Meg kell vizsgálni, hogy van-e helye felülvizsgálatnak, illetve el lehet-e vinni az ügyet Strasbourgba” – mondta Fazekas Tamás, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda ügyvédje, az egyik vádlott képviselője. Hozzátette, hogy a bíróság alapjaiban értelmezte félre a közösség tagja elleni erőszak lényegét. Fazekas szerint ilyenkor azt kell bizonyítani, hogy a bűncselekményt kizárólag egy csoport elleni gyűlölet motiválta, ezt egyenként le kell vezetni minden vádlottra vonatkozóan, de a bíróság ezt nem tette meg az ítélet szóbeli indoklásában. „A cigányok »csak ürügyként« használták a gárdisták jelenlétét ahhoz, hogy a gárdistának vélt személyek autójára támadhassanak” – vélte a bíróság, tette hozzá Jovánovics.

Első fokon fejenként három év

A vád szerint 2009. november 15-én sajóbábonyi cigányok botokkal, baltákkal és karókkal megrongáltak egy autót, melyben a Magyar Gárda szimpatizánsai ültek. A támadók a tanúvallomások szerint azt kiabálták, hogy „Meghaltok, büdös magyarok!”. A kocsiban ülő két ember nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett.

A támadás előzménye, hogy Sajóbábonyban az előző nap gárdagyűlés volt, emellett a helyi Jobbik elnöke lakossági fórumnak nevezett tagtoborzót tartott az iskolában. A romák elmentek az iskolához, ahol heves szópárbaj alakult ki a gárdistákkal, az eldurvuló vitának a rendőrség vetett véget.

A kilenc cigány férfi pere 2011. január 5-én kezdődött. A bíróság 40 tárgyalási nap után szinte mindenben helytállónak találta a vádat, hogy a támadás indítéka magyarellenesség volt. Mind a kilenc vádlott három év körüli letöltendő szabadságvesztést kapott, összesen 27 év 9 hónapot osztott ki köztük a Miskolci Törvényszék. A vádlottak korábban mintegy két évet töltöttek előzetesben. Az ügy a fellebbezések után került a Debreceni Ítélőtáblára.

Romákért a romák ellen

A közösség tagja elleni erőszak büntetőjogi kategóriája a kisebbség tagjainak védelmében született meg, ám több esetben is előfordult már, hogy éppen cigányokat ítéltek el ezen a címen. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet az elsőfokú döntés után kiadott közleménye szerint a Miskolci Törvényszék ítélete „súlyos jogalkalmazói félreértésekről, a romák büntető-jogalkalmazásbeli hátrányos megkülönböztetéséről tanúskodik".

A TASZ az elkövetők önbíráskodó cselekményét elítélendőnek, jogellenesnek tartja, amiért büntetőjogi felelősséggel tartoznak, de szerintük a bíróság tévedett, amikor a történteket közösség tagja elleni erőszaknak minősítette, mert az indíték valójában a rasszistáktól való félelem és azok elűzésének szándéka volt.

A TASZ közleménye szerint hibázott a bíróság abban is, hogy „a magyar nemzet tagjai elleni” cselekményként határozta meg a történteket, mert a vádlottak gárdistának vélt emberek autójára támadtak. „A gárdisták csoportja, vagyis szélsőséges, cigányellenes személyek csoportja pedig nem azonosítható a magyar nemzet tagjaival, még akkor sem, ha az elkövetők a »magyar« jelzőt – mint a »gárdista« megjelölés szinonimáját – használták is a cselekmény elkövetése során" – áll a közleményben.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!