2024. július 5. 18:00
Spanyolország 2
Németország 1
StuttgartArena Negyeddöntő
2024. július 5. 21:00 ÉLŐ
Portugália 0
Franciaország 0

A porszívónál nincs halálosabb fegyver

2013.10.16. 17:26
Sokan szellőztetni sem mernek az óriási rajokban megjelenő katicák miatt, amik telelőhelyet keresve érkeznek a házakba, lakásokba. Úgy tűnik, hozzá kell szoknunk, hogy ezentúl a harlekinkaticák minden ősszel elözönlik a lakott területeket.

„Olyan katicafelhők támadtak meg, míg megmásztuk a várhegyet, hogy a gyilkos méhes filmek jutottak eszünkbe. Szóval mi fejben már leforgattuk a Gyilkos katicák 4-et, és én sikítva rohantam le a hegyről" – emlékezett vissza Gabriella a Siroknál tett túrára. „Baranyában találkoztam ezzel az invázióval, söpörni lehetett a falról, lépcsőről, és szembe menve, az útjukba kerülve simán hajba, szembe, szájba repültek. Nem a hétpettyes katicák, mert azok is pusztítják a levéltetveket, de nem agresszívak. Sajnos ezek mások" – írta a Facebookon Judit.

A somogyi rajzáshoz hasonlóan sokan panaszkodnak az elmúlt időszakból a katicák tömeges megjelenésére: a legtöbben az inváziós fajként betelepült harlekinkaticákkal találkoztak, de olyanok is vannak, akik petty nélküliekbe, vagy éppen az őshonos hétpettyesekbe futottak bele – utóbbiak is csoportosan kutatnak ugyanis telelőhely után a napokban. Kápolnásnyéktől Budapesten át Salgótarjánig mindenhol előfordulnak, ellepik az erkélyt, teraszt, tele lesznek velük a kiteregetett ruhák és a függönyök. Sokan már szellőztetni sem mernek miattuk, és a nyár elvonultával is inkább a helyükön maradnak a szúnyoghálók.

90 katicafaj, egy a harlekin

„Belerepültek a pólónkba is, többször kellett söprögetni magunkat. Volt hagyományos kinézetű, halvány narancs, halvány narancs pötty nélküli katica is. Később barátnőm napozott még egy kicsit ugyanott, a füléből egy fekete alapon narancs katicát szedtünk ki két részletben" – mesélte Gábor Biatorbágyról. A Bátor-tábor őszi családi napját főként harlekin katicák lepték el, egy-egy szélfuvallatra akár 30-50 is nekicsapódott az embereknek.

„Magyarországon kilencven katicafaj él, a legelterjedtebb a jól ismert piros, hétpettyes katica volt" – mondta Merkl Ottó, a Magyar Természettudományi Múzeum munkatársa. „A harlekin 2008-ban bukkant fel Magyarországon, aztán rövid időn belül elárasztotta az országot" – Merkl állítólag maga fogta az első hazai példányt egy fakéreg alatt. Az Ázsiából származó katicafaj 2011 óta tömegesen fordul elő, a lakásokban is egyre gyakrabban jelenik meg.

Merkl elmondta, hogy Európába még betelepítették a harlekineket, de Magyarországra már a saját szárnyán érkezett meg a faj. A 90-es évek közepén Franciaországban, Hollandiában és Belgiumban boltokban lehetett kapni a harlekineket, elsősorban fóliasátrakba szánták őket a levéltetvek elleni küzdelemhez, innen terjedtek el a természetben.

Harlekinkatica
Harlekinkatica
Fotó: Andreas Trepte / Wikimedia Commons

Már a legtöbb európai országban meghonosodott, ennél azonban tovább is ment, ez ugyanis inváziós bogárfaj. „Ahol megjelenik, ott kiszorítja az őshonos fajokat" – mondta Merkl. Az Egyesült Államokba is betelepítették, és az elmúlt években már ez lett a leggyakoribb faj számos államban. Európában Németország és Hollandia egyes részein, valamint Nagy-Britanniában különösen látványos a térhódítása.

Gyorsan elszaporodnak

„A krizantémjaink minden évben letetvesednek elég durván virágzás előtt. Nem szoktuk permetezni, hanem a környéken gyűjtünk piros katicából 6-8 db-ot, és azok szépen megeszik őket. Tavaly nem nagyon láttunk narancssárgát, és a pirosak 3-4 nap alatt végeztek a munkával. Idén több narancssárga van, ugyanannyi pirosat feltettünk a virágra, de már vagy két hete dolgoznak a levéltetvekkel. Még mindig van valamennyi rajta" – írta Dezső, aki azt gyanítja, hogy valamiféle katicaharc dúl a háttérben.

A harlekin azért tudja kiszorítani az őshonos fajokat, mert nagyon falánk, eleszi előlük a levéltetveket. Ráadásul ha az elsődleges táplálék elfogy, akkor még a többi katicát is pusztítani kezdi. Már a lárváik is gyorsabban fejlődnek, és megeszik a többi katica lárváit. Ennek részben az az oka, hogy míg az átlagos katicafajoknál egy évben egy nemzedék cserélődik, addig a harlekin esetében ez kettő-négy nemzedék is lehet.

A legtöbb európai országban éppen ezért már figyelőszolgálatokat állítottak fel, hogy tanulmányozzák a harlekinok terjedésének ütemét. Merkl hozzátette, hogy Magyarországon alapvetően nem a hétpettyes az elsődleges konkurenciája, mivel a harlekin a lombkoronaszinten, míg az őshonos magyar faj a gyepszinten él.

Sárga lét bocsátanak ki

„Pécsbagota, Nagyhegy, a présházban mindenhol Harlekin. Kedvenc helynek tűnik egy doboz kertész kesztyűkkel" – írta Péter. A harlekin szapora életciklusának másik hozadéka, hogy ősszel, amikor kevés a levéltetű, akkor megszállják a szőlőket is, így viszont gyakran keserű must készül. Az általában narancssárgás bogarak ugyanis veszély esetén szintén sárga cseppeket választanak ki, ezek keserűek.

Erre utalt Péter is, akinek zempléni nyaralójában tíz perc alatt százával gyűltek össze, végül pedig szinte sercegtek a lépéseik alatt a kiszáradt harlekintetemek. „A levegőben rajzottak, ha a szabadban voltunk, mindig mászott rajtunk néhány. A legjobb ebben az, hogy akármilyen gyors mozdulattal próbálja az ember lepöckölni őket, ők mindig gyorsabban fogják a büdös, sárga levet az ember kezére lőni" – írta.

Többen arról számoltak be, hogy „megcsípték" őket a katicák. Volt, akinél a viszketés mellett hólyagos reakció is fellépett. Habár több olvasónk is erről írt, Merkl szerint a harlekin sem jelentősen agresszívebb az emberrel szemben, mint a legtöbb másik katicafaj. Az viszont tény, hogy ha például izzadt bőrfelületre szállnak rá, akkor előfordulhat, hogy harapnak, hiszen folyadékot vagy sót akarnak magukhoz venni. Harapásuk azonban gyenge, nem fájdalmas és ártalmatlan.

Ha egy van, több is lesz

Most azért jelentenek különösen aktuális problémát a harlekinok, mert ősszel óriáscsapatokba verődve mennek be a lakásokba is, volt, hogy akár félaraszon borították be az ablakpárkányok környékét. Az ilyen időszakban nemcsak a harlekin, hanem a hétpettyes is megjelenhet a lakásban, ugyanis ezek is csoportokba verődve keresik a védett, száraz helyeket, ahol aztán áttelelhetnek. „Ha az egyik egyed talál egy ilyet, akkor úgynevezett aggregációs feromont bocsát ki, amivel aztán odavonzza a többieket is" – mondta Merkl.

Ha biztonságos helyet találnak, ott aztán meg tudják húzni magukat. „Ha nem háborgatják őket, akkor télen a padláson például mozdulatlanul, egymásba kucorodva várják a tavaszt" – mondta. A házakon kívül ugyanakkor a szabadban is képesek áttelelni, például a száraz fák kérge alatt húzzák meg magukat. A többi katicafaj sokkal ritkábban fordul elő ilyenkor házakban, lakásokban, ennek részben az az oka, hogy ezek nem csoportokba verődve, hanem inkább egyesével telelnek át, például az avarba fúrják magukat.

Nehéz védekezni ellenük

„Sajnos itt is van sok, de azt kellene tudni ,hogy mit lehet velük kezdeni , mert a pöttyök számolgatását már meguntam" – jegyezte meg József. „Védekezni gyakorlatilag nem lehet ellenük, sokkal ellenállóbbak, mint a többi őshonos katicafaj" – mondta Merkl. A keserű ízük miatt a madarak is elkerülik őket, ráadásul a katicák természetes ellenségeivel, például a fürkészdarazsakkal szemben is ellenállóbbak. Ha valahova bevették magukat és a kitessékelés sem sokat segít, akkor leghatékonyabban porszívóval lehet ellenük fellépni, vagy szúnyoghálót kell felszerelni. „Nem jó, hogy itt vannak, nem őshonos elemei a faunának" – tette hozzá a szakértő.

Volt, aki rovarirtóval esett nekik, mások kreatívabb megoldásokat kerestek. „Porhoz keverek joédes szőrpőt, ezzel lekenem az ablakpárkányt mivel ott napoznak, napi egylapát hulla az eredmény" – írta Judit a Vajdaságból. „A legegyszerűbb módját választottam a védekezésnek, egy reflektort tettem a padlóra, a fényre es hőre mind (kb. 200) összegyűlt, seprű lapát. Egyébként amelyik elbújik, télen úgyis elpusztul egy fűtetlen helyiségben. Érdemes csapdát állítani nekik egy fáskamrába, majd a hideg eldönti ki marad életben" – vázolta fel a darwini elveket valló Gábor.

Mások azért próbálták a helyzet jó oldalát nézni. „Itt van muslica is dögivel, szóval egy pár katicát megtartottunk házi ragadozónak, azonban reggelre megmurdeltek. Szóval errefelé egyelőre a Katica - Muslica mérkőzés 1-8 (8-1)" – írta Skulo nevű olvasónk Angyalföldről. Merkl szerint azonban erre nem alkalmasak a katicák, mert muslicákat nem fogyasztanak. Ráadásul ilyenkor már egyáltalán nem táplálkoznak, minden erejükkel a telelőhelyet keresik. Tavaszig a nyáron felhalmozott zsírtartalékaikból élnek.

A harlekinkaticák tömeges rajzása akkor ér véget, amikor igazán hidegre fordul az idő. A tartós fagyok idejére mindegyik katicának telelőhelyet kell találnia – amelyiknek nem sikerül, nem éli túl a telet. Ez azonban nincs hatással a katicák állományaira, úgy tűnik, hozzá kell szoknunk, hogy ezentúl a harlekinkaticák minden ősszel elözönlik a lakott területeket.