Súlyos váddal bármeddig őrizhetnek

MTI/Index
2013.11.11. 19:20

A parlament eltörölte az előzetes letartóztatás időtartamának – eddig négyéves – felső korlátját a kiemelkedő súlyú, legalább tizenöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekményeknél.

A büntetőeljárási törvény módosítását a Fidesz-KDNP és a Jobbik támogatta a hétfői szavazáson.

A jogszabályt a házszabálytól eltérve hozta meg a parlament, amit a kormányoldal arra hivatkozva kért, hogy börtönben maradjon az ároktői banda egyik – nyereségvágyból, különös kegyetlenséggel, több emberen elkövetett emberöléssel, valamint többrendbeli súlyos testi sértéssel vádolt – tagja, aki a módosítás nélkül november 22-én házi őrizetbe kerülne.

A javaslatot ellenezte az MSZP, amely szerint a „büntetőeljárásról szóló törvény hétfői módosításával a problémák valós megoldása helyett a Fidesz újra a kapkodó törvényalkotás eszközét választotta, és a legsúlyosabb büntetőügyeket is csak a politikai kommunikációjára használja fel. Pedig az „ároktői bűnbanda” néven elhíresült társaság büntetőügye rendszerszintű problémákra mutat rá” – állt az ellenzéki párt közleményében, utalva arra, hogy az ároktői banda két tagjának szökése ügyük elhúzódása miatt vált lehetségessé.

„Az új bírósági igazgatási rendszer csődöt mondott. A legtapasztaltabb bírák felmentése, az ügyáthelyezés intézményének politikai alkalmazása, az ügyforgalmi adatok romlása mind ezt támasztja alá" – közölte az MSZP.

Nyomkövető, ha a gyanúsított óhajtja

Az ároktői banda két tagja október elején szökött meg házi őrizetből, ahová azért kerültek, mert ügyük annyira elhúzódott, hogy a törvény értelmében már nem maradhattak tovább rács mögött, előzetes letartóztatásban. (Nem sokkal később Svájcban kapták el őket.)

A rablók dolgát az könnyítette meg, hogy nem viseltek elektromos nyomkövetőt. Ennek az az egyik oka, hogy áprilisban, amikor előzetesből házi őrizetbe kerültek, az akkori törvény értelmében még nem lehetett rákényszeríteni őket az elektromos bilincs tűrésére. A büntetőeljárási törvény akkor úgy rendelkezett, hogy a bíróság csak akkor rakathat nyomkövetőt a házi őrizetesre, ha ahhoz az érintett hozzájárul.