A kormányzatból jönnének egyetemi kancellárnak?

Képlékeny még az egyetemi kancellári rendszer, és az sem kizárt, hogy a pilotprojektnek kiszemelt egyetemeken is elhalasztják a bevezetését – értesült az Index. Ennek oka információink szerint elsősorban az, hogy két kormányzati tisztviselő szeretne megbízatása lejárta után a kancellár lenni az ELTE-n és a Szegedi Tudományegyetemen. Emiatt vannak olyan törekvések, hogy a kancellárokat csak a választások után nevezzék ki.

A felsőoktatási törvény módosítását ma tárgyalja a kormány. Klinghammer István felsőoktatási államtitkár egy szeptemberi háttérbeszélgetésen azt mondta, az ELTE-n, a Szegedi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen már januárban bevezethetik a kancellári rendszert. Ezekben az intézményekben ugyanis a gazdasági főigazgatók megfelelően teljesítettek, és jól együtt tudnak működni a rektorokkal. Az eredeti terv az, hogy a tapasztalatok értékelése után a kancellári rendszert 2015-ben mindenhol bevezetik. 

A kancellári rendszer jelentős változást hozhat az egyetemek irányításában. Határozottan szétválasztják az oktatás-kutatási tevékenységet és a gazdasági irányítást. A rektor hatásköre az akadémiai irányításra szűkülne, a kancellár pedig jóval nagyobb hatalmat kap a mostani gazdasági főigazgatóknál. Neki az állami fenntartású egyetemeken az állam mint tulajdonos érdekeit kell képviselnie. A kancellárt nem a rektor választja maga mellé és nem is az egyetemi szenátus nevezi ki, hanem a miniszter.

A kancellár feladata lesz, hogy őrködjön az egyetem gazdaságos működése felett. Az egyetem költségvetését érintő ügyekben vétójoga lesz, azaz az aláírása nélkül az egyetem nem indíthat új szakot, nem foghat nagyobb fejlesztésbe, informatikai vagy infrastrukturális beruházásba. A kancellár lesz a munkáltatója az egyetemeken mindenkinek, aki nem oktató.

Információink szerint a pilotprojektnek kiszemelt három egyetemre elsősorban azért esett a választás, mert ezek az intézmények viszonylag stabil gazdálkodást folytatnak, és megvan a megfelelő bizalom a rektor és gazdasági vezető között. Fontos politikai szempont ugyanis, hogy 2014 végén azt lehessen mondani: a kancellári rendszer eredményes, ezért a többi egyetemen is bevezethető.

Kézenfekvő, hogy ebben a három intézményben a mostani gazdasági főigazgató legyen a majdani kancellár. Erre utalt az Indexnek az egyik egyetem vezető tisztségviselője is. Mint mondta, arra számítanak, hogy nem lesz nagy meglepetés, meglesz a folytonosság. 

Ezt azonban nem mindenki gondolja így. Forrásunk szerint vannak olyan vezető kormányzati tisztségben dolgozó szereplők, akik szívesen lennének kancellárok az ELTE-n és a Szegedi Tudományegyetemen. Ők arra számítanak, hogy a választás eredményétől függően tavasszal távozni kell eddigi posztjukról, és karrierjüket valamelyik egyetem kancellári székében szeretnék folytatni. Forrásunk szerint nekik ráhatásuk van arra is, hogy a kancellári rendszer bevezetését eltolják a választások utánra.

Úgy tudjuk, a két egyetem gazdasági főigazgatójának eltérő a pozíciója ebben a belső helyezkedésben. Az ELTE gazdasági  főigazgatója, Juhászné Huszty Katalin korábban a Semmelweis Egyetem gazdasági vezetője volt. Belső információk szerint korábban jó kapcsolatokat ápolt Draskovics Tiborral, ami ma nem jó pont, de később Klinghammer István még az ELTE rektoraként hívta az egyetemre gazdasági főigazgatónak, így ma élvezi az államtitkár bizalmát. Majó Zoltán, a Szegedi Tudományegyetem gazdasági főigazgatójába sem könnyű belekötni. Pokorni Zoltán minisztersége idején ő a Diákbónusz Kht. ügyvezetője volt, onnan került az SZTE-re.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma a kancellári rendszer bevezetésével kapcsolatos kérdéseinkre nem válaszolt, arra hivatkozva, hogy a kormány épp most tárgyalja az előterjesztést. Egy minisztérium forrásunk ezt azzal egészítette, hogy „az egész kancellári ügy még eléggé képlékeny”. Fábri György, az ELTE kommunikációs rektorhelyettese kérdésünkre azt mondta: amíg nincs elfogadott törvény, erről a kérdésről nem tudnak nyilatkozni.

Az egyetemek későbbi működése szempontjából nagyon nem lesz mindegy a kancellár személye – mondta az Indexnek egy neve elhallgatását kérő rektor. Az új rendszer bevezetése elvileg nem fog sok változást hozni, sok egyetemen ugyanis már ma is a gazdasági főigazgató aláírásához kötnek nagyobb beszerzéseket és beruházásokat. Nagyon fontos lesz, hogy a rektor és a kancellár között bizalmi viszony legyen, együtt tudjanak működni. Ebből a szempontból nem a legjobb, ha a minisztérium által odahelyezett emberek lesznek a kancellárok, mondta a rektor. Ha ugyanis nincs bizalom, hamar olyan áldatlan helyzet állhat elő, mint ma a Corvinus Egyetemen, ahol egymással hadakozik a két vezető. Ez ugyanis végső soron az egyetemnek és az ott tanuló hallgatóknak is árt.