Nem adhatsz enni a budapesti szegényeknek

Hiába kérte, nem kapta meg az engedélyt az ételosztásra Budapesten jó néhány civil szervezet, ezért – hacsak a kérelmezők nem vállalják az illegalitás kockázatait – számos helyszínen, számos időpontban hiúsul meg mostanában a rászorulók megvendégelése.

A legális ételosztás egyik feltétele, hogy közterület-használati hozzájárulást kell szerezni a terület tulajdonosától. Budapest legforgalmasabb pontjai (például a Blaha Lujza tér vagy a Széll Kálmán tér) jellemzően a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában vannak.

Az Ételt az Életért Közhasznú Alapítvány munkatársainak karácsonyi ételosztására várakozók sora a Rákóczi úton, 2013. december 24-én.

Fotó: Marjai János

Olyan, hogy örökös engedély, nem létezik. A közterületek használatáról szóló fővárosi rendelet szerint hozzájárulás csak ideiglenes jelleggel, meghatározott időtartamra adható. Ez azt jelenti, hogy időnként a bejáratott, régi ételosztóknak is új engedélyt kell kérniük.

Csak ne a belvárosban!

A kérelmekről a rendszeresen, nagyjából havonta összeülő közterület-használati bizottság dönt. Az üléseiken százával döntenek különböző területhasználati kérelmekről, ők adnak engedélyt a fagylaltoskocsisoktól kezdve a fenyőárusokon át mindenkinek. A bizottság legutóbbi ülésén, december 18-án hat ételosztásra irányuló kérelmet tárgyalt meg, és abból mindössze az egyik kérelem egyik részére mondott igent (egy december 28-i rendezvényről volt szó). A többi ügyben a döntést elnapolták, ami a gyakorlatban egyelőre annyit jelent a kérelmezők számára, hogy nincs engedélyük, tehát nem oszthatnak ételt.

A bizottság úgy döntött, ahogy az az előterjesztői javaslatban szerepelt. Az elnapolt kérelmeknél az előkészítő a Városüzemeltetési Főosztály volt, az előterjesztő György István városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettes. Az ételosztásos kérelmeknél azt írták kézzel a formanyomtatvány indokolás rubrikájába az ötből négy esetben: „a közterületi ételosztások kérdése vezetői szinten eldöntendő″. (Az ötödik esetben az volt az indokolás, hogy a kérdéses terület a Fővárosi Önkormányzat Csarnok és Piac Igazgatóságához tartozik, ezért a helyszín pontosítása szükséges).

A vezetői szintet emlegető indokolás új jelenség, de az ételosztási kérelmek elnapolása nem. Már a november 6-i bizottsági ülésen is elnapolták az akkor beérkezett kérelmeket. Akkor az előterjesztő még kategorikus nemet javasolt „eddigi tapasztalatokra" hivatkozva, a bizottság pedig végül teljes elutasítás helyett azzal a megjegyzéssel napolta el a kérelmeket, hogy „más helyszín – nem belvárosi – javasolt".

Nagyobb méretért kattintson a fotóra!

A főváros szerint a lakosság panaszkodott

Információink szerint egy ideje mondogatták már a civileknek, hogy keressenek alternatív helyszíneket, mert a főváros nem nézi jó szemmel, hogy a frekventált tömegközlekedési csomópontokban folyik az ételosztás. Most úgy tűnik: meglépik, amit eddig mondtak.

Megkerestük hivatalosan is hétfő délután a Főpolgármesteri Hivatal sajtóirodáját az ügyben. Megkérdeztük, kire, kikre utal „a vezetői szint", és miért van szükség arra, hogy vezetői szintén szülessen döntés ezekről a kérelmekről.

Cikkünk megjelenése után kaptuk meg a Főpolgármesteri Hivatal Kommunikációs Igazgatóságának a válaszát. Ebben arról írtak, hogy támogatandónak tartják a hátrányos helyzetű emberek megsegítését, így az ételosztást is, de szerintük számtalan lakossági panasz érkezett a közterületi ételosztásokra, például azért, mert "elviselhetetlen bűz terjengett". A választ teljes terjedelmében itt olvashatja.

A Börtön Helyett Lakhatást! hálózat Szolidaritás éjszakája címmel megrendezett akciója keretében tartott ételosztás a Blaha Lujza téri aluljáróban 2013. január 19-én.

Fotó: Marjai János

A 2013-as bizottsági döntések alapján úgy tűnik: voltak már jelei a szigorításnak, a folyamat nem most kezdődött. Tavaly május 22-én például már elnapolással tették félre a Végszó Szociális Egyesület kérelmét, akik arra kértek engedélyt, hogy 2013. május 25. és 2014. május 24. között hetente egyszer ételt oszthassanak a Baross téren.

Az Üdvhadsereg Szabadegyház Magyarország pedig ugyan kapott engedélyt a csütörtökönkénti ételosztásra a Baross téri buszvégállomás mögötti területen, de nem 2014. szeptember 18-ig, ahogy eredetileg kérték, hanem csak 2014. március 31-ig.

A 2013-ban elnapolt vagy elutasított kérelmek alapján ekkor és itt nem lehet megtartani az ételosztást mostanában:

• Minden vasárnap, egész évben 10 és 13 óra között a Krisztina körúton, a Déli pályaudvar melletti járdán (Kulturális Misszió Intézet Alapítvány)
• Minden kedden, egész évben 15:30 és 18:30 között a Széll Kálmán téren (Kulturális Misszió Intézet Alapítvány)
• Minden hétfőn, egész évben 15:30 és 18:30 között a Baross téren, a Keleti pályaudvarnál a posta mellett (Kulturális Misszió Intézet Alapítvány)
• Mindennap április 6-ig a Csömöri út és Bosnyák tér sarkán (Jobbik Magyarországért Mozgalom)
• Hetente egyszer február 28-ig a Széll Kálmán téren (Napfényes Étterem Kft.)
• Hetente egyszer (szerda vagy csütörtök) február 28-ig a Blaha Lujza téri buszmegálló mögött (Napfényes Étterem Kft.)
• Hetente kétszer február 27-ig a Nyugati téri parkolóban (Napfényes Étterem Kft.)
• Minden csütörtökön 16 órától április 1-jétől szeptember 18-ig a Baross téri buszvégállomás mögötti területen (Üdvhadsereg Szabadegyház Magyarország)
• Minden szombaton május 24-ig a Baross tér 72. szám előtt, a Posta épülete melletti fedett járdán (Végszó Szociális Egyesület)

Tízszeres pénz, ha nem fogadnak szót

Engedély nélkül kockázatos ételt osztani. A fővárosi rendelet szerint

Aki közterületet hozzájárulás nélkül, vagy a hozzájárulásban foglaltaktól eltérően használ, azzal szemben – a ténylegesen használt időtartamra és területre – az e rendelet szerinti közterület-használati díj tízszerese is megállapítható.

A díjtáblázat szerint ételosztásnál a területhasználat díja 110 forint per négyzetméter per nap. (Ha valaki kap engedélyt, ez lehet olcsóbb, mert a rendelet szerint a díjak legfeljebb 90 százalékkal csökkenthetőek  humanitárius és karitatív célok érdekében végzett tevékenység esetében).
Ez azt jelenti, hogy például egy napi engedély nélküli ételosztás egy tíz négyzetméteres területen 11 ezer forintjába kerülhet a vétkes civileknek.

Fotó: Marjai János

A Napfényes Étterem például, amely a kérelmei alapján a Széll Kálmán téren, a Blahánál és a Nyugatinál szerette volna megvendégelni a rászorulókat, le is mondott a közterületi ételosztásról, miután elnapolták a kérelmeit. Az étterem munkatársa azt mondta: pótkérelmet sem adtak be, inkább nem közterületre, hanem az egyik hajléktalanszállóra vittek ételt.

Vannak azért olyanok is, akik engedély nélkül osztanak ételt rendszeresen Budapest központjában. Egy csoport például majdnem minden héten kioszt 100 adag ételt az egyik forgalmas térnél. Utánajártak, hogyan lehet engedélyt szerezni, és mikor látták, mennyire nehézkes, inkább meg sem próbálták, mondta el az Indexnek az egyik szervező. Bajuk még nem lett ebből. A szervező szerint feltűnt a közterületeseknek, mit csinálnak, de nem avatkoztak be, „megjelentek, félrenéztek".

Magánszemélyként egyszerűbb a szervezés

A közterület-használati hozzájárulás egyébként önmagában még kevés ahhoz, hogy valaki ételt oszthasson. Mindenféle egészségügyi feltételeknek is meg kell felelni. Szóban még mindig gyakran ÁNTSZ-engedélyt szoktak emlegetni, de valójában az ÁNTSZ helyett a hatáskör már évek óta a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnál (NÉBIH) van. Az ÁNTSZ-nek csak akkor akadna dolga ételosztással, ha netán valami baj, például tömeges fertőzés történne, magyarázta el Tengelits András, az ÁNTSZ sajtóreferense.

Ha az utcai ételosztás nem rendszeres, hanem alkalmi, és a szervezők magánszemélyek vagy egyházi szervezetek, akkor az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóságtól nem kell engedélyt kérni, csak be kell jelenteni az ételosztást. A hatóság ilyenkor tudomásul veszi a bejelentést, a felelősség az ételt osztóé, közölte az Index megkeresésére a NÉBIH.

Ha viszont egy szervezet rendszeresen végzi a karitatív ételosztást, már élelmiszer-ipari vállalkozásnak minősül (a NÉBIH az Élelmiszerbankot hozta példaként), és neki már a szigorúbb, a vállalkozásoktól elvárt követelményeket kell teljesítenie. A rendezvény szervezőjének ilyenkor öt nappal a rendezvény előtt bejelentést kell tennie a helyszín szerint illetékes kormányhivatal járási állat-egészségügyi hivatalánál, valamint az illetékes önkormányzat jegyzőjénél.

Aki elsumákolja a bejelentést, megbírságolhatják. „Be nem jelentett rendezvény esetén a szervezővel szemben élelmiszerlánc-felügyeleti bírság szabható ki" – írta a NÉBIH, hozzátéve, hogy ha megsértik az élelmiszer-biztonságra vonatkozó követelményeket, akkor a fogyasztók egészségének védelme érdekében fel lehet függeszteni az ételosztást.

A krisnásokat aprólékosan ellenőrizték

Szerettünk volna adatokat kérni az ellenőrzések tapasztalatairól, arról, körülbelül hány ételosztás zajlott legálisan, hányan próbáltak engedélyt szerezni, és milyen arányban voltak a különféle hiányosságok miatt megtagadott engedélykérelmek. A NÉBIH azonban nem gyűjtött adatokat az ételosztásokról, annyit tudtak csak megírni, hogy hozzájuk mint központi hatósághoz karácsonyi karitatív ételosztásokkal kapcsolatos negatív jelzések nem érkeztek.

Budapest legismertebb ételosztói a Krisna-hívők, akik az Ételt az Életért Szegényélelmezési Misszió részeként például a Blaha Lujza téren szoktak feltűnni.

Fotó: Marjai János

Budapest legismertebb ételosztói a Krisna-hívők, akik az Ételt az Életért Szegényélelmezési Misszió részeként például a Blaha Lujza téren szoktak feltűnni. Ők tavaly mindegyik kérelmükre megkapták a közterület-használati engedélyt a fővárosi bizottságtól, legutóbb karácsonykor volt nagyszabású akciójuk, de minden hétköznap osztanak most is meleg ételt a Teleki tér Dobozi utca felőli részén, az OMV-kút és a villamosremíz közötti füves részen, a Salgótarjáni út elnevezésű villamosmegállónál.

Mi rendszeresen kapunk hatósági ellenőrzéseket, mind az ételosztás helyszínén, mind a telephelyünkön, és eddig minden alkalommal rendben találtak mindent. Az utóbbi években a Kormányhivatal különböző szakfelelőseivel találkozhattunk, akik a működésünk legapróbb részleteit is átnézték.

– írta az Indexnek a krisnás ételosztások egyik főszervezője, Szilaj Péterné Csilla lelkész.

Lenne kinek, de nincs hol

Szerinte az ő helyzetük egyszerűbb, mert egyrészt kizárólag ételosztásra specializálódtak, ezért jól ismerik az előírásokat; másrészt, mivel a Krisna-hívők nem használnak sem húst, sem tojást, a közegészségügyi kockázatok az ő ételeiknél minimálisak.

Másrészt a hatóságok már ismernek minket arról, hogy a mi életünkben igen nagy jelentősége van a tisztaságnak (vannak olyan tisztasági szabályaink, amik még a jogszabályoknál is szigorúbbak). Amikor a konyhánkon járnak ellenőrizni, mindig megjegyzik, hogy a többi intézménynek hozzánk kéne eljönni terepszemlére.

– tette hozzá a lelkész.

Ebéd hús és tojás nélkül - a Krisna-hívők ételeinél a közegészségügyi kockázat minimális.

Fotó: Marjai János

A Krisna-hívők is aggályosnak tartják ugyanakkor a közterületi helyszíni engedélyek megszerzésének menetét. Az a tapasztalatuk, hogy „sajnos nem minden kerület lát szívesen sok rászoruló embert egy helyen egy időpontban”. A krisnás ételosztások szervezése során Szilaj Péterné szerint „2010 óta egy arra alkalmas helyszín engedélyeztetése a legnehezebb, máig megoldatlan probléma”. Azt írta:

Ha pedig lenne kinek, de nincs hol osztani, az ember hiába felel meg akár a legszigorúbb közegészségügyi feltételeknek is.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!