Portik a képviselők magánéletéről is tud ezt-azt
További Belföld cikkek
A parlament nemzetbiztonsági bizottságához tartozó testület a legnagyobb biztonsági intézkedések közepette tartotta meg azt a kihelyezett ülését, amely miatt Budapestre szállították Portik Tamást is.
Az olajos ügyletekkel foglalkozó Energol egykori igazgatója másfél éve került előzetes letartóztatásba, miután a Nemzeti Nyomozó Iroda a kilencvenes évek alvilági leszámolásaival összefüggésben háromrendbeli gyilkosságra történő felbujtással gyanúsította meg. Azóta a bíróság első fokon, nem jogerősen 11 év fegyházra ítélte.
Portikot azóta biztonsági okokból folyamatosan utaztatják az ország különböző fegyintézetei között, őrzését egyes források szerint a TEK és büntetés-végrehajtás 15-20 embere biztosítja éjjel-nappal.
A Maglódi úti börtönben a képviselők közel két órán át faggatták egykori energolost. Főként a volt nemzetbiztonsági vezető, Laborc Sándorhoz fűződő kapcsolatára és a vele történt titkos találkozóra voltak kíváncsiak. Portikot azonban számos más témában, így a szervezett alvilággal összefüggésben is kérdezték, ő azonban nem mutatkozott együttműködőnek.
Információink többnyire „nem emlékszem semmire” fordulattal dobta vissza a kérdéseket, sajnáltatta magát, és színészkedett.
Mint ismert, az Alkotmányvédelmi Hivatal 2013. április 25-én oldotta fel az olajszőkítési ügyleteiről ismert Energol Rt. egykori igazgatója és Laborc Sándor korábbi titkosszolgálati vezető közötti két megbeszélésről készült hangfelvétel titkosságát. A dokumentumok szerint 2008-ban két alkalommal találkozott egymással Portik Tamás és – az alacsonyabb rangú titkosszolgálati ügynökökkel együtt megjelenő – Laborc Sándor.
Portik a találkozóról készüzl felvétel tanúsága szerint többek között azt mondta Laborcnak, hogy pénzt vitt a szocialistákhoz. Az ülésen erről is faggatták. Portik válasz helyett azt mondta, hogy lehet, egyszer majd úgy dönt, hogy mindent elmesél.
Az energolos több képviselőt is név szerint, indulatosan szólított meg, forrásaink szerint nyilvánvaló volt, hogy az ülés előtt tájékozódott a politikusok tevékenységével és magánéletével kapcsolatban is.
A bizottság tavaly októberben Laborcot is megpróbálta meghallgatni, de ő csak egy levelet küldött, amelyben – azt állítva, hogy az ügyet politikai célokra akarják felhasználni – kitért a meghívás elől. Később azonban eleget tett egy újbóli meghívásnak. Az albizottság találkozott Szilvássy György, volt titokminiszterrel, és meghallgatta az összekötőket, Vajtó Lajost, és az NBH volt munkatársát, Glemba Zoltánt is.
Úgy tudjuk, hogy a meghallgatottak nyilatkozatai több ponton is ellentmondanak egymásnak. Az albizottságnak február 28-ig kell a vizsgálati jelentést elfogadnia, és az Országgyűlés elé terjesztenie. A testület üléseinek valamennyi jegyzőkönyvét 30 évre titkosították.