Egyértelmű a Fidesz előnye

A Tárki szerint a választók 43 százaléka szeretné, ha maradna a kormány, 36 százaléka viszont kormányváltást szeretne (további 21 százaléknyi válaszadónak nincs véleménye vagy nem árulja el azt). Az Orbán-kormány maradását preferálók 79 százaléka Fidesz-szavazó, 6 százaléka a Jobbikra voksolna, míg 9 százaléknyian nem mondják meg pártpreferenciájukat, a válaszadók fennmaradó része pedig más pártokkal szimpatizál.

Akik kormányváltást szeretnének, azok 38 százaléka az MSZP-Együtt-PM-DK-Liberálisok alkotta Kormányváltó Összefogásra szavazna, 32 százaléka a Jobbikkal, 9 százaléka a LMP-vel, míg 10 százaléka egyik párttal se szimpatizál. Jelentős különbség a kormány maradását illetve leváltását preferálók között az is, hogy előbbiek 66 százaléka, utóbbiaknak viszont csak 56 százaléka ígéri biztosra, hogy elmegy szavazni.

Egyértelmű Fidesz-előny

A Tárki felmérése szerint – a februári kutatáshoz hasonlóan a választási helyzetet szimuláló borítékos módszerrel mérve – a Fidesz-KDNP biztosan tartja előnyét: a teljes népesség 38 százaléka szavazna ugyanis a kormánypártokra, míg a Kormányváltók néven közös listát állító MSZP-Együtt-PM-DK-Liberálisok 16 százalékon, a Jobbik 15 százalékon, az LMP pedig 4 százalékon áll.

Fotó: Huszti István

Egyéb pártot említett 2 százalék, 19 százalék viszont egyik pártot sem választotta, míg további 6 százaléknyian nem válaszoltak a pártpreferenciára vonatkozó kérdésre. A pártválasztók körében a Fidesz-KDNP 51 százaléka mellett a Kormányváltók 21 százalékos, a Jobbik 20 százalékos, az LMP pedig 6 százalékos támogatottságot élvez. Egyéb pártok összesen 2 százalékot kapnának.

A Nézőpont szerint a kormánypártok támogatottsága februárhoz képest valamelyest növekedett, és jelenleg 40 százalékon áll az összes megkérdezett körében. A Kormányváltó Összefogással 19 százalék szimpatizál, míg a Jobbikkal 12 százalék a teljesen népességben. A választópolgárok 64 százaléka venne részt a választásokon. Így a Fidesz-KDNP szavazótáborának plafonja – a még bizonytalan, de lehetséges szavazók beszámításával – jelenleg 2,5 millió, a Kormányváltó Összefogásé 1,5 millió, míg a Jobbik esetében pedig 820 ezer szavazó.

A baloldal járhat jól, ha sokan szavaznak

A Tárki szerint választási részvételét a kérdezettek 54 százaléka ígéri biztosra. Vélhetőleg a tényleges részvételi arány ennél magasabb lesz és a részvétel mértéke alapvetően befolyásolhatja az eredményeket. Az alacsonyabb részvétel a jobboldali pártoknak kedvez, mert az ő bázisuk a legelkötelezettebb.

A kisebb mértékű választói aktivitás egyértelműen kedvezőtlen az LMP számára, melynek parlamenti bejutása múlhat azon, hogy mennyire képes a saját táborát rávennie a szavazásra. Egy magasabb részvételi arány esetén viszont az LMP támogatottsága akár lényegesen meg is haladhatja a parlamenti küszöböt. A baloldali ellenzéki lista is kedvezőbb eredményre számíthat, ha sikeresen mozgósít.

A Nézőpont szerint a Fidesz-KDNP szempontjából a választás végeredménye elsősorban azon múlik, hogyan tudja mozgósítani hatalmas táborát. A kutatási eredmények alapján jelenleg aktívnak mutatkozik a kormányzó párt tábora, de ennek a viszonylag magas szintnek a megőrzése is fontos feladat. A Fidesz szimpatizánsainak 76 százaléka részt venne a választásokon. Az aktív szavazóik erős elkötelezettségét jelzi, hogy 88 százalékuk már évek óta eldöntötte, hogy a kormánypártokra fog voksolni a következő választáson.

Nem jöttek jókor a botrányok 

A Nézőpont szerint a pártverseny második helyén álló baloldalnak egyre kevesebb ideje van, hogy meggyőzze potenciális szavazóit arról, hogy reális kormányzati alternatívát tud nyújtani a Fidesszel szemben. Nem segítik a további szavazatok megszerzését a különböző korrupciós botrányok sem az MSZP körül. A Simon-ügyről az emberek 44 százaléka beszélt az elmúlt hetekben, míg Zuschlag János megjelent könyvéről 24 százalék.

Mindkét esetben a negatív vélemények voltak túlnyomó többségben. A választópolgárok 26 százaléka a korrupció kapcsán elsősorban az MSZP-re asszociál, ezzel szemben a Fideszt 16 százaléknyian jelölték ugyanebben a kérdésben.

A Jobbik számára április 6. nagy kérdése, hogy meg tudja-e közelíteni a 2010-es eredményeit. A párt kampánya a korábbi radikálissal szemben mérsékeltebb hangnemet választott. A szavazók azonban ettől függetlenül továbbra is messze a Jobbikot tartják a leginkább radikális pártnak, a válaszolók 44 százaléka nevezte Vona Gábor mozgalmát radikálisnak.

A pártot – szemben a párt kampányával – saját szimpatizánsainak többsége is (57 százalék) inkább radikálisnak gondolja. Márpedig a radikalizmus nem népszerű: mindössze a szavazópolgárok 9 százaléka tartja elképzelhetőnek, hogy egy radikális pártra szavazzon.

A kisebb pártok közül egyedül az LMP-nek van esélye elérni a parlamenti küszöböt, bár jelenleg egyik bázison sem éri el az 5 százalékot a párt támogatottsága. Az LMP-re voksolást 8 százalék tartja elképzelhetőnek most áprilisban, de ebből 4 százalék a Kormányváltó Összefogásra is szavazna. A parlamenti bejutáshoz ezért a zöldpártnak a baloldallal is kacérkodó szavazókat kell meggyőznie, miért ne a Kormányváltó Összefogásra szavazzanak. Az LMP helyzetét az is nehezíti, hogy szűk szavazótáborának is mindössze 62 százaléka menne el most biztosan szavazni.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!