A kamupártokon is múlhatott a kétharmad
További Belföld cikkek
-
Dúl a kommentháború: Menczer Tamás, Kocsis Máté és Magyar Péter esett egymásnak a magdeburgi tragédia miatt - Hatalmas torlódásra kell számítani az M3-as és az M5-ös autópályákon, az M1-esen akár két órával is nőhet a menetidő
- Orbán Viktor: Sosem szerettem azokat a politikusokat, akik elhárították a felelősséget
- Súlyos baleset történt Debrecenben, a buszmegállóba hajtott egy autó
- Orbán Viktor: Brüsszel Magdeburgot akar csinálni Magyarországból
Az idei választáson az ajánlószelvényes rendszer eltörlése miatt nagyon könnyű volt elindulni: míg 2010-ben hat, idén tizennyolc országos listát állítottak a pártok. A korábbi ajánlószelvényes rendszerben egy ember csak egy párt indulását támogathatta, idén akárhány pártnak aláírhattak a választópolgárok. Az ajánlószelvényes rendszer rengeteg visszaélésre adott okot, de úgy látszik, hogy a kiváltására létrehozott ajánlóíves megoldás sem vizsgázott jól: a rendőrség már összesen 32 választási csalásos ügyben nyomoz.
Kamusági együttható
A grafikonon szereplő oszlopok magassága azt mutatja, hogy egy-egy párt hányszor több ajánlást gyűjtött, mint ahányan végül szavaztak rá. Minél nagyobb ez a szám, a párt annál kamugyanúsabb, mert azt jelenti, hogy még azok sem szavaztak rá, akik hónapokkal a választások előtt már az aláírásukkal támogatták a párt indulását.
Az egynél kisebb szám azt jelenti, hogy többen szavaztak a pártra, mint ahányan az aláírásukkal támogatták a párt indulását. Ez a normális, mert egy-egy jelölt indulásához csak 500 aláírásra volt szükség, míg a jelöltekre a választáson általában néhány tízezren szavaztak.
Külön kiszámoltuk az ajánlások és a listán és egyéniben szerzett (pontok) szavazatok arányát is, valamint ezek átlagát (oszlopok) is.
Többen is amiatt tettek feljelentést, mert a kispártok egymás között adták-vették az ajánlóíveket, és az idegen ívekről a sajátjaikra másolták át a választópolgárok aláírásait. A Fidesz győzelme a mostani választásokon mindenképpen egyértelmű, ez a cikk arról szól, hogy elvben a törpepártokon is múlhatott a kormánypárt kétharmados győzelme.
Gyanús pártnak tekintettünk a Munkáspárton, a Zöldek Pártján, a Haza Nem Eladó Mozgalmon és a Seres Mária Szövetségesein kívül minden törpepártot, mert ezeken kívül a többi párt valódi kampány nem igazán folytatott, és az ajánlásaik, illetve a szavazataik közt is hatalmas különbség van. A kamupártok közé soroltuk a Magyar Demokratikus Uniót is, amelyik nem állított ugyan országos listát, de vezetőjét a tisztességtelen pénzkezelés miatt már le is tartóztatták. Mindenhol a szerdai, 98,68 százalékos feldolgozottsági arányú adatokat vettük figyelembe.
Budapest 15. számú választókerület: 22 szavazat
A körzetben Kucsák László fideszes jelölt mindössze 22 szavazattal kapott többet Kunhalmi Ágnes baloldali jelöltnél. A körzetben az Együtt 2014 párt jelöltje 187 szavazatot kapott, a párt nem igazán kampányolt, és programja sem nagyon volt. Így könnyen megtéveszthette azokat, akik a Bajnai-féle Együtt-PM-re akartak volna szavazni. Csak az Együtt 2014-re érkezett szavazatok megfordíthatták volna a választás eredményét.
A körzetben indult a Sportos és Egészséges Magyarországért párt jelöltje is, ők 311 szavazatot szereztek. A két leginkább gyanús párt, az Új Dimenzió és az Új Magyarország Párt összesen 86 szavazatot szerzett.
Budapest 12. számú választókerület: 253 szavazat
László Tamás fideszes jelölt 253 szavazattal szerzett többet, mint a második helyezett Móricz Eszter baloldali jelölt. A körzetben a JESZ, a KTI és a Szociáldemokraták jelöltje 179, 208 és 268 szavazatot szerzett, vagyis összesen 655-öt. Ennyi szavazat pedig bőven megfordíthatta volna a körzet eredményét.
Budapest 6. számú választókerület: 448 szavazat
A körzet fideszes jelöltje, Vas Imre 448 szavazattal kapott többet a baloldali Pál Tibor Gyulánál. Itt az ÚDP, az ÚMP, a Szocdemek, a JESZ, az MCP és a KTI indított egyéni jelöltet, összesen 674 szavazatot szereztek. Ez már neccesebb, mert nem lehet tudni, hogy például az MDF-utód JESZ nem a fideszes jelölttől vett-e el szavazatokat, de kimondhatjuk: kamupártok nélkül elvben itt is megfordulhatott volna az eredmény.
Nem biztos, de valószínű
Voltak olyan körzetek is, ahol a baloldali jelölt győzelme múlott néhány száz szavazaton. Ilyen volt például a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei 2. számú körzet, ahol 360 szavazaton múlott a baloldali Varga László győzelme. Budapest 5. számú választókerületében csak 442 szavazattal győzött a balos Oláh Lajos.
Az, hogy egy párt gyanúsan kevés szavazatot szerzett az ajánlásaihoz képest, nem feltétlenül jelenti azt, hogy mindenképpen csalt az ajánlások összegyűjtésekor, de sok minden utal arra, hogy széles körű csalásban vettek részt a legkisebb pártok. Az MSZP tíz gyanús kispártot nevezett meg.
Az sem biztos, hogy a kispártok a balos ellenzéktől vettek volna el szavazatokat, de valószínű: az Összefogás és az Együtt 2014 nevű párt például valószínűleg a baloldali ellenzék szavazatszámát csökkentette, és általában a Fidesz szavazótábora a legegységesebb, tehát nem valószínű a kiszavazás. Az is lehet, hogy a kispártokra szavazó emberek otthon maradtak volna a szavazás helyett, és nem támogatták volna a baloldali jelöltet.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
