Szaki a hipszter ellen: a Vitézy–Tarlós-háború krónikája

Tarlós István két éve kezdte el hadjáratát a BKK vezérigazgatója ellen, és most úgy néz ki, végül sikerülhet eljelentéktelenítenie a céget, vezetőjétől pedig megszabadulhat.  Előbbi döntést – Tarlós István és az utódjául kiszemelt Kocsis Máté közös előterjesztését a BKK-nak egy fővárosi gigaholdingba, a Budapesti Városigazgatás Holding (BVH) Zrt.-be olvasztásáról, illetve a BKK közútkezelői feladatainak leválasztásáról – ma, november 26-án szavazta meg a fővárosi közgyűlés. Egyelőre úgy néz ki, Vitézy Dávid menesztéséig sem kell túl sokat aludni, erre már december 3-án sor kerülhet. Egyik fideszes forrásunk úgy fogalmazott, ha akarná,

A két budapesti vezető konfliktusa két szempontból is meglepő. Vitézy Dávid eleinte, legalábbis kívülről a főpolgármester káderének számított. Tarlós ellenzéki frakcióvezető korábban támogatta, hogy a fiatal VEKE-szóvivő a BKV felügyelőbizottságának a Fidesz által delegált tagja legyen. A 2010-es választások után pedig – miután más szóba jöhető jelölt nem igazán akadt – a főpolgármester nevezte ki Vitézyt a BKV szerepköreinek jelentős részét átvevő BKK élére.

Az első két évben nem is volt komolyabb bajuk egymással, aminek a magyarázata egyszerű: Tarlósnak akadt épp elég problémája másokkal. Például Rogán Antallal, akiben riválist látott – az Indexnek adott interjújában a főpolgármester nyíltan beszélt arról, azután tudtak csak barátok lenni, hogy Rogánnak „ kinyílt a pálya ", és már nem ambicionálta Budapest vezetését. És persze az akkoriban a kasszakulcsot kezelő Matolcsy Györggyel, Fellegi Tamással, valamint Simicska Lajossal és Pesti Imrével is folyamatosan harcolnia kellett Tarlósnak, ami lekötötte az energiáit.

Tarlós István főpolgármester és Vitézy Dávid a fővárosi közgyűlés ülése előtt a Városháza dísztermében 2012. október 31-én.

Fotó: Földi Imre

Ráadásul a BKK – ahogy egy másik cikkünkben végig is vettük – a magyar közigazgatás ritka sikertörténete. Még a Fideszt zsigerből gyűlölők sem vitatják, hogy a cég emberbarát, progresszív és látványos beruházásai élhetőbbé tették a fővárost. De nem emiatt nem volt szükségszerű a konfliktus kialakulása. Hanem azért, mert Tarlóst Vitézy víziói – és egyáltalán: a BKK bármelyik újításának tartalmi oldala – teljesen hidegen hagyták. BKK-s forrásaink szerint a főpolgármester különösebben soha nem érdeklődött a terveik iránt, ezért szabad kezet adott Vitézynek. És bár hibák akadtak, de egyik sem volt olyan jelentős, hogy túltegyen a villamosfelújítások, a bicikliutak vagy gyalogosbarát megoldások pozitív fogadtatásán.

De akkor miért akarja mégis lefejezni Budapest sikeres cégét Tarlós István?

A szaki a hipszter ellen

A tények, nyilatkozatok, döntések, valamint a Városháza és a BKK ügyeit ismerő forrásaink visszaemlékezései alapján öt fő oka volt a Tarlós és Vitézy közötti szakadék elmélyülésének.

Tarlós István, hasonlóan Orbán Viktorhoz, elsősorban személyi viszonyokban és hatalmi rendszerekben gondolkodik, nem intézményi vagy éppen tartalmi kérdésekben. Egyszerűbben: a főpolgármester számára az a fontos, éppen ki a barát és ki az ellenség, ki kivel van. Tarlós viszonya fokozatosan elmérgesedett általános helyettesével, György Istvánnal, aki alá a BKK felügyelete is tartozott. Vitézy nem hátrált ki a közvetlen felettesének számító, a szakmai kérdések iránt Tarlósnál jóval fogékonyabb György mögül, emiatt 

Első ciklusának végére Tarlós habitusa és belső köre is megváltozott. Az első években még rengeteget utazgató, valamint a Fidesz-elnökségikre is akkor még rendszeresen eljáró városvezető már nem ült bent a parlamentben, konfrontálódott számos kormánytaggal, és végül egyre jobban bezárkózott a Városházára. Főként az idősebb generációból álló, Óbudáról magával hozott vagy még az 1989 előtti időkben szerepet vállaló figurákkal vette magát körül, akik közül többen nemcsak az elektronikus jegyrendszer vagy a Bubi, de még a bankkártyás fizetés fontosságát is nehezen értették meg. Egyre nagyobb befolyása lett Tarlósra egyik fő tanácsadójának, a Turul-szoborról, az önkormányzati dresszkódról és a Tóta W. Árpáddal való pereskedéséről elhíresült Mitnyan Györgynek is, aki szintén a „liberális″ Vitézy ellen hangolta a főpolgármestert. Úgy tudjuk, Mitnyannak jó esélye van arra is, hogy az új ciklusban Tarlós rá bízza a Főtáv vezetését.

A harmadik ok a két vezető teljesen eltérő személyisége és a 37 év korkülönbség. Tarlós egy régimódi, mérnöktípusú szaki, aki a világban létező különféle tömegközlekedés-szervezési modellekkel soha nem foglalkozott, és nem tudott mit kezdeni az olyan „hablatonylással″, mint a BKK integrált rendszerű közösségiközlekedés-fejlesztése. De az olyan hipszterberuházásokkal sem, mint az okostelefonokra fejlesztett BKK-applikáció, nem is beszélve a Bubiról. A közbringarendszer története iskolapéldája a két vezető teljesen ellentétes felfogásának. Egy, a korábban a BKK ügyeit ismerő informátorunk szerint Tarlós ugyanis a Bubi-projektet egyenesen meg is akarta fojtani a finanszírozás visszavágásával. A BKK így rákényszerült, hogy az eredeti tervekkel ellentétben magáncégeknél házalva szerezzen szponzori pénzt. A megmentő végül a Mol-vezér, Hernádi Zsolt lett, akinek a projekt éppen kapóra jött, hogy javítson valamit cége megtépázott hírnevén.

A negyedik ok, hogy az oldszkúl főpolgármester számára a közlekedés fejlett formája: az autózás. A Vitézy ellenében hozott döntései a városi autózást támogatták az olyan, számára ciki és értelmetlen dolgokkal szemben, mint a kerékpározás vagy a közösségi közlekedés. Tarlós a bringásokat és szervezeteiket egy jelentéktelen, pár ezer fős baloldali szubkultúrának tartja, idegenkedése pedig csak tovább nőt azzal, hogy látta, a biciklisek szervezetei egyre inkább Vitézyvel „vannak″.

Végül Tarlóst egyre jobban idegesítette, hogy míg ő folyamatosan harcolt a kormánnyal, a miniszterekkel, a Fidesszel, az ellenzékkel, addig ezt a Fideszbe mellesleg elég jól bekötött, jólfésült úrifiút pártállástól függetlenül ajnározza a sajtó és a civil szféra. Tarlós egyszerűen féltékeny lett Vitézyre, aki ráadásul leliberálisozott stílusával, életmódjával megtestesíti mindazt, amit egy régivágású szaki gyűlöl. Az igazi probléma azonban Vitézy ismertsége és népszerűsége lett: ahogy például korábban Rogán Antalban vagy György Istvánban, úgy 

László János, a Magyar Kerékpárosklub elnöke, Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettes és Vitézy Dávid a Budapesti Közlekedési Központ vezérigazgatója  a Mol Bubi, az új közösségi közlekedési rendszer elindításán a Deák Ferenc téren 2014. szeptember 8-án.

Fotó: Kovács Tamás

Konfliktuslista 2010–2014

A két vezető nyilvános csörtéinek listája nem túl hosszú, a legtöbb csata a színfalak mögött zajlott. A négy, de leginkább két év alatt ugyanis csupán három érdemi konfliktusnak van nyoma, miközben a BKK és a főváros projektek egész sorát bonyolította le együtt. Ez is mutatja, hogy a valódi szembenállás nem is annyira tartalmi, sokkal inkább hatalmi és emberi természetű.

• Az első nyilvános vita a busztenderek kapcsán robbant ki Tarlós és Vitézy közt, még 2012-ben. A BKK-vezető, valamint György István azt szerette volna, ha a Videoton tulajdonában lévő VT-Transman 150 új Mecedes busszal alvállalkozásba venne több buszvonalat. Bár korábban és később sem volt semmi problémája ezzel a konstrukcióval, a György Istvánnal eddigre kialakult konfliktusa miatt Tarlós erőt akart mutatni és elkezdte határozottan ellenezni a megoldást, arra hivatkozva, hogy ezzel még jobban eladósítják a BKV-t. A szakszervezeteket is sikerült hamar maga mögé állítania a főpolgármesternek, csak éppen nagyon rossz projektet és időpontot választott ki az erődemonstrációra. Az Orbán–Tarlós-viszony elég mélyen volt ekkoriban, a kormány ráadásul ez idő tájt tárgyalt a kecskeméti Mercedes-gyár bővítéséről, aminek igencsak keresztbe tett volna, ha a főváros ráborítja az asztalt a Mercedesekkel dolgozó busztender győztesére. A fővárosi Fidesz-frakció végül Vitézy pártjára állt, példátlan módon leszavazta saját főpolgármesterét, és a projekt így végül megvalósult. Tarlós felháborodásában ekkor beszélt először környezetének a főpolgármesteri vétójog szükségességéről.

• A BKK úgy állította volna át a nagykörúti jelzőlámpákat, hogy a villamosok akadálytalanul haladhassanak. Ez az autósok rendszeresebb megállításával járt volna együtt. Vitézyék érve az volt, hogy a Nagykörúton egy irányban egy órában 8-9 ezer ember jár villamossal, és alig 2500-an autóval. Tarlós a közel negyedannyi embert képviselő autóslobbi pártjára állt, és a lámpaátállítás csak csúcsidőn kívül valósulhatott meg. A főpolgármester közben a sajtóban rengeteg helyen Vitézy fejére olvasta a piros lámpákat, őt téve felelőssé a dugókért.
• A BKK buszsávot hozott létre az M1-M7 bevezető szakaszán, hogy a tömegközlekedéssel érkezők akadálytalanul juthassanak be a városba. Tarlós a sávot négy nappal később visszaadta az autósoknak, még mielőtt kiderülhetett volna, hány autós ülne buszra. Így a buszok jelenleg is az autók közt araszolva haladhatnak csak.

Útkarbantartók leragasztják a buszsávot a Budaörsi úton

Fotó: Honéczy Barnabás

Tarlós István nagyjából ugyanennyiszer ment neki Vitézynek a sajtóban, többnyire elég homályos érvekkel, miközben Vitézy nem szállt be a nyilatkozatháborúba és nem lőtt vissza főnökére.

Tarlós 2012-ben akarta először leváltani Vitézyt. Miközben az ügy nagy port kavart, a főpolgármester nyilatkozataiból két konkrét megállapítást lehetett kiemelni: hogy Vitézynek a cégvezetés dolgában még van tanulnivalója, továbbá hogy „nem a belvárosi piperkőc szalonokban nőttem fel", mint tudjuk, ki. A közgyűlési Fidesz-frakció azonban minden esetben kiállt a párt és a kormány vezetőivel ismertséget ápoló Vitézy mellett.

Tarlós 2013-ban megtiltotta, hogy Vitézy újságoknak nyilatkozzon, mondván „a főváros közlekedése kiemelten fontos a főpolgármester úrnak. Ezért fenntartja magának a jogot a témában tett nyilatkozatra vagy a nyilatkozó kiválasztására.” Ekkorra több tanácsadója is meggyőzte Tarlóst arról, hogy Vitézy a pozíciójára tör, ezért is próbálhatta meg a főpolgármester korlátozni a BKK-vezér nyilvános szerepléseit. 

Később Tarlós kifejezetten hisztis nyílt levelet tett közzé, amiben a sok dugó miatt hibáztatta a BKK-t. A főpolgármester szerint elszaporodtak a buszsávok a közúti forgalom rovására, érthetetlen a jelzőlámpák piros hullámot okozó összehangolása, és a dugók rontják a közhangulatot. A levél nehezen tekinthető szakmai eszmecserének, és nem a riválisnak tekintett fiatal BKK-vezér személye elleni támadásnak, hiszen ha valóban a problémamegoldás lett volna a főpolgármester célja, akkor nem a sajtóban tombolja ki magát.

Tarlósban 2013 legvégén pattanhatott el végleg valami, amikor azért írt levelet Vitézynek, mert túl sokszor keresi őt szakmai kérdésekben. Azt is kifogásolta, hogy Vitézy levelei ráadásul bonyolult problémákkal és hosszú mondatokkal vannak tele – ez pedig ismét csak visszautal a két vezető személyiségének radikális különbözőségére.

Míg a BKK öndefiníciója szerint integráltan kezelte a problémákat, addig a főpolgármester ugyanezt túlterjeszkedőnek hívta nem egy nyilatkozatában. A szervezet egyre több területet vont a hatáskörébe, és forrásaink szerint néha valóban nem volt egyértelmű, Vitézy miért akarja egy-egy nem szorosan a közlekedéshez tartozó terület irányítását. A BKK például szakmai egyeztetések nélkül, tisztán közlekedéstechnikai szempontok alapján terveztetett át köztereket, noha ott számos más terület képviselőjének lett volna beleszólása. Forrásaink ugyanakkor azt is megemlítették, hogy ez egyáltalán nem egy akut probléma volt: az olyan nagy projekteknél, mint például a Széll Kálmán tér felújítása, a BKK minden szereplővel egyeztetett.

Elengedték Vitézy kezét

Bár a közgyűlési Fidesz-többség a konfliktus két feszült éve alatt rendre megvédte Vitézyt, a választások utánra nyilvánvaló lett, hogy amennyiben a főpolgármester nem kíván és tud együttműködni a BKK vezetőjével, semmi értelme fenntartani a konfliktust. Vitézy ráadásul egy, a kormány számára kulcsfontosságú ügyben rosszul taktikázott. Az orosz lobbi városházi emberének tartott Kocsis István még tavaly meggyőzte Tarlóst arról, hogy az újabb Alstom metrókocsik vásárlása helyett a hármas metró ősrégi szerelvényeit inkább felújított orosz kocsikra kellene cserélni. Vitézy ezzel nem értett egyet. 

Orbán Viktor és Tarlós István érkezik a fővárosi közgyűlés ünnepi alakuló ülésére a Városháza dísztermében 2014. november 7-én. Előtérben György István kormánymegbízott, Budapest Főváros Kormányhivatalának vezetője és Pintér Sándor belügyminiszter, szemben  Bolla Tibor a BKV Zrt. és Vitézy Dávid a Budapesti Közlekedési Központ vezérigazgatója

Fotó: Máthé Zoltán

December 3. után Vitézy Dávid utódja a BKK élén nagy valószínűséggel egy hatvanegynéhány éves mérnök, Nemesdy Ervin, a BKK igazgatósági tagja lehet. Nemesdynek nincsen közlekedésszervezési tapasztalata, de mellette szól, hogy Vitézyvel ellentétben legalább befolyásos barátokkal sem rendelkezik a Fideszben, ahogy saját víziója sincsen. Várhatóan súrlódások nélkül végrehajtja majd a főpolgármester akaratát, a BKK szétszedését, mielőtt nyugdíjba megy.

A korábban kivitelező cégként működő BKK Közút a közútkezelői és üzemeltetői jogkörökkel való megerősítése után marad Almássy Kornél irányítása alatt. A BKK ma megszavazott szétszedése azt jelenti, hogy megszűnik az autósok és biciklisek, valamint a tömegközlekedés szempontjainak egységes szemléletű kezelése, és visszatér a Demszky-korszakra jellemző rossz hagyomány.

Úgy tudjuk, inog a széke a BKV élén álló Bolla Tibornak is, az ő utódját azonban még nem találták meg – a MÁV élén álló Dávid Ilona átcsábítása ugyanis egyelőre nem járt sikerrel.

Ahogy november elején megírtuk, a BKK-t is magába foglaló Városigazgatósági Holding élére Bán Tamás, a Budapesti Városüzemeltetési Központ korábbi vezérigazgatója kerül. Bánt a Városházán egyértelműen Demján Sándor emberének tartják, 2012-ben ő lett a nagyvállalkozó érdekeltségébe tartozó Pólus Holding vezérigazgatója. 

Vitézy Dávid mellett hamarosan távozhat a főváros másik innovatívnak tartott szakembere, Finta Sándor főépítész is.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!