Június 1-én lesz ítélet Biszku Béla perében

Hallja a vádlott, amit mondok? - jött a kérdés a bírói pulpitusról, mielőtt még bármi más történt volna a Fővárosi Ítélőtábla dísztermében péntek reggel. Aztán a bíró megkérdezte még kétszer, harmadjára már kicsit idegesen, egy „ezt ismétlem harmadszor”-t is mellé téve, mire végre megérkezett az igen a vádlottak helyén saját kerekesszékében ülő Biszku Bélától.

Már nem kell nagyon soká az ítélőtáblára járnia Biszkunak, az egykori belügyminiszter másodfokú büntetőpere a végéhez közeledik. Pénteken a védőbeszéd napja volt, legközelebb, június 1-jén már ítélethirdetés lesz.

Biszkut szokás szerint két női kísérője tolta be a tárgyalóterembe, úton befelé, a hallgatóság széksorai között elhaladva levették a fejéről a fehér micisapkát. A 93 éves egykori kommunista vezető élénkzöld pulóvert és modern, fekete keretes szemüveget viselt, fejét égszínkék nyakpárna támasztotta meg. Balról-jobbról közrefogta a két nő. A bíró kérdésére csak azután mondta ki az igen választ, hogy odahajolt a füléhez egyik, napszemüveges kísérője is.

A negyven perces védőbeszéd már nem nagyon foglalkozott a „politikai hecckampánnyal”, ahogy az ügyvéd az utóbbi pár év Biszku körüli történéseit korábban nevezte. Magyar Gábor most főleg az elsőfokú ítéletről beszélt: szerinte „kiábrándító”, ami végül a 4222 oldalnyi nyomozati anyag után megszületett.

Egy rosszul sikerült szakdolgozat jutott eszembe

- mondta.

Biszku a Fővárosi Törvényszék katonai tanácsától első fokon öt és fél év szabadságvesztést kapott tavaly májusban. A 46 halálos áldozatot követelő salgótarjáni sortűz és a martonvásári bántalmazás miatt bűnösnek találták háborús bűntettben. Az otthonában talált töltények miatt lőszerrel visszaélésért és egy Duna tévés interjú miatt kommunista bűnök tagadásáért is elítélték. 

Az ügyvéd szerint az ítélet tele van logikai hibával, részben megalapozatlan, részben téves jogértelmezésen alapul. Az egyik kifogása az volt, hogy a 89 oldalas ítélet 61 oldalnyi idézetet tartalmaz, nagyban támaszkodik a salgótarjáni sortűz ügyében született korábbi ítéletre, csakhogy abban a perben Biszku még tanúként szerepelt, védekezni így nem tudott, az ügyvéd szerint pedig ezzel a munkamódszerrel megfosztották Biszku Bélát a tisztességes eljárástól.

Felpanaszolta Magyar azt is, hogy meg sem próbálták előkeríteni az esetleg még élő tanúkat.
Az ügyvéd azt bizonygatta, hogy szerinte semmilyen adat nem támasztja alá, csupán „hipotézis”, hogy központi akarat lett volna a salgótarjáni sortűz leadására, a martonvásári bántalmazás kapcsán pedig azt vetette fel, hogy Biszkunak belügyminiszterként sok mindent kellett aláírni, és nem kizárt, hogy utólag írtak rá valamit egy papírra, amit ő csak láttamozott.

A háborús bűntettek ügyében hozott egy másik fajta érvet is: szerinte a genfi egyezmény betartását nem lehet Biszkun számonkérni, sőt, a számonkérés egyenesen az emberi jogi egyezmény sérelme lenne, mert ez a jogi norma annak idején nem volt számára hozzáférhető. Magyar azt monda: az elsőfokú ítélet önkényesen értelmezte a nemzetközi jogot, az 1956-57-es ügyek elévültek.

A kommunista rendszer által elkövetett bűnök tagadása alól is fel kellene menteni Biszkut az ügyvédje szerint két dolog miatt is. Egyrészt azért, mert szerinte Biszku nem tényeket, hanem véleményt mondott a 2010-es interjúban, másrészt szerinte eleve rossz a mai magyar jogszabály, mert indokolatlanul korlátozza a véleménynyilvánítás szabadságát. Magyar a strasbourgi gyakorlatot idézte, szerinte ha már az emberi jogi dokumentumokat kihirdette Magyarország, akkor a bíróságnak is figyelembe kell vennie azokat akkor is, ha egyébként a magyar jogszabályokkal ellentmondásban vannak.

Az ügyvéd azt kérte az ítélőtáblától, hogy helyezze hatályon kívül az elsőfokú ítéletet, és utasítsa új eljárásra a törvényszéket, ha pedig ez mégsem történne meg, akkor mentse fel Biszkut az összes vádpont alól.

Az emberi jogi egyezmény sérelme nélkül Biszku Bélát nem lehet elmarasztalni

- mondta, és a védőbeszédet azzal fejezte be, hogy Biszku személyén keresztül nem tudnak erkölcsi ítéletet mondani a kommunista rendszer felett.

A tényleges életfogytiglant kérő ügyész pár percben reagált a védőbeszédre, utána Biszku kapta meg a lehetőséget, hogy ha akarja, beszéljen az utolsó szó jogán. A bírónak megint kétszer kellett megkérdeznie, kíván-e valamit mondani, mire választ kapott. „Nem kívánok” - válaszolta jó hangosan Biszku.