Minikilátó termett a nógrádi hátsó kertben

Szépen felújított parasztház, az udvarban fehér-zöld kisvasút, távolabb lombos fák, a kerítéskapun jókora lánc és lakat: kilátó mintha nem lenne, pedig ha az ember egy kilátót keres, alapvetően arra számít, hogy észre fogja venni, amikor a közelébe ér.  Ezen az augusztusi csütörtök délelőttön a diósjenői Szabadság úton mégsem ez volt a helyzet, pedig a kitett EU-s tábla szerint pont jó helyen álltunk.

A falu közepén felépült kilátó létezéséről egy helybeli olvasó írt az Indexnek. Az uniós forrásból épült faszerkezetre a szokatlan helyszín mellett éppen a mérete miatt lettünk kíváncsiak, de hogy az utcafrontról a fák miatt nem látszik semmi belőle, az így is meglepett. Az is, hogy a kilátóhoz egyetlen út vezet: és ha a kapu éppen zárva van, akkor – mivel magántelekről van szó – semmilyen.

A közelben megszólított diósjenőiek meg azon csodálkoztak, hogy egyáltalán miért érdekel minket a kilátó. Szinte mindenki azzal a barátságos figyelmeztetéssel kezdte, hogy a kilátó itt nem egészen azt jelenti, amire mi bizonyára gondolunk, szóval ne is nagyon bánkódjunk azon, hogy a zárt kapu miatt nem jutunk a közelébe. Menjünk inkább a Csóványosra, jobban járunk, ajánlották többen is.

Mászókának is hívhatnák

A Csóványos helyett végül a párhuzamos utca felé kerülve mégiscsak a diósjenői kilátót néztük meg, egy másik telekről, pontosabban a kertvégi baromfiudvarból, a kerítés túloldaláról, egészen közelről, ha már megmászni nem tudtuk. A kilátó leginkább egy olyan, funkcióját vesztett játszótéri mászókához hasonlít, ami egykor egy csúszdához vezetett, de a csúszdának már csak az emléke van meg. Körülötte zavartalanul nő a gaz.

A kilátó 4 és fél méter magas: pont akkora, hogy se az erdészeti hatóság engedélye, se építési engedély nem kellett hozzá. A hatályos jogszabályok szerint 5 méter lenne a határ. Hogy föntről mit látni? A kilátót már megjárt helybeliek szerint főleg a fák koronáját és a szomszédok udvarát, esetleg egy-egy húst panírozó asszonyt a konyhaablak mögött, de ha az ember jó irányban néz, akkor még a hegyeket is.

A kilátóra az Európai Unió, pontosabban az Európai Regionális Fejlesztési Alap adott pénzt. A projekt, amelynek részeként felépült, a Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program alá tartozik. Ezen belül is a program teljes neve:"a Börzsöny, a Cserhát és az Ipoly-mente természeti értékeinek feltárása, és ezen keresztül a környezettudatosság erősítése Szente, Ipolynyék és Diósjenő térségében", a projekté pedig: „A természet nem ismer határokat”.

A "Határtalan természet" projekt a kiadott sajtóközlemények szerint arról szólt, hogy tanösvények és bemutatóközpontok jöjjenek létre Magyarországon és Szlovákiában is. A megnyitó ünnepség 2013 májusában, a zárórendezvény 2014. május 31-én volt. A projekt diósjenői részének gazdája egy civil szervezet, a Boróka Gyermekjóléti Egyesület volt. Ők természetvédelmi látogatóközpont létrehozását vállalták a nógrádi faluban. Ennek a lelke lett a Szabadság úton a felújított parasztház, a Boróka Ház és a hozzá tartozó telek, amelyen a mini kilátó mellett egy 200 méteres, 6 állomásos mini-tanösvényt is kialakítottak. A tanösvény állomásain táblákat tettek ki környezetismereti tudnivalókkal például az ehető, mérgező és gyógynövényekről, a gombákról, de van térképismereti tábla is.

Kicsinyített más

Az egyesület képviselőjét, Pluhár-Schaf Ibolyát még Diósjenőről, a Boróka Ház előtt állva sikerült elérnünk telefonon, épp nem volt a faluban. Elmondta, hogy a mini-tanösvény és minikilátó célközönsége főleg az óvodás korosztály, az ötlet lényege az volt, hogy leképezték számukra kicsiben, ami az erdőben megvan nagyban.

Később emailben küldött egy anyagot a Boróka Egyesületről, eszerint 2003-ban az alapítók azzal a céllal hozták létre ezt a civil szervezetet, hogy önkéntes munkával javítsák a hátrányos helyzetű gyerekek életminőségét, például nyári programokat, természetvédelmi és művészeti táborokat szoktak szervezni. A székhelyük Fonyon van, Diósjenőn fióktelepet hoztak létre: itt – megelégelve, hogy nincs se művelődési ház, se mozi, se színház, és játszótér is csak egy kicsi akad – közösségi központot hoztak létre egy öreg romos ház felújításával: ez a Boróka Ház. Fotókat is kaptunk emailben arról, milyen volt és milyen lett, hogyan építették fel a romjaiból, és milyen lett például a nemrég elkészült hatkenyeres kemence.

A Határtalan természet projekthez tartozó honlapon az aktualitások menüpontban 2014 májusából van az utolsó sajtóközlemény, de az egyesület képviselője által küldött anyag szerint azóta szerveztek itt néprajzi előadássorozatot, vályog-és kemenceépítés bemutatót, gyógynövény tanfolyamot, baba-mama klubot, játéktanítást, voltak útibeszámolók, koncertek, vetítések. A Boróka Ház Facebook-oldalán legutóbb augusztus 19-re hirdettek meg programot. Terveik vannak a gumikerekes kisvasúttal, de az elképzelések közt van mesetábor, kézművesfoglalkozás sérült gyerekeknek, és kenyérsütés is.

A kilátón nincs nagy hangsúly a programon belül, alig vagy egyáltalán nem említik a különféle tájékoztató anyagok, projektismertetők. Ezért megkértük a Boróka Egyesület képviselőjét, válaszoljon a kilátóval kapcsolatos kérdéseinkre. Megkérdeztük például, hogy mekkora volt a projektre kapott uniós támogatás összesen, és ebből mennyit kellett a kilátóra fordítani, hogy eredetileg is ekkorára tervezték-e, hogy miért nem kaszálja le senki az udvart benövő gazt, és nem tartják-e aggályosnak a falu közepére állított kilátót a szomszédok magánszférája szempontjából.

Nem szokványos választ, hanem egy válaszparódiát kaptunk, amiből lényegében az derült ki, hogy a Boróka Egyesület szerint képtelen dolog belekötni a kilátóba.

Most lebuktunk. Kiderült, hogy ez az egész Határon Átnyúló, 3 partneres, sikeresen lezárult projektünk valójában nem a falu legeredetibb fejlesztése, hanem egy titkos megbízás. John Cleese bújtott fel minket, hogy építsünk egy kilátót, ami semmire sem jó

– így kezdődött a levél, és ebben a stílusban is folytatódott.

A viccelődés ellenére kiszűrhető információk:

• A Boróka Egyesületnél büszkék a projekt egészére, például arra, hogy építettek egy "csodálatos házat" egy "patkány- és rókafészekből", Diósjenőn létrehoztak egy közösségi teret, ami eddig hiányzott, és sok programot szerveztek önerőből.
• A projektet szerintük azért támadhatják egyesek, mert nem helybeliek csinálják, és egyikük ráadásul nő.
• A kilátó a 2011-es terveknek megfelelően készült el.
• A tanösvény átjárható, még babakocsival is.
• A költségekről: "Nyertünk (átszámolva) 85 millió forintot, amiből 20 milla a kisvonat, 35 milla a felújítás, sok egyéb a kommunikációra, a tanulmányokra, pénzügyre és eszközökre, 6 milla a tanösvényre – ebből kb 500 ezer a Cleese-kilátó."
• Csak akkor vannak nyitva, amikor épp rendezvény van: már a pályázat 2011-es elnyerésekor is tudták, hogy a folyamatos nyitvatartás csak akkor volna lehetséges, ha pénz áramlik hozzájuk előtte. Eddig még senki nem jelentkezett, hogy szeretné a kilátót azonnal megnézni, de pótkulccsal ezentúl lesz erre lehetőség.
• Dolgoznak azon, hogy felvehessenek valakit, aki megmutathatja az embereknek a látogatóközpontot.