Senkinek sem fogja megérni Simicska-földet venni
További Belföld cikkek
- Tizenkét hatósági eljárás van folyamatban a sorozatos repülőjárat-késések miatt
- Taxival és busszal ütközött egy diplomata rendszámú autó a ferihegyi gyorsforgalmi úton
- Baleset történt a nemrég átadott új balatoni szuperkompon
- Hátrányos helyzetű gyermekeket táboroztat az Ökumenikus Segélyszervezet
- Világítás és szappan nélküli mosdóban szülte meg halott magzatát egy nő a Semmelweis klinikáján
A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet által meghirdetett árverési táblázat szerint az első állami földrészek között kerülnek kalapács alá a Simicska Lajos és Nyerges Zsolt érdekeltségébe tartozó cégek bérelt földjei.
A szimbolikus elsőség nem véletlen. A kormányoldal által meghirdetett privatizációs programban több olyan elemet is elhelyeztek, amelyek kifejezetten a kegyvesztetté vált milliárdos, üzlettársa és a többi nagybirtokos mezőgazdasági pozícióit gyengítenék.
A Simicska-Nyerges-páros, Csányi Sándor OTP elnök-vezérigazgató valamint Leisztinger Tamás 2001-2003 között, az első Orbán-kormány idején nagy földterületek bérleti jogát szerezték meg 20-50 évre. A tizenkét volt állami gazdaság nagy port kavart privatizálásakor a szerződéseket úgy kötötték meg, hogy a bérleti díjak messze a piaci ár alatt maradtak.
Ezt próbálta kikezdeni Győrffy Balázs fideszes képviselő javaslata. Győrffy, aki egyúttal a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke a földforgalmi szabályozást kiegészítő, 2013. évi törvényhez benyújtott módosító javaslatával azt próbálta elérni, hogy a régi szerződéseket is módosítani lehessen, és az állami árveréseken földet vevők egyoldalúan növelhessék a haszonbérleti díjakat, ha azokat alacsonyabbnak tartanák a piaciaknál.
A Világgazdaság a héten azt prognosztizálta, hogy a javaslat brutális haszonbérleti díj növekedést okozhat a nagybirtokosok esetében.
Purgai Ferenc a Mezort Zrt. vezérigazgatója szerint azonban hiábavaló volt az igyekezet, a Simicska-Nyerges birtokokat kezelő 10 milliárdos forgalmú cég földjein nem lehet majd visszamenőleg alkalmazni Győrffy javaslatát.
Purgai a Magyar Nemzetnek adott interjújában azt állította, hogy „a kétharmados földforgalmi törvény átmeneti rendelkezéseit szabályozó 70. paragrafusa azonban úgy rendelkezik, hogy a földforgalmi törvény hatálybalépésekor – azaz 2013. december 15. napján – már létező haszonbérleti szerződések módosítására a 2013. december 14. napján hatályos jogszabályokat kell alkalmazni. Mivel a jogalkotó kétharmados többséggel elfogadott, fenti törvényben rögzített szándéka szerint 2013. december 14. után elfogadott jogszabály a korábbi haszonbérleti szerződések módosításáról, így különösen díjemelésről nem rendelkezhet, így a haszonbérleti díjak földtulajdonos általi egyoldalú, agrárkamarai becslés alapján történő felemelésére csak a 2013. december 15. után kötött földhaszonbérleti szerződések esetén nyílik majd lehetőség”.