Angéla, Petronella
14 °C
27 °C

Orbán: Mi nem vagyunk migránsok Angliában

IMG 5369
2016.01.07. 17:42
Orbán Viktor és David Cameron Budapesten, a magyar Parlamentben tárgyalt csütörtökön. Mindketten erős Európát akarunk - jelentette ki Orbán. Egyetértettek abban, hogy a nemzeti parlamentek szerepét újra kell gondolni az EU-n belül. Orbán szerint a magyaroknak fontos, hogy ne tekintsék migránsnak az ott dolgozókat, akik nem élősködni mennek Nagy-Britanniába. David Cameron kijelentette: Nagy-Britanniának fontos, hogy egy megreformált Európai Unióban maradjon, és az EU-nak is fontos Nagy-Britannia.

Bennünket ne tekintsenek migránsoknak

– ez volt talán a legkonfrontatívabb mondat Orbán Viktor miniszterelnök és David Cameron brit kormányfő közös sajtótájékoztatóján, amelyet végig barátságos, udvarias hangnem jellemzett. Jól bizonyítja ezt, hogy a két miniszterelnök mindvégig a keresztnevén szólította a másikat.

„Mi nem élősködni megyünk Nagy-Britanniába, mi dolgozni akarunk, jól dolgozni" – mondta Orbán, aki rengeteg dologban egyetért "Daviddel", de fontosnak tartja, hogy a magyar munkavállalók ne szenvedjenek diszkriminációt.

Konfrontációra senki nem is számított. David Cameron részben a saját, nem éppen könnyű helyzetét jött menteni csütörtökön Budapestre. A brit miniszterelnök jól hangzó uniós reformokat kell, hogy kiharcoljon az EU-tagországokon keresztül a következő hónapokban, hogy az Európai Uniótól elhidegült szavazóinál és a saját pártján belüli EU-ellenes kritikusainál legyen mivel kampányolnia Nagy-Britannia EU-tagsága mellett az idén várható brit népszavazás előtt.

Cameron Orbánon keresztül a Visegrádi 4-ek meggyőzését is tervezte. Az egyik legfontosabb kérdés az volt, mi lesz a sorsa az EU-s, így magyar munkavállalóknak is járó szociális támogatásoknak a szigetországban. Orbán Viktor a decemberi EU-csúcs után azt mondta, a január 7-i találkozón még nem számít megállapodásra, de közel kerülhetnek hozzá.

Csütörtökön aztán kiálltak egymás mellé egymásból hasznot húzni a közvélemény előtt.

A parlamenti sajtótájékoztatón Orbán most azt mondta, hogy Cameron javaslatai közül hármat teljes mellszélességgel támogatnak, sőt, olyan is van, ahol akár tovább is menne, de ehhez nem elég Magyarország súlya.

Szellemi és stratégiai egyezés is van köztünk

– mondta Orbán. „Ha mi vetjük ezeket fel, nem ugyanaz lenne a sorsa” – mondta. Valószínűleg a nemzetállamok szerepének megerősítésére és az uniós alapszerződés-módosítás tervére utalt. Utóbbit már mindketten felvetették korábban, de ezzel egy nagyon bonyolult folyamatot indítanának el.

A negyediket, a szociális juttatások kérdését azonban már nehezebb ügynek nevezte. Orbán szerint a magyar munkavállalók Nagy-Britanniában összességében több járulékot fizetnek be, mint amennyit kapnak. Azt mondta, hogy szerinte ezért meg fognak tudni majd állapodni Cameronnal, és az ott dolgozó magyarok helyzetét áttekintve

meg fogják találni azokat a megoldásokat, amelyek a magyar munkavállalóknak is megfelelnek, és szolgálják azokat a célokat is, amiket Cameron akar elérni.

Ez Cameron négy pontja

Cameron négy területen szeretné átszabni az EU és a tagállamok viszonyát:

  • A legfontosabb követelés azonban az, hogy megvédhessék a brit jóléti rendszert a visszaélésektől. Úgy érnék ezt el, hogy az unióból származó bevándorlók, munkavállalóknak járó egyes juttatásokat négy évig visszatartanák. Ez pedig a magyar munkavállalókat is érintené.
  • Az EU teljesítse ki a közös piacot, főleg a szolgáltatásoknál, az energiánál és digitális téren.
  • Azok az országok, amelyek szorosabbra akarják vonni az integrációt (főleg az euróövezet), tehessék ezt meg, de tartsák tiszteletben azok érdekeit, akik nem. Ki szeretnék húzni például az alapszerződésből, hogy az EU egységes valutája az euró, és beleíratnák, hogy az „egyre szorosabb egység” nem mindenkinek jó.
  • A nemzeti parlamentek egy csoportja blokkolhasson uniós jogszabályokat.

Az öregfiúk közösen tárgyalnak a britekkel

Orbán magukat „öregfiúknak" nevezve azt mondta, hogy találkozott szerdán Jarosław Kaczyńskival. Azonban spekulációnak nevezte, hogy a britek miatt járt volna Varsóban, hogy közös álláspontról egyeztessen, mert ez „nem teljesen van így”. Azt hangoztatta azonban, hogy miközben csak 55 ezer magyar munkavállaló van az Egyesült Királyságban, lengyelből közel 800 ezer, ezért ők jobban érintettek.

Orbán szerint a lengyelekkel abban állapodott meg, hogy a V4-ek közösen tárgyalnak a szociális juttatásokról a brit kormánnyal. Vagyis ez egy újabb olyan témát jelenthet, ami segít összerázni az utóbbi időben egyre inkább egy húron pendülő közép-európai országokat. Mint mondta,abban lesz partner a magyar kormány és reményei szerint a V4-es csoport, hogy olyan megállapodást kössenek, amelyet elfogadnak a britek, de nem diszkriminatív.

Cameron a sajtótájékoztatón is azzal igyekezett eladni a reformterveit, amivel mindenhol: ezek szerinte nem az ő érdekeiket szolgálják, hanem az egész EU-ét. A szinte csak dicsérő Cameron azt mondta, sok szempontból azonosak az elképzeléseik.

Mindketten erős Európát képzelünk el, amelyik tiszteletben tartja a nemzetállamokat

– mondta. Egyetértettek abban, hogy a szociális rendszeren belüli visszaéléseket ki kell iktatni minden EU-tagállamban.

Cameron azt mondta, támogatja az emberek szabad mozgását, de ez nyomást helyez a jóléti rendszerre. Többször is hangsúlyozta, hogy tartja az álláspontját a szociális juttatások megvonásáról, továbbra is azt javasolja, hogy a külföldiek várjanak négy évig, mire hozzájuthatnak bizonyos szociális ellátásokhoz.

Ha más módon nem lehet elérni, akkor meg fog maradni ez a verzió, mondta. Azonban nyitottnak nevezte magát más megoldásokra is.

Szívesen végiggondolok bármilyen alternatívát, ha ezek megoldást kínálnak.

Mint mondta, nekik is fontos, hogy Nagy-Britannia bentmaradjon egy megreformált EU-ban, de Európa érdeke is az, hogy ne lépjenek ki, mert erős a gazdaságuk.

Cameron érthető módon nagyon óvatosan beszélt arról, hogy sikerül-e összehozni a megállapodást a reformterveiről a következő, februári uniós csúcstalálkozóra. Eredetileg már tavaly decemberben szeretett volna egyezségre jutni, de most a februári esélyekről is csak annyit mondott, hogy megpróbál zöld ágra vergődni a többiekkel. Ha nem jön össze, csúszhat az idén nyárra tervezett népszavazás időpontja is. A brit miniszterelnök emlékeztetett rá, hogy eredetileg 2017 közepéig ígérte a referendumot, ami azt jelzi, hogy ő sem feltétlenül épít már a brit sajtóban találgatott idén nyári időpontra.

Cameron körbekampányolja Európát

A parlamentből Cameron a várba ment tovább, ahol Áder János köztársasági elnökkel is találkozott, aztán indult vissza a repülője Németországba. David Cameron sokat utazott az elmúlt hónapokban: majdnem minden európai fővárost meglátogatott, hogy a saját oldalára állítsa az uniós kormányokat. Budapestre Berlinből érkezett, ahol Angela Merkel kancellárral tárgyalt.

Ez az intenzív külpolitika azonban elsősorban a saját szavazóinak szóló üzenetnek tűnik. A britek érdekeiért keményen dolgozó, mindenkivel tárgyaló, a nemzetközi pályán elkötelezett politikus szerepét vette magára. Ha nem sikerül tető alá hozni az Európai Unió reformját, moshatja kezeit: „senki nem mondhatja, hogy nem igyekeztem”.

Nagy-Britannia pragmatikusan áll a Magyarországgal való kapcsolatához. A szigetországban dolgozó magyarok szociális juttatásain kívül minden területen hasonló érdekei vannak a két kormánynak és hasonlóképpen is kommunikálnak: az EU-s tagállami parlamentek szerepének növelése, az eurózónán kívüli országok erejének kimutatása, az Európai Bizottság által ellenőrzőtt politikai területek kurtítása, bürokráciacsökkentés a közös témák.

Feszül azonban egy kis ellentmondás David Cameron kérései között. A britek ki akarnak maradni jópár területéből az uniós politikai együttműködésnek, ellenzik az „egyre szorosabb unió” ideológiáját, de az már nem tetszik nekik, ha azért „diszkriminálják” őket, amiért nem az euró a hivatalos fizetőeszközük. A diszkrimináció pedig pontosan abban nyilvánulhat meg, ha az eurózóna fontos gazdasági döntéseket saját körben hoz meg. David Cameron maga mellé húzta a magyar kormányt ebben az ügyben.