Nem Soros-bérencek, tanárok és diákok tüntettek

Miskolcon hosszú sorban vonultak fel a tanárok és a diákok a Herman Ottó Gimnáziumtól. A miskolci Hősök terén a rendőrség becslése szerint már 5 ezren voltak. A Herman Ottó Gimnázium és a budapesti Teleki Blanka Gimnázium igazgatója rögtön a tüntetés elején egyértelművé tette: ők nem Soros György bérencei, ahogy a kormányzat és a kormány médiája nevetséges módon megpróbálja beállítani őket. Követeléseiket már 500 iskola és közel 30 ezer magánszemély támogatja. Még csak nem is a pedagógusok rossz helyzete miatt tüntetnek elsősorban, hanem a diákok jövője érdekében.

A miskolci tüntetés végig civil keretek között marad, mindenkit felszólítottak, hogy pártzászlókat ne használjanak. A felszólalásokból kiderült, a tüntetők szerint néhány kisebb működési probléma orvoslása már nem oldja meg a gondokat. Többször elhangzott, fel kell számolni az iskolákat államosító és lényegében működésképtelen Klebelsberg-központot, és az alapvető reformokról egyeztetéseket kell kezdeni.

Diákok is felszólaltak. Egyikük például azt mondta: büszke tanáraira a Herman Ottó Gimnáziumban, mert diákként így nemcsak a történelemkönyvekből tanul a demokráciáról és a szólásszabadságról, hanem saját tanárai példamutató kiállásából is.

Budapesten kb. 600-800 ember tüntetett a Szabadság téren. Itt Szüdi János oktatási szakértő arról beszélt, hogy nem kell olyat tanítani az iskolákban, amit a számítógép előtt is meg tud tanulni. Felolvasták egy Toldon, többségében romák lakta zsákfaluban, alapítványi iskolában tanító pedagógus levelét is, aki szerint "ez az oktatási rendszer fokozza az esélytelenséget. Bizalmatlanságot és bizonytalanságot hozott, ami megöli a kreativitást és szeretetet".

Balog Zoltán túltolt bicikliről szóló nyilatkozata után már biztosra vehető, hogy a következő tüntetések szimbóluma a kerékpár lesz. Miskolcon a színpadon állt egy bicikli, amit a tüntetők szerint már nem lehet megjavítani. A budapesti tüntetésen azt kérték, hogy a február 13-i országos demonstrációra mindenki vigyen magával egy biciklicsengőt.

Tüntetéseket tartottak Szombathelyen, Pécsen, Szegeden, Sopronban, Budaörsön, Békéscsabán, Győrben, Hajdúszoboszlón, Veszprémben is.

A kormányzat láthatóan komolyan veszi a pedagógusok tiltakozását. A tüntetésekkel párhuzamosan zajlanak azok az országos meghallgatások, amelyeken a kormányzat hirtelen nagyon érdeklődővé vált a tanárok véleménye iránt.

Ezek a tankerületi fórumok sem zökkenőmentesek. Az egyik tanár azt írta, a VI. kerületi fórumon forradalmi hangulat alakult ki, mert a tanárok nem fogadták el a Klebelsberg-központ illetékesei által javasolt napirendet, majd pedig nem voltak biztosak abban, hogy követeléseiket és kritikáikat megfelelően közvetítik-e a felsőbb szintekre.

A kedélyek lehűtésére február 9-re hívták össze a Köznevelési Kerekasztalt, amin szeretnék "a problémákat megoldani, a felmerült kérdéseket megvitatni". A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete azonban már most a kerekasztal bojkottjára szólított fel. Szerintük ugyanis ez a fórum nem más mint "politikai trükk”. Az elégedetlenség leszerelését szolgálhatta Pölöskei Gáborné, az Emmi helyettes államtitkárának szerdai nyilatkozata is arról, hogy jelentősen csökkennek a pedagógusok adminisztrációs terheit. 

Alapvető kérdés azonban, hogy a mostani tiltakozási hullám leszerelhető-e a problémák meghallgatásával és a kisebb hibák korrekciójával. Sokan gondolják ugyanis úgy, hogy az egész magyar oktatási rendszert alapjaiban kellene újragondolni.