Ferenc, Olívia
-2 °C
4 °C

Most a tanárok viszik ki az utcára az embereket

HUS 9497
2016.02.13. 09:02 Módosítva: 2016-02-13 09:03:11
Szombaton délelőtt 11-kor az Országház előtt fognak tüntetni a pedagógusok, de a demonstrációt 44 szervezet támogatja, köztük a taxisok, a bányászok és az egészségügyiek. Bár ezt a demonstrációt a Pedagógusok Szakszervezet szervezi, sokat tett az ügyért egy félelmét levetkőző miskolci gimnázium országossá terebélyesedő mozgalma. A kormány már tárgyalna, de a tiltakozók bizalmatlanok. Vajon eljut-e odáig a helyzet, hogy a tanárok egy nap tényleg nem akarnak dolgozni?

A szombaton 11-kor kezdődő demonstráció várhatóan jóval több lesz egy tanártüntetésnél. Bár beszédet mond az országos tiltakozást elindító, miskolci Herman Ottó Gimnázium egyik tanára, a Teleki Blanka Gimnázium igazgatója, a Pedagógusok Szakszervezetének és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke is, de a tüntetőket taxisok vezetik fel, felszólal az egészségügyért akciót indító nővér, Sándor Mária, a bölcsődei dolgozók és a közgyűjteményi dolgozók képviselője is.

A tüntetéshez eddig 44 szervezet csatlakozott, köztük a vasutasok, a bányászok, a vegyipari-, a húsipari, a rendvédelmi dolgozók érdekképviseletei. De még a kéményseprőké is.

A mostani tüntetés a csillagok együttállásának is köszönhető.

Szakszervezetek, civil mozgalmak és a félelmüket levetkőző tanárok, tantestületek közös elégedetlensége fejeződik ki most egyszerre.

Szakszervezetek korábban is tiltakoztak már az oktatás átalakítása ellen. Iskolák, tantestületek is írtak már nyílt leveleket felülről kinevezett igazgatók vagy a Klebelsberg-központ lehetetlen működése miatt, ezek nagy része mégis visszhangtalan maradt.

A miskolciak nyílt levele azonban jó időben jött és sok támogatóra talált. Talán nem véletlenül. Az iskolák nagy része mintha mostanra szembesült volna a totálisan centralizált oktatási rendszer súlyos problémáival.

Sztrájkbizottság 2013 óta

Bár a tüntetést sokan a miskolci tanárok által elindított tiltakozással azonosítják, a demonstrációt nem is ők szervezik, hanem a Pedagógus Sztrájkbizottság. Ezt három szakszervezet alkotja: a Pedagógusok Szakszervezete, a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet és az Oktatási Vezetők Szakszervezete.

Ez a három szervezet valamint a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) az oktatás teljes átszervezéséről szóló terveket látva már 2012-ben sztrájkbizottságot alakított. Ellenezték az iskolák küszöbön álló államosítását, és a pedagógus bértábla 20 százalékos emelését követelték. Sokak számára meglepő módon végül 2013 januárjában a Pedagógusok Szakszervezete, a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet és az Oktatási Vezetők Szakszervezete megállapodott Balog Zoltánnal.

A miniszterrel kötött megállapodásba ugyan a korábbi konkrét követelések nem kerültek bele, de a három szakszervezet részt vehetett a közoktatási rendszer átalakításában és a bérek rendezésében. A megállapodás aláírása után a Pedagógusok Szakszervezetének vezetője azt mondta: eleve nem értettek egyet az iskolák államosításával és a pedagógus-életpályát is másképp képzelik el, mint a kormány, de mivel láthatóan nem tudják megváltoztatni a kabinet szándékát, legalább igyekeznek részt venni a folyamatban és javítani, amit lehet.

Balog Zoltán miniszter akkor büszkén azt mondta: a közoktatásban dolgozók 90 százalékát képviselő szervezetekkel sikerült megállapodni. Ez a három szervezet azóta tárgyalásban áll a kormánnyal, és azóta is Pedagógus Sztrájkbizottságnak nevezik magukat (egy sztrájkbizottság alapvető feladata a tárgyalás, és ha ez nem vezet eredményre, akkor alkalmazhat erősebb nyomásgyakorló eszközöket, tüntetést, végső esetben munkabeszüntetést).

A renitens PDSZ

A kisebb, de mindig karcosabb Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) akkor nem volt hajlandó aláírni a megállapodást. Szerintük ugyanis eredeti követeléseikből semmi sem teljesült. A PDSZ ezért külön sztrájkbizottságot alakított és 2013 tavaszán szervezett is munkabeszüntetést. Mivel a tanároknak kb. 10 százalékát képviselik, ennek nem volt nagy hatása.

2013-ban aztán az iskolák a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ fenntartásába kerültek. A tanároknak eredetileg ígért béremelést végül csak lépcsőzetesen, több évre elcsúsztatva fizetik ki, államosították a tankönyvterjesztést, majd a tankönyvpiacot. Aztán jöttek a hírek a bürokratikus, alig működő Klebelsberg-központról. A hetekig tartó várakozásról egy csöpögő csap megjavítására, a vegyes színvonalú tankönyvekről, a súlyos adminisztrációval járó pedagógus-minősítési eljárásról.

A kormánnyal folyamatosan tárgyaló Pedagógusok Szakszervezete tavaly novemberben a Magyar Közoktatás Napján fórumot tartott. Itt tanárok mondták el keserű tapasztalataikat az új rendszerről. A fórumon elhangzottak alapján a szakszervezet levelet írt Orbán Viktornak. A levélre nem a miniszterelnök, hanem Czunyiné Bertalan Judit köznevelési államtitkár válaszolt, aztán jött a karácsony. Azóta a Pedagógus Sztrájkbizottság már három egyeztetést tartott a kormány képviselőivel a problémákról.

Egy iskola leiskolázza a szakszervezeteket

Ezt a folyamatot fejelte meg a miskolciak mozgalma. A Herman Ottó Gimnázium is már tavaly november 27-én írt egy nyílt levelet a problémákról. Ezt eljuttatták a tankerület vezetéséhez, majd a minisztériumnak is.

Választ azonban nem kaptak.

Abban az időben a hazai politikában és sajtóban is szinte mindent a menekültválság uralt, ez az ügy nem nagyon kapott figyelmet. A menekültválság azonban az év végére nagyrészt lecsengett. A miskolciak levelét aztán január 6-án teljes terjedelmében megjelentette a Borsod Online, majd felkerült a Tanítanék.com-ra, ahol csatlakozni lehetett a kezdeményezéshez.

Míg egy szakszervezet hagyományosan a közvélemény figyelmét nehezen lekötő munkajogi és bérjellegű követelésekkel áll elő,

a miskolciak levelének újdonsága talán az volt, hogy saját megfogalmazásuk szerint nem fizetésemelésért "sírtak", hanem az elhibázott oktatási reform miatt a gyerekek és az ország jövőjéért.

Ez a nyílt levél vírusként kezdett el terjedni, és kevesebb mint egy hónap alatt több mint 700 iskola és 30 ezer egyéni aláíró (tanár, szülő, diák) csatlakozott hozzá. Nézze csak meg a térképen, hogy lett országos tiltakozás a miskolciak leveléből.

Váratlan fordulat

A kormány a régi reflexek szerint hagyományos eszközökkel próbálta visszaverni a támadást, és azzal érvelt, szinte minden tanév elején emelik a tanárok fizetését. Nagyon nem talált be az a próbálkozás sem, hogy a civil lázadást Soros György által pénzelt szervezetek szítják. Ez csak olaj volt a tűzre.

A Herman Ottó Gimnázium által elindított mozgalomból lett egy több ezres miskolci tüntetés és legalább tíz városban tartottak szolidaritási megmozdulásokat. Mostanra a kormány is belátta, hogy valóban nagy bajok vannak az oktatási rendszer működésével. És azt is, hogy ez egyáltalán nemcsak a tanárok problémája: ehhez már a szülők, azaz a választók jelentős része is csatlakozik. Az elégedetlenség levezetésére Balog Zoltán kezdeményezőleg lépett fel: gyorsan összehívott egy oktatási kerekasztalt, majd menesztették Czunyiné Bertalan Judit köznevelési államtitkárt.  

A kerekasztalra azonban a kormány nagyrészt olyan szervezeteket hívott meg, amelyek várhatóan barátilag viszonyulnak hozzá és/vagy nem sok közük van az oktatáshoz. A PSZ a kormánnyal már korábban megkezdett tárgyalásokra hivatkozva nem ment el erre, ott volt viszont  a miskolci gimnázium igazgatója és a PDSZ elnöke is, sőt mindketten kifejezetten pozitívan nyilatkoztak a tárgyalásokról.

A kormány is késznek mutatkozik változtatásokra, az felső- és közoktatást egy kézbe vevő Palkovics László államtitkár már most személycserékről és a Klik alapvető átalakításáról beszél

Egymásnak feszülnek

Utólag viszont mind a PDSZ elnöke, mind a Tanítanék Mozgalommá nőtt miskolci kezdeményezés vezetői azt mondták: nem tartják legitimnek a kerekasztalt. A miskolciak mozgalma a teljes oktatási rendszer újragondolását akarja elérni, a PDSZ pedig az oktatásban működő civil szervezetek és hálózatok igazi partnerként való bevonását szeretné.

A saját tárgyalási menetrendje szerint a Pedagógusok Sztrájkbizottsága pénteken délután több órán keresztül külön egyeztetett a kormánnyal. Balog Zoltán nem volt ott. És bár a kormány itt is maximális tárgyalókészségét hangoztatta, ez csak konzultáció  volt, megegyezés nem született

Orbán Viktor és Lázár János még most is az erő nyelvén beszél a pedagógusokhoz, szombaton viszont kiderül, mit üzennek a tanárok és a szülők a kormánynak. És az is, eljut-e odáig a pedagógusok elkeseredése, hogy tavasszal egyszer csak nem lesznek hajlandók tovább tanítani ilyen keretek között.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Budapest Te Csodás!

Karácsonyi pompába öltözött utcák, színes adventi vásárok, gazdag kulturális élmények, ez mind Budapest.