Ferenc, Olívia
-2 °C
4 °C

Most jön a centralizáció decentralizációja a közoktatásban

DSZZS20160209108
Úgy alakítaná át a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ az újonnan kinevezett oktatási államtitkár, hogy a szervezet leginkább egy multinacionális vállalathoz hasonlítson, és inkább szolgáltató, mintsem hivatal legyen. A Klebelsberg-központ már szeptembertől gyökeresen átalakul, várhatóan a mainál jóval kevesebb tankerület lesz. A teljes átalakítása személycserékkel is jár majd. És bár a legtöbben a sok tananyagra és tanórára panaszkodnak, a diákok túlterheltségének problémájának megoldásával nem sietnének.

Már szeptembertől gyökeresen átalakulhat a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ szervezete. Úgy tudjuk: legfeljebb egy kisebb országos központ marad meg, a mostani 198 tankerület helyett pedig az iskolákat kevesebb, de nagyobb és több önállóságot élvező irányítási egység, centrum alá szervezhetik. 

Egy kedd esti háttérbeszélgetésen Palkovics László oktatási államtitkár egyelőre csak az elképzelésekről és mintákról tudott beszélni. Azt azonban biztosra vette, hogy már idén szeptembertől új rendszerben kell működnie az iskoláknak. Az államtitkár szavaiból egyértelműen kiderült, hogy 

a Klik mostani vezetésének mennie kell, az új rendszerhez új vezetők kellenek.

Palkovics László az átszervezéshez példaként a szakképzés új rendszerét említette. A szakképző iskolákat Magyarországon 44 szakképzési centrumba szervezték. A centrumokat nem pusztán földrajzi alapon jelölték ki. Az iskolák a gazdasági sajátosságok, a társadalmi helyzet, a tanulói létszám, a település-, és intézményszerkezetet alapján váltak egy-egy centrum tagiskolájává. 

A 44 szakképzési centrum szakmai és gazdálkodási önállóságot, az iskolák pedig részleges gazdálkodási önállóságot kaptak, de az egész rendszer országosan egységes irányítás és feltételek mellett működik.

Kicsit talán könnyebb megérteni ezt a struktúrát a rendőrség szervezetét nézve, amit szintén Palkovics László hozott fel példaként.  A rendőrőrsök, városi rendőrkapitányságok a megyei rendőr-főkapitányságok irányítása alá tartoznak, de Magyarországon a rendőrség egységes tevékenységét az Országos Rendőr-főkapitányság határozza meg.

Az oktatás hálózata ma ezzel szemben az országos központból, a területi irányítást ellátó 198 tankerületi irodából, és az iskolákból áll. A tankerületeket járásonként és kerületenként jelölték ki, de hogy a helyzet ne legyen ilyen egyszerű, van azért egy fővárosi tankerület és vannak megyeközponti tankerületek is. Még tovább bonyolítja a helyzetet, hogy míg a fenntartó a Klik, addig a nagyobb településeken az iskolaépületek takarítását, karbantartását és minden, az oktatással nem összefüggő feladatot továbbra is az önkormányzatok látnak el. 

Ebből származtak olyan abszurd helyzetek, hogy a kréta beszerzését vagy egy csöpögő iskolai vécé javíttatását is csak a tankerületen keresztül lehetett intézni, vagy hogy az iskolaigazgató adott esetben nem utasíthatta az önkormányzat alkalmazásában álló takarítót, ha elégedetlen volt a munkájával.

Az a háttérbeszélgetésen egyértelművé vált, hogy a felsőoktatás átalakítását viszonylag sikerrel menedzselő Palkovics a Klik átalakításánál a multinacionális vállalatokat veszi alapul. A cél, hogy a fenntartó ne hivatalként, hanem szolgáltatóként jelenjen meg. Bár Palkovics nem mutogatott visszafelé, azaz nem hibáztatta a Klik vagy a közoktatás eddigi vezetését, egyértelműen utalt arra, hogy a Klebelsberg-központ cégként nem működött jól, ezért is lesz szükség szerinte az új struktúra mellett új vezetőkre.

Palkovics többször hangsúlyozta, hogy az iskoláknál nem a szervezeti keretek, hanem a működés és az eredmény a lényeg, de mondott egy példát arra, milyen súlyos következményei vannak egy zavarosan működő szervezetnek. Egy olyan iskolában például, ahol a fűtést egy önkormányzati cég intézi, 40 százalékkal emelkedtek a fűtési költségek. Míg ugyanis a fűtésre korábban az iskola gondnoka figyelt, most az önkormányzati cég alkalmazottai este vagy az iskolai szünetekben sem kapcsolják le a fűtést. A beszélgetésen szóba kerültek a Klik súlyos tartozásai is, az államtitkár ezzel kapcsolatban egyértelműen arra utalt, hogy azokat rendezni fogják. 

Az államtitkár szerint ezekre a látszólag bonyolult kérdésekre a multinacionális vállalatoknál már találtak megoldásokat, és ezeket itt is lehet alkalmazni. A vagyongazdálkodási szerződések módosításaival igenis fel lehet hatalmazni az iskolaigazgatókat arra, hogy a saját intézményükben utasíthassák  a  más cégnek dolgozó takarítót, karbantartót vagy fűtőt. A kisebb beszerzéseket meg fogja könnyíteni az iskolaigazgatóknak adott Klik-es bankkártya, de még ennek is át kell gondolni a számlázási és közbeszerzési hátterét.

A minisztériumhoz eddig több mint 4500 kritika, vélemény érkezett be a tankerületekből. 

A legtöbb kritika arról szólt, hogy túl sok a tananyag és a tanóra.
D CIM20080613004
Fotó: Czimbal Gyula

Ennek ellenére ezt a kérdést a tárca nem a legsürgetőbb feladatok közé sorolta, ami azt jelenti, hogy 2017 január elsejéig adott magának határidőt, hogy a tartalmi kérdéseket rendezze. Palkovics szerint nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a diákok által megtanulandó, minimális tananyagot maguk a tanárok határozták meg a Nemzeti alaptanterv kidolgozásakor. Ebben tetten érhető a szaksovinizmus is: kis túlzással bármelyik tantárgyat oktató tanárt kérdezik ma meg, mindegyik azt mondja, hogy az ő tárgyát heti öt órában kellene tanítani. A tananyag csökkentése mellett átgondolandó kérdés az is, hogyan lehetne több időt nyerni az oktatásra és a diákok, tanárok pihenésére: rövidebb nyári szünettel és több évközi szünettel vagy a kilencosztályos iskolával.   

A kedden összeülő köznevelési kerekasztal kéthetente fog ülésezni. Közben hat bizottságban folyik a munka. Ezekben a tartalomfejlesztés, a gyermek és tanulói életutak, a pedagógus szakmai stratégia, a pedagógus hivatás, a fenntartói és a köznevelés-irányítás kérdéseit dolgozzák ki. 

A leggyorsabban a Klik közbeszerzési folyamatainak és költségvetésének, a bérek elmaradásának, a nyugdíjas kort elérők foglalkoztatásának kérdését, és az önértékelési folyamatok egyszerűsítését akarja megoldani a tárca.

(Borítókép: Balog Zoltán az emberi erőforrások minisztere beszél a köznevelési kerekasztal első ülését követő sajtótájékoztatón az Emberi Erőforrások Minisztériumában 2016. február 9-én. Az asztalnál balról jobbra: Palkovics László, Horváth Péter a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke, Mendrey László a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke, Parragh László a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Janzsó Ádám a Nemzeti Ifjúsági Tanács elnöke, Madarász Péter a miskolci Herman Ottó Gimnázium igazgatója, Csépe Valéria a Magyar Tudományos Akadémia Közoktatási Elnöki Bizottságának az elnöke és Liptai Kálmán az egri Eszterházy Károly Főiskola rektora. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt/MTI)