Rezsicsökkentésnek indult, ritka nagy mutyi lett belőle

Mióta Dunaújvárosban 255 millió forintból korszerűsítették a közvilágítást, alig látni esténként az utcákon. A kivitelezést végző Rosettum Kft. mögött egy hétpróbás svindlis áll, aki a csúfos projekt befejezése óta eltűnt vagy elbújt egy kő alá. K. Szabó Imre korábban a szoftverbizniszben utazott, üzletelt Gyurcsány Ferenccel, de a jelenlegi Orbán-kabinet felé is jó kapcsolatai vannak, amik hozzásegíthették a közbeszerzés megnyeréséhez, írtuk előző cikkünkben. 

De mit sem érnek a jó kapcsolatok a nagypolitikával, ha helyi szinten nem sikerül érvényesíteni az érdekeket. Sorozatunk második részében azt mutatjuk be, hogyan simították el a dunaújvárosi városházán a már kezdetben is rázós beruházás körüli problémákat, és az is kiderül, hogy a jelenlegi szorult helyzetben (az ügyészség a napokban dönti el, indítanak-e nyomozást, és az unió csalásellenes szervezeténél, az OLAF-nál is feljelentették a projektet) mire vár nagyon a fideszes városvezetés. 

A mérnök a számoknak hisz, a politikus a havernak

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2012-ben írta ki a KEOP-2012-5.5.0/A kódú tendert, amelyben épületenergetikai fejlesztésekre és közvilágítás korszerűsítésére lehetett pályázni. Az uniós forrásból biztosított, vissza nem térítendő százmilliókért nem kellett más tenni a cégeknek és önkormányzatoknak, mint kitalálni egy olyan fejlesztést, amivel a korábbiakhoz képest energiát lehet megtakarítani. 

Dunaújváros önkormányzata 2012. november 15-én szavazta meg, hogy elindulnak a tenderen, a pályázat előkészítésével a polgármestert, Cserna Gábort bízták meg. A közgyűlés zárt üléséről készült jegyzőkönyv szerint ekkor még nem került szóba, hogy milyen technológiával fognak pályázni.

Ha a régi, nátriumgőzös izzókat korszerűsítik, akkor Európában és Magyarországon is szinte kizárólag a LED-technológiát használják, egy időben ezzel hasított a hazai piacon Tiborcz István, a miniszterelnök vejének korábbi cége is. Többfajta LED-lámpa van, de a villamosmérnökök között közmegegyezés, hogy jelenleg nincs ennél fejlettebb, energiatakarékosabb technológia a piacon. Nem véletlen, hogy a dunaújvárosi önkormányzatnál dolgozó mérnökök is a LED-et ajánlották, azonban a városvezetésnek jobb ötlete támadt: az elektromágneses indukciós technológia. A városüzemeltetési és városfejlesztési osztályon

A városháza mérnökei hírből már ismerték az indukciós technológiát, azt is tudták, hogy vannak, akik ezzel próbálnak betörni a hazai piacra, de az is ismert volt előttük, hogy a technológia – hiába megy nagyon Kínában – Európában nem rúg labdába a LED mellett, egyszerűen azért, mert gyengébb. 

„Hamar egyértelművé vált, hogy a szakmai érvek nem fognak számítani ebben a kérdésben, és hogy a vezetés már a pályázat beadása előtt tudta, hogy kinek a cégével akarja elvégeztetni a munkát" – mesélte az Indexnek a városháza egyik jelenlegi dolgozója. 

2012 végétől K. Szabó rendszeres vendég volt polgármesteri hivatal környékén, többször látták egyeztetni Szepesi Attila gazdasági és stratégiai ügyekért felelős fideszes alpolgármesterrel, és Szendrődi Tiborral, a városüzemeltetési osztály akkori vezetőjével. A városvezetés semmit sem bízott a véletlenre, K. Szabó választhatta ki a pályázatíró céget is, így került Dunaújvárosba a Green Carphatia Kft., amely 7 millió forintot kapott a munkáért. 

Nem tetszik a hülyeség? Akkor viszlát! 

„Valószínűleg eleinte nem tudták, hogy nincs igazuk, hiszen nem értettek hozzá, egyszerűen elhitték, hogy a haver technológiája is lesz olyan jó, vagy legalábbis nem lesz sokkal rosszabb, mint amit mi mondunk” – próbálta összerakni a városháza egyik mérnöke, mi járhatott a nyilatkozatoktól azóta elzárkózó vezetők fejében. 

Többen nem nyugodtak bele az előre látható kudarcra ítélt projektbe, az egyik mérnök a pályázat beadása előtt négy nappal, 2013. február 11-án felmondott írásban. Azért, mert szerinte a városvezetés által ajánlott lámpatestet bevizsgálták az E.ON laborjában, de a hiányosságok miatt nem kapott rendszerhasználati engedélyt, és szerinte a kínai tanúsítvány sem meggyőző.

A magyarországi forgalmazó, kereskedő cég az utóbbi két évben háromszor változott, miközben a kapcsolattartó személye változatlan maradt, ezért nem látok mögötte megbízható gazdasági hátteret

– írta a mérnök az Index birtokába jutott levélben. A távozó dolgozó szerint ha a LED és az indukciós lámpák között kell dönteni, akkor a helyzet teljesen egyértelmű: a LED 100 lumen\Watt fényhasznosítás mellett 50 ezer óráig világít, míg az indukciós 50-70 lm\W fényhasznosítást tud és csak 30 ezer óráig bírja.

„Ha az indukciós lámpákkal nyerünk a KEOP-pályázaton, más gyártó, illetve forgalmazó hiányában nem bonyolítható majd le valós közbeszerzés” – utalt arra, hogy egy személyhez, K. Szabóhoz köthető cégek foglalkoznak ilyesmivel Magyarországon. 

A levelet hivatalból megkapta Kukorelli Sándor, a város jegyzője, valamint Szendrődi Tibor, a városüzemeltetési osztály vezetője, aki ennek tartalmát szóban tolmácsolta a feletteseinek. Úgy tudjuk, Szendrődi is ellenezte a városvezetés korszerűsítési tervét, részben ezért nem sokkal a mérnöke után ő is távozott az önkormányzattól. 

A közgyűlésen nemrég megkérdezték a polgármestertől, hogy tudott-e erről a felmondólevélről, Cserna Gábor határozottan állította, hogy nem. 

A város saját tanulmánya is előre jelezte a bajt 

2013. február 15-én Cserna elküldte a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek a város pályázatát, majd – talán a felmerülő szakmai ellenvetések tisztázása érdekében – az önkormányzat felkért egy független fényméréssel foglalkozó céget, hogy vizsgálják meg Dunaújvárosban a LED-es és az indukciós lámpák közti különbséget. 

A Fáko Data egyértelmű, a mérnökök korábbi állításait alátámasztó eredményre jutott a Hunyadi János utcában készült április 23-i teszteken. A városházára megküldött 62 oldalas jegyzőkönyv szerint a hazai forgalmazók LED-lámpái jóval több fényt bocsátanak ki, jóval koncentráltabban, mint az indukciósok. Az alapvető különbséget az okozza, hogy a LED-lámpa fényáramát lehet a földre irányítani, míg az indukciós fénycsőét nem. 

A Fáko Data azt is megjegyezte a tanulmányban, hogy „a város jó gazda módjára csak az összehasonlító méréseket követően kíván – műszakilag megalapozott – döntés hozni, és elkölteni a város saját, illetve az állami forrásokat”. Erre tekinthetünk egyszerű udvariassági fordulatként, de akár akár a független szakértő is jelzése lehetett, hiszen a városban már köztudott volt, hogy a vezetés az indukciós lámpákat akarja. 

Érdekes körülmény, hogy a Fáko Data tesztjéhez K. Szabó még nem a később nyertes Rosettummal, hanem egy másik informatikával foglalkozó cégével, a Megatrend 2000 Zrt.-vel vitte az indukciós lámpákat. A Ceginfóban egyébként nincs ilyen nevű cég, az adatok szerint a Megaholding Zrt. lehetett az a vállalkozás, amit K. Szabó kicsit eltorzított néven tüntetett fel.

Ha már névtorzulás, a Megaholding tulajdonosa Szabó Imre, aki a cégadatok szerint azonos K. Szabó Imrével. Mindkét személy anyja Cs. Emma, és mindketten 1958 júniusában születtek, mindketten ugyanott laknak Kecskeméten. Felmerül a kérdés, hogy mi van, ha ikertestvérek, de nem azok, mert megegyezik az adószámuk. Tehát K. Szabó néha használja a nevében a K.-t, néha nem. 

Ettől csak még bizarrabbá válik az előző cikkünkben leírt orgoványi találkozás azzal a K. Szabóra nagyon hasonlító, magát Szabó Imrének nevező idős férfival, aki azt mondta, hogy ő nem apja K. Szabónak, csak az anyja férje. 

Negyedjére sikerült győztesnek kihozni az egyetlen pályázót 

De térjünk vissza a lámpák beszerzéséhez. Az önkormányzat 2014. március 21-én kapta meg az örömhírt: 216,7 milliót nyertek az Új Széchenyi Terv pályázatán, emellett 38 milliós önrésszel megkezdhetik a beruházást az indukciós lámpákkal. Felmerül azonban a kérdés, hogy az önkormányzat valós adatokat adott-e be az állami pályázatra. Az uniós pénz elnyerésének ugyanis csak egyik feltétele volt, hogy kevesebb energiát fogyasszanak a korszerűbb lámpák, az is fontos volt, hogy ugyanakkora legyen a fényerejük. A Közbeszerzési Értesítőben szereplő adatokból viszont arra lehet következtetni, hogy a város alaposan alábecsülhette a régi, nátriumos lámpái teljesítményét, hogy a kisebb teljesítményű indukciós lámpák megfelelhessenek a minimum feltételeknek. 

Bár meglett a jóváhagyás Budapestről, nem hárult el minden akadály a város és K. Szabó biznisze elől. Az eredeti terv az volt, hogy 2015. január 31-ig elkészül a 1800 lámpatest teljes cseréje, majd a határidő július végére módosult, és végül szeptember közepén történt meg az átadás. 

Pedig a város közbeszerzésén végül csak egy cég, a Rosettum indult. Igaz, ők semmilyen szempontból nem felelhettek meg a KEOP-pályázat alapján támasztott minimumfeltételeknek: 

• A fennállásuk óta eltelt öt évben 112 millió forint volt az összes árbevételük, a pályázat pedig alapból kizárta azt az ajánlattevőt, akinek a bevételei az elmúlt három évben nem érték el a 188 millió forintot.
• Mivel közvélemény- és piackutatással foglalkoztak, nem volt referenciájuk sem. 

A hiányosságok miatt a Rosettum csak úgy indulhatott a város közbeszerzésén, ha másik fél erőforrásaira és referenciáira támaszkodik. Bár arról nincs pontos információnk, hogy melyik lehetett ez a cég, nagyon valószínű, hogy a kormány által 2012-ben kitüntetett szerepkörbe helyezett DML Europa Kft. volt az. (Előző cikkünkben erről is részletesebben írtunk.)

Egyrészt, mert K. Szabó korábban alapítótag volt a DML Europa-ban, és nagy mennyiségben csak ők foglalkoznak indukciós lámpatestek telepítésével Magyarországon. Másrészt, mert a város közbeszerzési tanácsának végső döntéséről készült, birtokunkba került jegyzőkönyvből az derül ki, hogy a Rosettum referenciaként egy Romániában elvégzett munkát adott be, ami valószínűleg a DML Europa székelyudvarhelyi telepítése lehetett. 

Érdekes, hogy mennyire nem ment simán a város közbeszerzési eljárása sem. A birtokunkba került jegyzőkönyv szerint a bíróló bizottság tagjai 2015. március 24-én ültek össze negyedjére, hogy 

ismételten elbírálják a közbeszerzésre benyújtott javaslatot, és ismételten javaslatot tegyenek az eljárást lezáró döntés meghozatalához.

Az első három elbíráláskor ezek szerint nem tudtak döntést hozni, és többszöri hiánypótlásra szólították fel az egy szem ajánlattevőt. A bizottság – amelynek elnöke a városfejlesztésért felelős fideszes alpolgármester, van egy MSZP-s delegált és még három Fidesz által küldött – végül alkalmasnak találta a Rosettumot, így Cserna polgármester 2015. április 30-án megköthette a céggel a szerződést. 

Még egy csavar a végére, hogy ekkor még nem K. Szabó volt a cég tulajdonosa, hanem a cégadatok szerint csak három héttel azután vette meg a vállalkozást, hogy a polgármester megkötötte velük a kétszázmilliós paktumot, előtte semmilyen tisztsége nem volt a cégben.  

A nyári óraátállásra várva 

A többi már történelem, a város csapnivaló esti fényviszonyait szinte mindenki ismeri. Nem érhette meglepetésként a városvezetést, hogy a beruházás az országos sajtó figyelmét is felkeltette, hiszen ők maguk írják: „a közvilágítás az egyik legfontosabb települési szolgáltatás, amelyet mindig kiemelt figyelem övez”. Azzal is kampányoltak, hogy az új lámpák harmadannyi energiát fognak felhasználni, mint a korábbiak, és ez „a város rezsiköltségeiben is jelentkezik majd". 

A nagy mondásokhoz képest most ott tart a történet, hogy a Fővárosi Főügyészség 2016. január 14-én feljelentés-kiegészítést rendelt el a NAV-tól, mert a feljelentésben szereplő adatok alapján nem lehetett „megnyugtatóan” döntést hozni a nyomozás elrendeléséről vagy a feljelentés elutasításáról, írta kérdésünkre a hatóság. A feljelentéskiegészítés határideje 15 nap, amit az ügyészség indokolt esetben meghosszabbíthat. A kitolt határidő néhány nap múlva leketyeg, és Polt Péter hivatalának el kell döntenie, hogy indítanak nyomozást az ügyben vagy sem. 

A városban közben továbbra is sokan elégedetlenek az esti látási viszonyokkal, de a kormánypárti politikusok remélik, hogy ez már nem tart sokáig. Állítólag a közgyűlés szüneteiben elkapott informális beszélgetéseken többször elhangzott, hogy „hamarosan jön a nyári óraátállás, és utána végre kevésbé fogja érdekelni az embereket a sötét”.