Ne maradjon le semmiről, kövesse az Indexen az amerikai elnökválasztás legfontosabb pillanatait és böngéssze a blog tartalmait!
November 1-től folyamatosan frissülő hírfolyamunkban számolunk be minden fejleményről, a voksolás éjszakáját kiemelt figyelemmel kísérjük. A választás másnapján, szerda reggel hét órától élő videós műsorral jelentkezünk, interaktív térképeink segítségével pedig minden információt megtalál!
Mindössze pár nap van november 5-ig, az amerikai elnökválasztásig, és egy nappal azután, hogy Joe Biden elnök „szemétnek” nevezte Trump támogatóit, Donald Trump volt elnök a wisconsini Green Bayben több ezer támogatójához szólt, miközben egy szemétszállító munkás láthatósági mellényét viselte. Trump kifejtette, hogy a pillanat hevében hozta meg a döntést, hogy kukásmellénybe öltözve, egy kukásautóval érkezik a gyűlésre. Viccelődött azzal, hogy a mellénytől vékonyabbnak tűnik, és azzal is, hogy a mellény a mindennapi öltözködésének részévé válhat – számolt be a Fox News.
Amikor azt mondták, hogy vékonyabbnak fogok tűnni, azt mondtam, hogy ebben az esetben a színpadon is viselni fogom. Lehet, hogy soha többé nem veszek fel kék kabátot
– viccelődött.
Bident, a demokratákat és legfőképpen ellenfelét, Kamala Harris alelnököt bírálta, amiért „a gyűlölet, a vitriol és a megtorlás kampányát folytatják”.
„Ezen a héten Kamala a történelem leggonoszabb tömeggyilkosaihoz hasonlította politikai ellenfeleit, most pedig tegnap este a kampánya egyik felhívásán felszólalva a gazember Joe Biden végre kimondta, hogy mit gondol ő és Kamala valójában a támogatóinkról, »szemétnek« nevezte őket” – mondta.
Donald Trump arrives in Green Bay Wisconsin, on Trump Force One.
— Ben Fox (@KugaNatsukihime) October 31, 2024
He is wearing a garbage worker’s vest, ready to drive his MAGA Garbage Truck!!!!!!!!!!
TIME TO TAKE OUT THE KAMALA HARRIS AND JOE BIDEN TRASH!!!!!!!!!!
GO, GO, GO DONALD TRUMP!!!!!!!!!!!!#Garbage #Vest #Truck pic.twitter.com/c4kSUuuZUS
Hillary Clinton 2016-os, támogatóit „nyomorultaknak” nevező megjegyzésére utalva azt mondta, hogy Biden megjegyzése „kiveri a biztosítékot a nyomorultaknál”.
A válaszom Joe-nak és Kamalának nagyon egyszerű: nem vezetheted Amerikát, ha nem szereted az amerikaiakat, ez így van. Nem lehetsz elnök, ha gyűlölöd az amerikai népet, ami szerintem így van, és Kamala Harris nem alkalmas arra, hogy az Egyesült Államok elnöke legyen
– hangoztatta a volt elnök.
Kalifornia egykori republikánus kormányzója, a testépítéssel és színészettel híressé váló Arnold Schwarzenegger bejelentette, hogy az elnökválasztáson a demokrata Kamala Harrisre és alelnökjelöltjére, Tim Walzra fog szavazni. Schwarzenegger szerint Amerikának tovább kell lépnie, Donald Trump pedig erre nem lenne hajlandó.
November 5-én ér véget az idei amerikai elnökválasztás, a hétvégén pedig mindkét jelölt egy nagy rendezvénnyel próbált végső lendületet adni kampányának. Míg Kamala Harris demokrata elnökjelölt Texasban tartott rendezvényén többek között Beyoncé is felszólalt, addig Donald Trump a világhírű New York-i Madison Square Garden arénában tartott telt házas rendezvényt.
Ugyanakkor Harris újabb nem várt helyről szerzett támogatást, ugyanis
Arnold Schwarzenegger színész, Kalifornia egykori republikánus kormányzója bejelentette: idén a Harris–Walz-párosra fog szavazni.
Az osztrák–amerikai kettős állampolgár politikusi karrierje alatt ritkán jelentette be, hogy egy elnökválasztáson kire fog szavazni, és mely jelöltre való szavazásra buzdítja követőit. Október 30-án azonban egy hosszú bejegyzésben fejtette ki, idén miért a demokrata Kamala Harrisre voksol – annak ellenére, hogy Schwarzenegger egyébként republikánus szavazó.
Nem várt fordulat állt be Egyesült Államokban abban a botrányban, amelyben Donald Trump egy kampányrendezvényén felszólaló humorista Puerto Ricót egy úszó szemétszigetként jellemezte: Tony Hinchcliffe kijelentése miatt ugyanis Joe Biden nevezte szemétnek Donald Trump támogatóit. Ugyan az elnök később próbált finomítani szavain, de a republikánusoknak nagy segítséget nyújtott Joe Biden újabb félreszólása.
Joe Biden amerikai elnök is reagált arra, hogy Donald Trump republikánus elnökjelölt hétvégi, New York-i Madison Square Gardenben tartott kampányrendezvényén egy humorista, Tony Hinchcliffe a színpadon egy sértő viccet elmesélve az Egyesült Államokhoz tartozó Puerto Ricót egy úszó szemétszigetként jellemezte.
Az amerikai elnök kedden egy latinoknak szánt videóüzenetben arról beszélt, hogy az államában, Delaware-ben élő Puerto Ricó-iakat jó, tisztességes embereknek ismeri, és szerinte nem ők, hanem Trump szimpatizánsai szemetek.
Az egyetlen szemét, amit lebegni látok, azok a támogatói. A latinok démonizálása elfogadhatatlan és nem amerikai. Ez teljesen ellentétes mindazzal, amit mi, amerikaiak tettünk, és amin keresztülmentünk
– fogalmazott Joe Biden amerikai elnök.
A Fehér Ház szóvivője, majd később az elnök is közösségi oldalán próbálta pontosítani kijelentését, és azt állították, hogy Biden a Madison Square Gardenben elhangzott retorikát tartja szemétnek, nem pedig a republikánus elnökjelölt támogatóit.
A Fehér Ház által közölt leiratban is próbáltak finomítani Biden szavait, miszerint az elnök nem a Trump-szimpatizánsokra, hanem a latinokat démonizáló kijelentéseikre használta a jelzőt, de a leirat alapján csak nehezen lehet ezt belemagyarázni.
Ugyanakkor ha így értette az elnök, ha nem, a republikánusoknak ennél se kellett több, hogy új kampányelemként felhasználják Joe Biden szavait.
Az amerikai elnökválasztás már nemcsak a politikai híreket uralja, hanem a fogadási piacokat is, ahol a magyarok körében egyre népszerűbb Trump győzelmére fogadni. Az itthon kínált nyereményszorzók szerint is jóval esélyesebb Trump ellenfelénél.
Steve Bannont, Donald Trump egykori vezető tanácsadóját kedden kiengedték az amerikai szövetségi börtönből, és alig egy héttel a választások napja előtt újra átvette a meggyengült jobboldali médiaplatform irányítását – közölte a CNN.
Bannon, Trump 2016-os elnökválasztási kampányának vezetője, továbbra is a volt elnök határozott támogatója maradt, és még börtönbüntetése letöltése közben is ragaszkodott ahhoz, hogy a befolyásolja az elnökválasztási versenyt, valamint a Trump-bázist erősítse.
Bannont 2022 októberében ítélték négy hónap letöltendő börtönbüntetésre, amiért nem tett eleget a Capitolium ostromát vizsgáló kongresszusi bizottság idézésének. Bannont egy évvel azután ítélték el, amikor a képviselőház megszavazta, hogy vádat emelnek ellene, amiért nem volt hajlandó eleget tenni a képviselőház különbizottságának, és nem tett tanúvallomást.
Bannon műsorát elsősorban a Trump-bázis motorjának tekintik.
Az olvasók tömegesen mondják le az előfizetéseiket, az újságírók pedig egymás után távoznak a The Washington Post szerkesztőségéből, miután Jeff Bezos tulajdonos úgy döntött, hogy a lap nem áll be Kamala Harris, a demokraták elnökjelöltje mögé – írja az NPR.
Mint arról korábban beszámoltunk, a The Washington Post múlt héten jelentette be, hogy sem a republikánus, sem a demokrata jelöltet nem támogatja az amerikai elnökválasztás kampányában. A döntés több jelenlegi és volt szerkesztőt is felháborított, valamint más közéleti szereplők is a demokrácia halálának tartották a lépést.
A lap egy 1970-ben kialakult hagyományt szakított meg ezzel, ugyanis szinte minden alkalommal támogatta az egyik jelöltet az elnökválasztás alatt, akik kivétel nélkül demokraták voltak.
A lapvezetés döntését sem az olvasók, sem pedig a dolgozók nem fogadták jól. A lapnak két munkatársa arról beszélt, hogy hétfőn délig mintegy 200 ezer ember mondta le az online előfizetését. Ez a lap körülbelül 2,5 millió előfizetőjének a 8 százaléka, ami fokozatosan nő.
A döntés óta két rovatvezető és két újságíró távozott a szerkesztőségből. Egyikük a felmondása után úgy fogalmazott: „A The Washington Post vezércikkei évtizedeken át jelzőfények voltak, reményt adva a másként gondolkodóknak, a politikai foglyoknak és a hangtalanoknak.”
Jeff Bezos véleménycikkben reagált az ügyre, amiben azt írta, a lépés célja az volt, hogy elkerülje az elfogultságot és a függetlenség hiányát. Emellett visszautasította azokat a vádakat, amelyek szerint ezzel próbálta kiengesztelni Donald Trump republikánus elnökjelöltet, és hogy a saját üzleti céljait akarta támogatni a döntéssel.
A demokraták hétfőn ismét beleszálltak Donald Trumpba, ugyanis egy nappal korábban egy humorista – Tony Hinchcliffe – nyitotta meg a republikánus jelölt beszédét New Yorkban, és Puerto Ricót „úszó szemétszigetnek” nevezte, ami széles körű nemtetszést váltott ki és rávilágított a kulcsfontosságú latin-amerikai csoport növekvő hatalmára Pennsylvania államban – számolt be az AP hírügynökség.
Kamala Harris alelnök „a szokásosnál is élénkebbnek” nevezte Trump vasárnapi, Madison Square Gardenben tartott nagygyűlését, és azt mondta, hogy „szítja a gyűlölet tüzét”. Joe Biden amerikai elnök „egyszerűen kínosnak” nevezte a gyűlést. Érezhette ezt a Trump-adminisztráció is, ugyanis egy tőle szokatlan lépéssel vasárnap késő este elhatárolódott Tony Hinchcliffe Puerto Ricóval kapcsolatos megjegyzéseitől.
Az a szemét, amiről beszélt, beszennyezi a választásainkat, és megerősíti, hogy Donald Trump mennyire nem törődik a latinókkal, a mi Puerto Ricó-i közösségünkkel
– mondta Eddie Moran, Reading polgármestere egy sajtótájékoztatón más Puerto Ricó-i tisztségviselőkkel együtt.
Alig több mint egy hét van a választások napjáig, és a baki kiemeli Pennsylvania 19 elektori szavazatának fontosságát, valamint a Philadelphiától nyugatra és északra fekvő városokban letelepedett, főként Puerto Ricó-i spanyol ajkú szavazók fontosságát is. Fernando Tormos-Aponte, a Pittsburghi Egyetem szociológiaadjunktusa, aki a Puerto Ricó-i politikára és a választási kampányokra specializálódott, azt mondta, hogy a megjegyzés időzítése bajba sodorhatja a Trump-kampányt.
„Ha a vasárnapi eseményeket összekapcsoljuk a Puerto Ricó-iak egyéb sérelmeivel, akkor valóban nem követünk jó politikai stratégiát” – mondta Tormos-Aponte.
Donald Trump hétfői georgiai szereplései alkalmával nem említette közvetlenül a vitát, ehelyett inkább egy másik, vele kapcsolatos kritikát hárított el – azt, hogy a Fehér Ház volt kabinetfőnöke arról számolt be, hogy Trump elnökként azt mondta, bárcsak „német tábornokai” lennének. Kamala Harris kampánya felkapta a megjegyzést, az alelnök pedig egy múlt heti rádióinterjúban egyetértett azzal, hogy „Trump fasiszta”. Egy hétfő esti, az atlantai Georgia Techben tartott gyűlésen Trump ehelyett „fasisztának” nevezte Harrist, és azt mondta: „Nem vagyok náci. Én a náci ellentéte vagyok.”
Trump arra is figyelmeztetett, hogy Michelle Obama „nagy hibát” követett el azzal, hogy egy közelmúltbeli beszédében „undok” volt vele.
A nap első fellépésekor, a Georgia állambeli Powder Springsben tartott Nemzeti Hitgyűlésen Gary Bauer konzervatív aktivista feltett egy kérdést, amelyben dicsérte Trumpot, aki a Madison Square Gardent „MAGA Square Gardenné” változtatta.
„Nagyszerű este volt” – válaszolta Trump. Trump alelnökjelöltjét, J.D. Vance szenátort a Wisconsin állambeli Wausauban tartott fellépésén kérdezték a sértésről.
A republikánus elnökjelölt 8 nappal az elnökválasztás előtt ismertette választási programját, amelynek pontjai közül kiemelte a gazdaságra vonatkozó ígéreteit, valamint az Egyesült Államok határőrizetének megerősítését. Megismételte a borravaló és túlóra adómentességére vonatkozó elképzelését, valamint az idősek társadalombiztosítás alapján járó juttatásainak köztehermentességét.
Hangsúlyozta, hogy az amerikai ipar védelmében vámokat tervez bevezetni kölcsönösségi alapon, és azt is kijelentette, hogy az Egyesült Államokban gyártott járművek megvásárlására felvett hitelek törlesztése az adóból leírhatóvá válik, amennyiben elnökké választják.
Donald Trump is delivering a speech at campaign rally in Madison Square Garden, New York.
— Sky News (@SkyNews) October 27, 2024
He starts by asking the crowd 'are you better off now than you were four years ago?'https://t.co/6LuxBTIoak
📺 Sky 501, Virgin 602, Freeview 233 and YouTube pic.twitter.com/lbj9eNfQJt
Trump megerősítette, hogy az Egyesült Államok migrációs válságának és az illegális határátlépések következményeinek felszámolása érdekében az Egyesült Államokban illegálisan tartózkodó bűnözők kitoloncolására indít műveletet hivatalba lépése napján, valamint ismét szükségesnek mondta a halálbüntetést az amerikai állampolgárok ellen gyilkosságot elkövető illegális bevándorlók esetében.
Michelle Obama megjelent egy Kamala Harris mellett tartott gyűlésen, és arról beszélt, hogy Donald Trump „nyilvánvaló szellemi hanyatlása” és „elítélt bűnözői múltja” elég okot szolgáltat az amerikaiaknak arra, hogy ne szavazzanak rá – idézi a Sky News a volt first ladyt.
Michelle Obamának a Michigan állambeli Kalamazoo városi, szombati megjelenése volt az első nyilvános kampányrendezvénye az amerikai elnökválasztáson, kevesebb mint két héttel a választás napja előtt.
Remélem, megbocsátják nekem, ha egy kicsit dühös vagyok, hogy közömbösek vagyunk a kiszámíthatatlan viselkedése, a nyilvánvaló szellemi hanyatlása és az elítélt bűnözői múltja iránt
– szólalt fel a republikánusok jelöltje ellen.
Michelle Obama felszólalásában azt mondta, imádkozik azért, hogy akik azon gondolkodnak, hogy Trumpra szavaznak vagy egyáltalán nem szavaznak, felébredjenek abból a „ködös állapotból”, amelyben vannak.
Bármely más szakmában vagy színtéren Trump bűnlajstroma és amorális jelleme kínos, szégyenletes és kizáró ok lenne
– bírálta a republikánusok jelöltjét.
A michigani rendezvényen Kamala Harrist viszont méltatta, azt mondta, hogy rekordidő alatt épített figyelemre méltó kampányt. A nők „reproduktív jogairól” is beszélt: bírálta az Amerikai Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságának döntését, amely hatályon kívül helyezte a Roe kontra Wade-ítéletet, és „megnyitotta az utat” az ország fele előtt az abortusz szigorú korlátozásához, néhol teljes betiltásához.
Michelle Obama azzal érvelt, hogy nem lehet férfiak kezébe adni ezeket a döntéseket, hiszen „fogalmuk sincs, min mennek keresztül a nők”.
Eközben Donald Trump nagyjából 1 óra 40 perces késéssel lépett színpadra a pennsylvaniai State College-ban tartott nagygyűlésén, miközben a tömeg már azt skandálta, hogy: „Hozzátok már ide!” Sajtóértesülések szerint amikor Trump tanácsadója, Stephen Miller fellépett a színpadra, a közönség kifütyülte.
Leonardo DiCaprio pénteki videójában jelentette be, hogy Kamala Harrist támogatja a november 5-én tartandó amerikai elnökválasztáson – írja a New York Post.
Az Oscar-díjas színész méltatta a Demokrata Párt elnökjelöltjének éghajlatváltozással kapcsolatban tett ambiciózus célkitűzéseit.
Olyan vezetőkre van szükségünk, akik képesek olyan klímapolitikát bevezetni, amely segít megmenteni a bolygót, ezért november 5-én Kamala Harrisre adom le a szavazatomat
– hangsúlyozta Instagram-bejegyzésében Leonardo DiCaprio.
A színész érvelésében azt is elmondta, hogy az éghajlatváltozás megöli a földet, és tönkreteszi Amerika gazdaságát, ezért „merész lépésre van szükségünk, hogy megmentsük gazdaságunkat, bolygónkat és magunkat”. Instagram-bejegyzésében a Helene hurrikán és a Milton hurrikán pusztításait az „éghajlatváltozás okozta katasztrófáknak” nevezte.
Leonardo DiCaprio régóta a klímaválság elleni küzdelem harcosa. A színész már korábban is inkább a demokraták felé húzott. 2020 elején egy Joe Bidennek tartott adománygyűjtésen is részt vett, amit a Paramount Pictures korábbi vezetőjének, Sherry Lansingnek az otthonában tartottak.
Az énekesnő szigorúan veszi a zenéjét érintő engedélyeket, azonban a Demokrata Párt elnökjelöltjének már hónapokkal ezelőtt felajánlotta az egyik számát. A 32-szeres Grammy-díjas előadó Freedom című dala a Kamala-kampányok himnusza lett.
Beyoncé először lépett fel pénteken az elnökjelölt Houstonban tartott kampányeseményén. Az énekesnő egy olyan nőnek nevezte Harrist, aki Amerika egységére törekszik – írja a Deadline.
Hihetetlen változás küszöbén állunk, a történelem küszöbén
– hangsúlyozta az énekesnő, hozzátéve, hogy eljött az ideje, hogy Amerika új dalt énekeljen.
A Washington Post több mint 30 év óta először jelentette be pénteken, hogy szerkesztősége nem támogatja egyik jelöltet sem az elnökválasztáson – írja a The Guardian.
„Visszatérünk gyökereinkhez, miszerint nem támogatunk elnökjelölteket” – fogalmazott Will Lewis, a lap vezérigazgatója kevesebb mint két héttel a 2024-es elnökválasztás előtt kiadott közleményében.
A The Washington Post szerkesztősége Jimmy Carter 1976-os megválasztása óta minden választáson támogatott jelöltet. A jelenlegi tulajdonos, Jeff Bezos – aki az Amazon milliárdos birtokosa is – 2013-ban vásárolta meg a lapot. A lap vezetőségének döntése széles körben felháborodást váltott ki, mivel a novemberi elnökválasztást az Egyesült Államok közelmúltbeli történelme legjelentősebb választásának tartják.
Marty Baron, a The Washington Post korábbi ügyvezető szerkesztője bírálta az újság döntését, olyan „gyávaságnak” nevezve azt, amelynek „áldozata a demokrácia”. Baron szerint Donald Trump republikánus jelölt a lépést „meghívásnak fogja tekinteni arra, hogy tovább félemlítse a The Washington Post tulajdonosát”, a milliárdos Jeff Bezost.
Aggasztó gerinctelenség egy olyan intézménynél, amely a bátorságáról híres
– tette hozzá.
Susan Rice, az Egyesült Államok volt ENSZ-nagykövete és a Biden-kormányzat korábbi belpolitikai tanácsadója „képmutatónak”, „álszentnek” és „gyávának” nevezte a döntést, és szintén a demokrácia haldoklásáról beszélt.
Ezen túl a lap több volt és jelenlegi újságírója is felháborodásának adott hangot, többen is úgy érzik, hogy a döntés belegázol a lap „bátor tudósításainak” hosszú hagyományába.
Rettenetes pénzek mozdulnak meg egy-egy kampányidőszakban, de vajon honnan, kiktől érkezik a támogatás? Ahhoz, hogy valamelyik jelöltből az Egyesült Államok elnöke legyen, sok pénzre van szüksége. Ennek megszerzésére viszont különböző lehetőségek állnak rendelkezésre.
A demokrata elnökjelölt – szeptember 30-ig – mintegy 906 millió dollárt kalapozott össze – idézi a Deutsche Welle az OpenSecrets összesítését. Ez egyébként egy washingtoni székhelyű nonprofit szervezet, amely leköveti és láthatóvá teszi a választási kampányokra fordított pénzek útját. A Harris számára most rendelkezésre álló összegben benne van már az is, amit a jelenlegi elnök, a mégsem újrázó Joe Biden júliusi visszalépéséig szedett össze.
Ehhez jön még 359 millió dollár, amit különböző támogatói csoportok gyűjtöttek össze, így tehát Kamala Harris 1 milliárd 270 millió dollárból finanszírozhatja kampányát. Ennek 56 százaléka nagy összeggel támogató donoroktól érkezett, míg a fennmaradó 44 százalék átlagemberek, általában 200 dollár alatti támogatásaiból áll össze.
Egy volt modell – aki azt állítja, a néhai szexuális zaklató Jeffrey Epstein révén ismerkedett meg Donald Trumppal – azzal vádolta meg a volt elnököt, hogy 1993-ban a Trump Towerben történt incidens során tapogatta és szexuális céllal érintette meg őt, ami szerinte a két férfi közötti „csavaros játék” része volt.
Stacey Williams, aki az 1990-es években hivatásos modellként dolgozott, azt mondta, hogy először 1992-ben találkozott Trumppal egy karácsonyi partin, miután Epstein bemutatta neki, aki szerinte az akkori New York-i ingatlanfejlesztő jóbarátja volt.
Williams szerint Epstein érdeklődött iránta, és néhány hónapig „lazán randevúztak” – számolt be a The Guardian.
Akkor vált világossá, hogy ő és Donald nagyon-nagyon jó barátok voltak, és sok időt töltöttek együtt
– mondta Stacey Williams.
Az állítólagos tapogatásra néhány hónappal később, 1993 késő telén vagy kora tavaszán került sor, amikor Epstein egy közös séta alkalmával azt javasolta, hogy Williamsszel együtt ugorjanak be Trumphoz a Trump Towerbe. Epsteint később szexuális bűncselekmények miatt elítélték, és 2019-ben öngyilkos lett a börtönben.
Állítása szerint pillanatokkal azután, hogy megérkeztek, Trump üdvözölte Williamst, majd magához húzta és tapogatni kezdte.
Azt mondta, hogy Trump végigtapogatta a melleit, valamint a derekát és a fenekét.
Kifejtette, hogy megdermedt, mert „nagyon összezavarodott”, hogy mi történik. Ugyanakkor hozzátette, úgy emlékszik, hogy látta a két férfit egymásra mosolyogni.
Karoline Leavitt, Donald Trump kampányának sajtótitkára közleményt adott ki – egy újabbat –, amelyben tagadta a vádakat, és úgy fogalmazott: „Ezek a vádak, amelyeket Barack Obama egy korábbi aktivistája mondott, és amelyeket Harris kampányhívásában jelentett be két héttel a választások előtt, egyértelműen hamisak. Nyilvánvaló, hogy ezt a hamis történetet Harris kampánystábja találta ki.”
Terrorizmus vádjával tartóztattak le egy férfit, aki három alkalommal lövöldözött Phoenix külvárosában, a Demokrata Párt egyik kampányirodája előtt, halálra rémítve az ott dolgozókat. A lövöldözésben senki nem sérült meg. A 60 éves férfi első két lövöldözése még szeptember közepén történt. A harmadik, októberbi eset után a Demokrata párt bezárta az irodáját.
A rendőrök a férfi otthonában több mint 120 gépfegyvert, 250 ezer lőszert és egy gránátvetőt is találtak.
A hatóságok szerint a férfi tömeges mészárlásra készülhetett. A bíró házi őrizetet rendelt el, az óvadékot pedig 500 ezer dollárban (több mint 186 millió forint) határozta meg.
Az ügy helyszínéül szolgáló Marciopa megye ügyésze az esetről úgy nyilatkozott, hogy: „A politikai tisztségviselőkkel szembeni fenyegetés, megfélemlítés vagy erőszak – függetlenül attól, hogy melyik párthoz tartoznak – teljesen elfogadhatatlan” – írja a The New York Times.
A nyugdíjba vonuló Joe Biden amerikai elnök kedden azzal döbbentette meg a hallgatóságát, hogy azt mondta, elődjét, Donald Trumpot be kellene zárni. Mindezt 14 nappal az elnökválasztás előtt, amelyen Trump a republikánusok jelöltje – számolt be a New York Post.
„Ha ezt mondom öt évvel ezelőtt, lecsuktak volna: le kell őt csukni” – mondta a 81 éves Joe Biden a Gránitállamként is ismert állam fővárosában, a New Hampshire-i Concordban, a demokraták egyik kampányirodájában tett látogatásakor. Majd néhány másodperces szünet után, ami alatt közönsége lelkesen tapsolt, Biden egy nyilvánvaló visszalépési kísérletként hozzátette: „Politikailag, zárják be – zárják ki, ezt kell tennünk.”
Bill Gates nemrég 50 millió dollárt adományozott Kamala Harris kampányának támogatására – írja a The Guardian.
A Microsoft társalapítója korábban hagyományosan tartózkodott a nyilvános politikai állásfoglalásoktól és nem támogatta Kamala Harrist sem, valamint nem is ápol vele mély kapcsolatot, azonban bizalmas baráti körben aggodalmát fejezte ki egy második Donald Trump-elnökséggel kapcsolatban.
Bill Gates azt is kifejtette, hogy azokat a jelölteket támogatja, akik egyértelműen elkötelezik magukat az egészségügyi ellátás javítása, a szegénység visszaszorítása és az éghajlatváltozás elleni küzdelem mellett az Egyesült Államokban és világszerte.
Régóta dolgozom együtt a politikai spektrum vezetőivel, de ez a választás más, példátlan jelentőséggel bír az amerikaiak és a világ legkiszolgáltatottabb emberei számára
– mondta.
Kamala Harris szerdán tartott beszédében utalt a Donald Trump volt kabinetfőnöke, John Kelly által elmondottakra, mely szerint a korábbi amerikai elnök azon panaszkodott, hogy nincsenek neki hűségesküt tevő tábornokok, mint ahogyan a náci Németországban Adolf Hitlerre tették azt a katonai parancsnokok − írta meg a The Guardian.
A demokrata jelölt szerint Donald Trump egyre inkább zavart és instabil állapotban van, ezért kellenek olyan emberek, akik megfékezik az indulatait. Arra is utalt, hogy a volt republikánus kabinetfőnök gyakorlatilag kijelentette, hogy a volt elnök nem az Egyesült Államok alkotmányához hű hadsereget akar, hanem hozzá lojálisat.
Elindult a McDonald’s-politizálás, komoly verseny zajlik az Egyesült Államokban, hogy a jelöltek a Fehér Ház elnöki székéért vívott küzdelemben a gyorsétteremlánc egykori alkalmazottjaként mutassák be magukat. A The New York Times már nevet is adott a jelenségnek, reagálva Donald Trump volt amerikai elnök Kamala Harris alelnök ellen intézett akciójára.
Az amerikai Republikánus Párt jelöltje múlt hét vasárnap beállt krumplit sütni egy pennsylvaniai McDonald’sban, majd tartott egy rögtönzött sajtótájékoztatót a McDrive ablakán keresztül. Látogatása kettős célt szolgálhatott: egyrészt bizonyította affinitását a választóknak azzal, hogy Amerika kedvenc éttermében töltötte idejét, másrészt árnyékot vetett Kamala Harris McVote-kampányára.
A republikánusok elnökjelöltje azután ült fel a gyorsétteremvonatra, hogy Kamala Harris, a demokraták jelöltje elmondta: főiskolás korában, 1983-ban a kaliforniai Alameda McDonald’s éttermében dolgozott, ahol a pénztárgépnél, a sültkrumpli-állomáson és a fagylaltgépnél is tapasztalatot szerzett. Donald Trump szerint ez soha nem történt meg.
A Trump-kampány egyik szóvivője, Jason Miller újságírói kérdésekre válaszolva elmondta, hogy az elnökjelölt akciójának mozgatója az volt, hogy megmutassa,
hogy az egyik jelölt valóban a McDonald’sban dolgozott.
A The New York Times már nevet is adott a Kamala Harris elleni támadásnak: „burgerizmus”. Az elnevezés a korábbi amerikai elnök, Barack Obama 2008-as elnökválasztási kampányában megjelent „birtherizmus” kifejezéshez kapcsolódik. A „birtherizmus” akkor azon állításokban való hitet jelentette, amely szerint Obama nem született amerikai állampolgár, és ezért alkotmányosan nem volt jogosult az Egyesült Államok elnöki tisztségére. A nézet egyik terjesztője Donald Trump volt.
A felmérésben több mint hétezer olvasónk vett részt, a PegaPoll és az Iránytű Intézet kiértékeléséből pedig kiderül, hogy a válaszadók többsége szoros csatára számít. Érdekesség, hogy a fiatalabb korosztály Trumpot támogatja, míg a nyugdíjaskorúak inkább Harrisre voksolnának.
Olvasóink szerint a demokrata elnökjelölt nyeri a választást, ez pedig érdemben nem változtat a magyar–amerikai kapcsolatokon.
Tizenegy volt republikánus tisztviselő és kormányzati ügyvivő felszólította Merrick Garland főállamügyészt és Pennsylvania állam főügyészét, hogy vizsgálják ki Elon Musk terveit, miszerint naponta 1 millió dollárt osztogatna a csatatérállamokban regisztrált szavazóknak – írja a CNN.
Elon Musk múlt hét szombaton egy 1 millió dolláros csekket adott át a pennsylvaniai Harrisburgban tartott gyűlés egyik résztvevőjének, aminek házigazdája az America PAC volt, az a politikai akciócsoport, amelyet a Tesla vezérigazgatója azért hozott létre, hogy támogassa a republikánus párt jelöltjét, Donald Trumpot a november 5-i elnökválasztáson. A milliárdos másnap újabb 1 millió dolláros csekket adott át egy nőnek Pittsburgban.
Elon Musk ígérete szerint mindennap ad valakinek 1 millió dollárt, aki aláírja a szólásszabadságról és a fegyvertartás jogáról szóló petícióját. Ahhoz, hogy valaki jogosult legyen az 1 millió dollárra, a petíciót aláírónak regisztrált szavazónak kell lennie, és a hét csatatérállam (Arizona, Georgia, Michigan, Nevada, Észak-Karolina, Pennsylvania és Wisconsin) egyikében kell élnie.
Musk hétvégi bejelentése azonnal nagy visszhangot keltett, a választási törvények szakértői pedig vizsgálatot kezdeményeztek. Úgy gondolják, hogy a nyereményjáték sértheti a szavazásra való regisztrációért való fizetést tiltó törvényeket.
A The Washington Post által megszerzett levél szerint a volt tisztviselők a következőket írták:
Ügyvédek és köztisztviselők egy csoportja vagyunk, köztük olyanok, akik Richard Nixontól Donald Trumpig minden republikánus elnök alatt vezető jogi és bűnüldözési pozícióban szolgáltak. Azért írunk ma önnek, hogy kérjük, vizsgálja felül az Elon Musk által alapított America PAC által Pennsylvania és más államok választóinak tett kifizetéseket, amelyek szakértők szerint komoly kérdéseket vetnek fel az alkalmazandó jog szerint
– kezdték a levelet.
Kamala Harris demokrata elnökjelölt minimális előnnyel vezet a republikánus Donald Trump volt elnökkel szemben − derült ki a Reuters/Ipsos új közvélemény-kutatásából. Kamala Harris előnye a hétfőn zárult hatnapos felmérésben alig különbözött az egy héttel korábban végzett Reuters/Ipsos-felméréstől, ami megerősítette azt a megállapítást, hogy a verseny rendkívül szoros, hiszen mindössze két hét van hátra a november 5-i választásig − írta a Reuters.
Mindkét felmérés szerint a demokrata jelölt a hibahatáron belüli előnnyel (ebben a kutatásban ez két százalékpont) vezet, mindössze három százalékponttal, a friss adatok alapján Kamala Harris jelenleg 46, Donald Trump pedig 43 százalékon áll, a korábbi szerint 45–42 volt ez az arány.
A választók elégedetlenek a gazdaság és a bevándorlás helyzetének kezelésével, ezért ezekben a kérdésekben a republikánus megközelítést részesítik előnyben (itt Donald Trump vezet több mint tíz százalékkal). Azonban a felmérésben részt vevők mintegy 70 százaléka szerint a kiadások rossz irányba haladnak, 60 százalékuk a gazdaság helyzetén javítana, 65 pedig a bevándorlási politikán.
A migráció volt a legfontosabb téma, amire a válaszadók szerint az első 100 napban kellene koncentrálnia az új elnöknek. Ezt a voksolók 35 százaléka választotta, 11 százalékuk az egyenlőtlen jövedelmeket, és mintegy ugyanilyen arányban az egészségügyet és az oktatást.
Donald Trump gyengébben szerepelt a politikai szélsőségek és a demokráciát fenyegető veszélyek elhárításában, míg az abortusz és az egészségügy kérdéskörében jobban teljesített.
Az európai gazdaságok hanyatlása miatt álmatlanul alvó pénzügyi szakembereknek egy másik aggodalmuk is van: mekkora kárt okozhat Donald Trump, ha visszatér a Fehér Házba – így kezdte elemzését a napokban az amerikai választásokkal kapcsolatban a Bloomberg. A volt elnök első hivatali idejének emlékei még frissek, így a döntéshozók tudják, ismét kereskedelmi háborúk fenyegetnek Trump újraválasztásával.
Az elemzés szerint Trump győzelmének esélyei jelentősen befolyásolják az euró–dollár árfolyamát. A legkézzelfoghatóbb aggodalmat a republikánus elnökjelölt egyik ígérete okozza:
60 százalékos áruvámot vetne ki Kínára, és 20-at mindenki másra.
Ahogy már korábban megírtuk, kiszivárgott a Wall Streetről, Trump összecsapna Kínával, és Európát sem kímélné a protekcionizmusával. Trump volt kereskedelmi tanácsadója a jelek szerint azt mondta a Wall Street-i befektetőknek, hogy ha az elnökjelöltet újraválasztják, akkor hivatalba lépése után gyorsan megkezdheti átfogó vámjavaslatainak végrehajtását.
Egyes közgazdászok és adószakértők szerint pedig vámtervei inflációhoz vezetnének Amerikában, illetve csökkentenék az amerikai GDP-t, valamint negatívan hatnának a foglalkoztatásra a kulcsfontosságú iparágakban. Ám érdemes külön azzal foglalkozni, hogy Európára és Magyarországra milyen hatással lenne Trump ismételt hatalomra kerülése.
Egy vasárnapi Fox News-interjúban Donald Trump a demokratákat ártalmas „belső ellenségnek” állította be, akik káoszt okoznának a választások napján, amit szerinte a Nemzeti Gárdának kellene kezelnie. Egy nappal később Pennsylvaniában a politikai ellenfeleiről szóló kemény üzenettel zárta a tömeghez intézett beszédét. „Annyira rosszak és őszintén szólva gonoszak” – mondta a volt elnök. „Gonoszak. Fegyverként használták a választásokat. Olyan dolgokat tettek, amiről senki sem gondolta, hogy lehetséges” – fogalmazott.
A bevándorlás a novemberi amerikai elnökválasztás egyik legfontosabb szakpolitikai kérdése. A felmérések szerint a választók ezt a témakört ítélik a harmadik leglényegesebbnek a gazdaság és a demokrácia védelme után. Az illegális migráció történelmi szintet ért el, mielőtt Biden elnök 2024 júniusában kiadta azt a végrehajtási rendeletet, amely hozzájárult ahhoz, hogy három egymást követő hónapban csökkent a határátlépések száma.
A két elnökjelölt, Donald Trump volt elnök és Kamala Harris alelnök nem ért egyet a bevándorlási politikát illető legtöbb kérdésben, sőt ezek megvitatásakor is merőben eltérő retorikát alkalmaznak.
Jelenleg az egészségbiztosítóknak kell fedezniük az előírt fogamzásgátlók költségeit, beleértve a vényköteles fogamzásgátlót és az orvos által felírt óvszert is. Az új szabály azonban kiterjesztené ezt a fedezetet, és lehetővé tenné a magán-egészségbiztosítással rendelkező emberek millióinak, hogy recept nélkül, ingyenesen vegyenek óvszert és fogamzásgátló tablettát.
A javaslat napokkal a november 5-i választások előtt érkezik, mivel Kamala Harris elnökválasztási kampánya alatt ígéretet tett arra, hogy bővíti a nők egészségügyi ellátáshoz való hozzáférését, miután az amerikai legfelsőbb bíróság két évvel ezelőtt az országos abortuszjogokat megsemmisítő döntést hozott.
Orvosi recept nélkül a nők akár 50 dollárt (18 ezer forintot) is fizethetnek egy doboz tablettáért. Azok a nők, akik később veszik meg a gyógyszert, mert orvosi receptre várnak, veszélyeztethetik a tabletta hatékonyságát, mivel azt az együttlétet követő 72 órán belül be kell szedni.
Donald Trump republikánus elnökjelölt beállt krumplit sütni vasárnap egy pennsylvaniai McDonald'sban, majd tartott egy rögtönzött sajtótájékoztatót a McDrive ablakán keresztül – írja az AP News.
A volt amerikai elnök – aki köztudottan rajong a gyorséttermekért – újságírók és a kiszolgálószemélyzet kereszttüzében igyekezett elsajátítani a krumpli olajba mártásának fortélyait. A republikánusok elnökjelöltje még a McDonald's egyenruháját is magára öltötte a Philadelphiától északra fekvő Feasterville-Trevose-ban, amely egy úgynevezett ingadozó szavazatkörzet.
Valójában nagy szakértelmet igényel, hogy jól és gyorsan csináljuk
– összegezte Trump a folyamatokat.
A republikánusok elnökjelöltje azután ült fel a gyorsétteremvonatra, hogy Kamala Harris, a demokraták jelöltje elmondta, főiskolás korában dolgozott a gyorsétteremláncnál. Trump erről persze azt állítja, hogy soha nem történt meg.
Trump, miután kiszolgálta az autósávban várakozó embereket, az ablakon kihajolva válaszolt a sajtó kérdéseire. Többek között olyan mondatok hangoztak el tőle, hogy tiszteletben fogja tartani a jövő havi szavazás eredményét, „amennyiben az tisztességes választás lesz”. Az egyik újságíró azt is megkérdezte tőle, hogy mit üzen a pár nap múlva 60. születésnapját ünneplő Kamala Harrisnek, mire az elnökjelölt közölte, azt mondaná, boldog születésnapot, mi több, belengette, hogy egy csokor virágot is vásárol neki.
Bár konkrétumokat nem árult el például arról, hogy támogatná-e a minimálbér emelését, azt azért kijelentette, hogy a McDonald's kiszolgálószemélyzete keményen dolgozik. „Nagyszerűek” – hangsúlyozta.
Harris szóvivője, Joseph Costello szerint a volt elnök mcDonald'sos látogatása „pontosan azt mutatta, amit egy második Trump-időszakban látnánk: a dolgozó emberek kizsákmányolását a saját személyes hasznára”.
Trump nem érti, milyen érzés a megélhetésért dolgozni, függetlenül attól, hogy hány beállított fotó készül róla. Az egész második ciklusra vonatkozó terve az, hogy újabb hatalmas adócsökkentést adjon magának, gazdag haverjainak és az óriásvállalatoknak
– szögezte le Costello.
Kamala Harris pedig, amikor az egyetemista évei alatti, gyorsétteremláncnál végzett munkáját felidézte, úgy fogalmazott, az a különbség közte és a republikánusok jelöltje között, hogy miként látják az amerikai emberek szükségleteit és a felelősségüket abban, hogy kielégítsék ezeket a szükségleteket.
Donald Trump több megkérdőjelezhető állítást is terjeszt politikai ellenfeleiről, többek között, mielőtt elindult volna az elnökválasztáson, alaptalanul állította, hogy Barack Obama elnök Afrikából származik, nem amerikai állampolgár, így nem jogosult az elnöki tisztségre, így növelve saját politikai profilját. Emlékezetes, hogy akkoriban követelte Obama születési anyakönyvi kivonatát, majd öt évvel azután, hogy Obama bemutatta azt, Trump végül elismerte, hogy Obama az Egyesült Államokban született.
Szintén első elnökjelöltsége idején Trump megismételte egy bulvárlap állítását, miszerint Ted Cruz texasi szenátor kubai születésű apja kapcsolatban állt John F. Kennedy elnök merénylőjével, Lee Harvey Oswalddal.
Idén januárban, amikor Trump Nikki Haley volt ENSZ-nagykövettel állt szemben a republikánus előválasztáson, megosztott a közösségi médiában egy posztot, amelyben hamis állításokat közölt arról, hogy Haley szülei nem voltak állampolgárok, amikor megszületett, ezért nem lehet elnök. Ezzel szemben Haley indiai bevándorlók dél-karolinai születésű lánya, így automatikusan amerikai állampolgár, aki megfelel az elnökjelöltségre vonatkozó alkotmányos követelménynek.
Mint ismert, Donald Trump a Kamala Harrisszel folytatott elnökjelölti vitában azt állította, hogy az ohiói Springfieldben letelepedett bevándorlók megeszik a lakosok háziállatait – ezeket az állításokat egy szombati interjúban még mindig igaznak állította be.
A petíció az amerikai alkotmány első és második kiegészítését emeli ki, ami a szólásszabadságról és a fegyvertartáshoz való jogról szól. A szombati rendezvény résztvevőinek alá kellett írniuk Musk petícióját, aki az esemény végén az első kisorsolt szerencsés nyertesnek, egy John Dreher nevű férfinak átnyújtotta a csekket – írja a Reuters.
A lap szerint az egymillió dolláros jutalom ígérete arról szól valójában, hogy az általa létrehozott Trump-párti America PAC szervezet szavazókat tudjon toborozni a republikánus elnökjelöltnek főleg a billegő államokban.
Nem szokványos héten van túl az amerikai politika, hiszen a két elnökjelölt, a republikánus Donald Trump és a demokrata Kamala Harris is többször dominálta a híreket ellenfelével szemben. Míg Trump a héten két, a függetlenek és demokraták számára aggasztó kijelentést is tett, addig Harris a republikánus Fox Newsnak adott interjújával uralta a hetet. Heti kampányösszefoglaló.
Mindössze 17 nap múlva, november 5-én lesznek az amerikai elnökválasztások, ahol az elnök személye mellett a 100 tagú szenátus harmadáról, valamint a 435 tagú képviselőház teljes összetételéről döntenek az amerikaiak.
A választás már a legtöbb államban megkezdődött – leszámítva Arizonát, Oklahomát és Hawaiit –, és már több mint tízmillióan adták le szavazatukat vagy személyesen, vagy pedig levélszavazattal – ez a választásra jogosultak kicsivel több mint öt százaléka.
Mivel a két elnökjelölt, a demokrata Kamala Harris és a republikánus Donald Trump között jelenleg minimális a különbség – az elismert statisztikus, Nate Silver modellje szerint Trumpnak jelenleg 50,2 százalék esélye van megnyerni a választást, míg Harrisnek 49,5 –, ezért mind Harris, mind Trump próbálja minél inkább a saját szavazóit mozgósítani, valamint újabb választói csoportokat megszólítani.
Harris az utóbbi időben több interjút is adott, múlt héten például a CBS nagy hírű műsorának, a 60 Minutesnek, valamint Stephen Colbert Late Night Show-jának. Ezen a héten pedig a Fox News hírolvasójával, Bret Baierrel ült le beszélgetni, míg Trump a klasszikus kampányesemények mellett inkább felé húzó közönség előtt válaszol kérdésekre. Azonban ez a hét kampányolást tekintve fordulatokban gazdag volt.
Donald Trump szerint ha visszatérne a Fehér Házba, Kína nem merné őt provokálni, mert Hszi Csin-ping elnök tudja róla, hogy „kibasz*tt őrült” – írja a BBC.
A republikánus elnökjelölt a Wall Street Journal szerkesztőségének nyilatkozva arról beszélt, hogy amennyiben novemberben megválasztják elnöknek, akkor azonnal vámokat vet ki Kínára, ha úgy érzékeli, hogy az Tajvan blokádjára törekszik.
Azt mondanám: ha bemész Tajvanra, sajnálom, hogy ezt kell tennem, de 150–200 százalékos adót vetek ki rátok
– fogalmazott Donald Trump.
A republikánus jelölt azzal érvelt emellett, hogy Amerika ellenfelei biztosan nem lépnének fel az amerikai érdekek ellen egy új Trump-elnökség alatt, merthogy félnének az ő erőteljes, sőt kiszámíthatatlan válaszlépéseitől.
A Wall Street Journal szerkesztőségének arról beszélt a politikus, hogy egyáltalán nem is kellene katonai erőt alkalmaznia Tajvan blokádjának megakadályozására, mert Hszi elnök „tisztel engem, és tudja, hogy kibasz*tt őrült vagyok”.
„Nagyon erős kapcsolatom volt vele” – mondta Trump a kínai elnökről. „Valóban nagyon jó, nem akarom azt mondani, hogy baráti – nem akarok ostobán viselkedni, hogy »ő a barátom volt« –, de remekül kijöttem vele. Ő egy nagyon heves ember” – tette hozzá a republikánus politikus.
Donald Trump a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel való kapcsolatát is pozitív fényben tüntette fel, mondván: „Remekül kijöttem vele”. A republikánus elnökjelölt azonban – akit korábban többször is bíráltak az orosz elnök dicsérete miatt – arról is beszámolt, hogy megfenyegette az orosz elnököt, hogy ne szállja meg Ukrajnát.
Mint a Wall Street Journalnak elmondta, a következő párbeszéd zajlott le közte és Vlagyimir Putyin között: „»Vlagyimir, ha Ukrajnára támadsz, én olyan keményen megütlek, hogy el sem fogod hinni. A kibasz*tt Moszkva közepén foglak megütni«. Azt mondtam: »Barátok vagyunk. Nem akarom megtenni, de nincs más választásom«. Erre ő: »Szó sem lehet róla«. Mondtam neki, hogy: »De igen«”.
Azt mondtam: »Olyan keményen foglak megütni, hogy leszedem azokat a kibasz*ott kupolákat a fejedről«. Mert hát, tudod, a kupolák alatt lakik
– fogalmazott Donald Trump.
Donald Trump kritikusainak azonban egyáltalán nem tetszenek Trump külpolitikai tervei, mivel úgy vélik, hogy azzal a republikánus politikus elszigetelné az országot. A kereskedelmi háborúkra és az orosz–ukrán háborúban való amerikai szerepvállalás befejezésére tett fogadalmaival Trump külpolitikáját „Amerika az első” szlogennel illette.
További aggodalmakat váltott ki Ukrajna szövetségesei körében az is, hogy J. D. Vance-t választotta alelnökjelöltjének, mivel az ohiói szenátor határozottan ellenzi, hogy több amerikai segélyt küldjenek a háborúban álló országnak.
(Borítókép: Hszi Csin-ping kínai elnök és Donald Trump amerikai elnök részt vesznek egy állami vacsorán a Nép Nagy Csarnokában 2017. november 9-én Pekingben. Fotó: Thomas Peter / Pool / Getty Images)
Rovataink a Facebookon