Szilárda
0 °C
6 °C

Törvényesen mozdult rá a titkosszolgálat Sorosra?

GettyImages-462013826
2016.05.31. 12:12
Törvényesen járt el a titkosszolgálat, amikor rámozdult Soros Györgyre? Miért csinált a kormány nemzetbiztonsági ügyet a magyar származású milliárdos nyilatkozataiból? Honnan lehet objektíven megítélni, hogy mi veszélyezteti egy nemzet biztonságát, és mi csak egy kormány politikai érdekeit? Elmagyarázzuk.

"Ha meghalok, az angyalok

A dossziém láttán

Fejüket csóválják,

Hogy bizony ez csúnya látvány."

(Kispál és a Borz: Gyónás)

Lázár János szerint titkosszolgálati jelentések bizonyítják Soros György magyarországi befolyását. Ez azt jelenti, hogy a titkosszolgálat megfigyelte Sorost és a civileket?

Nem feltétlenül jelenti azt, de akár jelentheti azt is. Egy titkosszolgálati jelentést nyilvánosan elérhető információkból is össze lehet állítani. De olyan információkból is, amiket külső engedélyhez kötött titkos adatgyűjtéssel, például telefonlehallgatással szerez meg egy titkosszolgálat. 

Ha nyilvánosan elérhető adatokból állított össze ilyen jelentéseket a titkosszolgálat, akkor az miért titkos?

Bármilyen dokumentumot titkosíthatnak, függetlenül annak tartalmától. Akár azt a szöveget is, amiben azt a nyilvánvaló tényt írják le, hogy Soros György „egy nagyon gazdag ember”. Lehet egy alapvetően nyilvános adatokra épített jelentés azért titkos, mert az adatokból levont következtetések ezt kívánják meg, vagy azért, mert a nyilvánosan is elérhető információk más, már titkos információkat erősítenek meg vagy tesznek megcáfolhatóvá.

Ha titkosak a jelentések, akkor Lázár János miért beszélt ezek létezéséről? 

Valószínűleg azért, mert az a kormánypárt érdeke, hogy Sorost a nemzet biztonságára veszélyes figuraként lássák az emberek. Az biztos, hogy semmilyen szakmai, titkosszolgálati érdek nem fűződne ahhoz, hogy a titkosszolgálat munkájáról bárki nyilvánosan beszéljen. Igaz, nem ez az első alkalom, hogy Lázár fecseg ilyen témákban. Volt már, hogy az Ukrajnában dolgozó magyar hírszerzőket dicsérte, amivel persze jelezte Kijevnek, hogy ha esetleg nem tudná, kémkedünk ott. De ne felejtsük el: Lázár most csak hírbe hozta Sorost, a jelentésekben szereplő állítólagos bizonyítékokról semmit nem mondott el, mondván, hogy azok titkosak. Pedig ha vannak is ilyen bizonyítékaik, már önmagában a létezésükről sem beszélhetett volna, hiszen az is titok. 

De miért ne beszéljen a jelentések létezéséről, ha egyszer Soros ténykedése nemzetbiztonsági érdekeket sért? 

Ha Soros valóban nemzetbiztonsági érdeket sért és az általa támogatott szervezetek illegális, a nemzet biztonságára veszélyes tevékenységet végeznek, akkor Lázár nagyon súlyos szakmai hibát követett el: elárult, azaz lebuktatott egy folyamatban lévő titkosszolgálati műveletet még azelőtt, hogy a szolgálatok felszámolták, semlegesítették volna az ország biztonságára veszélyes ellenséget vagy annak tevékenységét. 

Ez miért baj?

Azért, mert épeszű titkosszolgálati vezető ilyet nem tenne. Vagyis nem fecsegne, feltéve, ha igaz lenne az állítás, miszerint Soros és az általa támogatott civil szervezetek a nemzet biztonságára veszélyesek. De valószínűleg Lázár is azért meri mindezt elmondani nyilvánosan, mert tudja, hogy ezzel nem kockáztat semmilyen műveletet, legfeljebb bolondot csinál magából az amerikai adminisztráció előtt.

Nem igaz, amit Lázár Sorosról állít?

Egyrészt nem tudjuk, hogy mi van ezekben a jelentésekben. Azt viszont tudjuk (mert Lázár János is elismerte), hogy Soros nem csinált semmilyen törvénytelenséget, legalábbis erre vonatkozó bizonyítékaik egészen biztosan nincsenek a titkosszolgálatoknak. Ha pedig Soros nem csinált semmi törvénytelent, és nem végeztek vele és az általa támogatott szervezetekkel kapcsolatban a titkosszolgálatok titkos adatgyűjtést, csak a már ismert adatokból készítettek elemzéseket, akkor végképp érthetetlen, miért nem árulja el Lázár, hogy mi van a jelentésekben – ha már egyszer a jelentések létezését elárulta. Ha a jelentéseket az Információs Hivatal készítette, akkor Lázár a titokgazda, így ő bármikor feloldhatná a dokumentumokat a titkosítás alól. 

Egyébként azt lehet tudni, melyik magyar titkosszolgálat írta ezeket a jelentéseket?

Nem, de a legvalószínűbbnek tűnik, hogy a Lázár irányítása alá tartozó hírszerzés, tehát az Információs Hivatal. De lehetett ez a belügyminiszter felügyelete alatt álló Alkotmányvédelmi Hivatal is, arra viszont tényleg kevés az esély, hogy valamelyik katonai titkosszolgálat foglalkozott volna Sorossal. 

Mi a „vád” Soros ellen?

Lázár szerint a „teljes hazai migránspárti civil szféra” Soros György „befolyási övezete”. Soros pénzének köszönhetően pedig „a magyarországi civilek a valós erejüknél nagyobb befolyásra tesznek szert a magyar társadalomban”. Lázár szerint azért is indokolt, hogy a titkosszolgálatok Soroson dolgozzanak, mert a milliárdos korábban kijelentette, hogy Orbán Viktor kormányának „direkt ellenzékeként” kíván működni, és a civileken keresztül próbálja érvényesíteni akaratát Magyarországon. Lázár szerint ez egy antidemokratikus gyakorlat, Soros a pénzével próbál érvényt szerezni a nyitott társadalomról szóló, a magyarok többsége és a demokratikus felhatalmazással bíró magyar kormány által egyaránt elutasított világnézetének. 

Sorosról közismert, hogy spekuláns, még régen az angol fontot is bedöntötte. A vér nem válik vízzé, kutyából nem lesz szalonna, nem árt résen lenni. Ez elegendő ok arra, hogy szemmel tartsák, nem?

A kormány nem állítja azt, hogy Soros a forint bedöntésére készülne, vagy bármilyen veszélyt jelentene a magyar gazdaságra, pénzügyi rendszerre. Ráadásul az alapítványai a pénzügyi tevékenységétől teljesen elválasztva működnek, jól definiált célok mentén, amelyeknek semmi közük a pénzügyi spekulációhoz. Egyébként volt már rá példa, hogy a magyar hatóságok Soros Györgyöt, illetve a hozzá kapcsolódó céget gyanították az OTP megtámadása mögött. Egy ilyen esetben teljesen érthető, ha a hatóságok fellépnek ellene, ahogy meg is tették ezt 2009-ben

Soros alapítványai pénzzel támogatnak szervezeteket, amelyek így aztán az ő szócsövei lesznek. Akárcsak azok, akiknek ösztöndíjakat osztogat. 

Valóban így lenne? Ezt még Kovács Zoltán kormányszóvivő sem gondolja így. Kovács tanulmányait 23 millió forinttal támogatta annak idején Soros alapítványa. És éppen Kovács mondta el az ATV-ben, hogy Soros György semmilyen politikai elvárást nem támasztott a tanulmányaira adott, számos ösztöndíjért cserébe. Ugyanez igaz az alapítványok által támogatott szervezetek esetében is. 

Oké, fogadjuk el, hogy Soros nem jelent nemzetbiztonsági veszélyt. De akkor is befolyásos ember, aki nyilatkozataival és az alapítványa által támogatott szervezetekkel igenis befolyásolhatja a menekültválságot. Miért baj az, ha a kormány tájékoztatja az embereket erről a tényről?

Lázár nemcsak a kormány politikai álláspontját képviselte, amikor Sorosról és a menekültválságról beszélt, hanem nemzetbiztonsági szintre emelte ezt a kérdést, a titkosszolgálati jelentésekre hivatkozva igazolt egy politikai véleményt, ráadásul egy nyilvánvaló összeesküvés-elméletet, aminek központi eleme a háttérhatalom. Ennél nagyobb baj, hogy a menekültválságot valóban befolyásoló tényezőkről egy árva szót sem szól a kormány. Míg a német kormány nyíltan beszél már arról, miként befolyásolja Oroszország a menekültválságot, a magyar vezetés erről hallgat. Ennek pedig végtelenül egyszerű az oka: most Soros György a politika célpontja.

Ez azt jelenti, hogy a titkosszolgálat politikai megrendelésre dolgozik?

A hírszerzés egyik feladata éppen az, hogy a kormány döntéseit – sokszor titkosszolgálati módszerekkel megszerzett – információkkal segítse, vagy bizonyos esetekben olyan műveleteket hajtson végre, amelyek Magyarország érdekeit szolgálják. Részben a titkosszolgálat vezetői, részben viszont az őket irányító, felügyelő miniszterek adnak feladatokat a szolgálatoknak. Ilyen értelemben a titkosszolgálatok mindig is „politikai megrendelésre” dolgoztak. De súlyos szereptévesztésben van az a politikai vezető, aki ezzel visszaél, és a kormányzó párt politikai érdekeinek rendeli alá a szolgálatokat. Esetleg olyan vezetőket nevez ki a szolgálatok élére, akik külön kérés nélkül is kiszolgálják ezeket a pártpolitikai érdekeket. A Soros-ügy azt mutatja, hogy most éppen ez történik. Persze ez sem csak a Fidesz-kormány esetében merül fel. A Gyurcsány-kormány szerepe is meglehetősen erős politikai nyomásgyakorlásnak minősíthető, amikor elérték, hogy Laborcz Sándor (a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatójaként) – kimondottan politikai kérdések megvitatása céljából – találkozzon Portik Tamással.

De honnan tudjuk objektíven, hogy mi veszélyezteti egy nemzet biztonságát, és mi csak egy kormány politikai érdekeit?

Ha a politika nem hatná át teljesen az államigazgatást, akkor a titkosszolgálat vezetői különbséget tudnának vagy akarnának tenni a nemzet és a kormánypárt politikai érdekei között. Csak egy példa: miközben Lázár a Sorosról szóló titkosszolgálati jelentésekről beszélt, Orbán Viktor arról, hogy Magyarország számára semmilyen nemzetbiztonsági kockázatot nem jelent Ghaith Pharaon szaúdi befektető. Akiről nem mellesleg kiderült, hogy pénzmosás és fegyverkereskedelem finanszírozása miatt került fel az FBI körözési listájára. Az ezredfordulón egy francia parlamenti dokumentum szintén összefüggésbe hozza terrorpénzekkel, 2008-ban pedig még a világ tíz legkeresettebb fehérgalléros bűnözője között emlegette a Forbes Magazin.

És Soros György akkor most veszélyes-e, vagy sem?

Attól függ, kire. Az ország biztonságára minden bizonnyal nem, de a kormány politikájára igen. Igaz, utóbbira sem annyira, mint amennyire a kormányzat sugallja. Inkább arról szól ez a történet, hogy kell a kormánynak egy mumus, egy ellenségkép, erre pedig tökéletes figura Soros György: van pénze, befolyásos, a „liberális pénzügyi körök” egyik ismert alakja. Ha hitelteleníti és nemzetbiztonságilag veszélyesnek állítja be őt a kormányzat, akkor ezen keresztül a kormánnyal kritikus civil szervezeteket is negatív színben, egy titokzatos háttérhatalom ügynökeiként tüntetheti fel. Ez a kommunikációs technika Oroszországból lehet ismerős, Putyin előszeretettel alkalmazza, amikor az őt kritizáló nemzetközi szervezeteket leügynöközi. 

Tehát most úgy áll a dolog, hogy csak azért lesz valaki a nemzet biztonságára veszélyes, mert befolyásos ember, akinek más a véleménye, míg egy terrorgyanús üzletember akár Orbán közelébe is kerülhet anélkül, hogy a titkosszolgálat „jelezne”?

Igen. Több példa is alátámasztja ezt. Például a Kiss Szilárd-ügy, amikor egy minden hájjal megkent simlis lobbista kerülhetett fontos pozícióba az államigazgatásban a titkosszolgálatok szeme láttára. 

Törvényesen járt el a titkosszolgálat, amikor Sorosra rámozdult?

A nemzetbiztonsági törvény elég tág kereteket ad a jogszabály értelmezésére. A törvény szerint az Információs Hivatal „megszerzi, elemzi, értékeli és továbbítja a kormányzati döntésekhez szükséges, a külföldre vonatkozó, illetőleg külföldi eredetű, a nemzet biztonsága érdekében hasznosítható információkat, továbbá Magyarország érdekeinek érvényesítését szolgáló tevékenységet folytat”. Ezt úgy is lehet értelmezni, hogy ha Soros György gazdag, befolyásos és a kormánnyal ellentétes álláspontot képvisel a migrációval kapcsolatban, akkor hátrányosan befolyásolhatja Magyarország nemzetközi megítélését. 

Ennyi erővel Ferenc pápáról is készülhetnének titkosszolgálati jelentések, hiszen ő is befolyásos, és támogatja a menekültek segítését. Vagy az ENSZ tisztségviselőiről is. De akár az ellenzékről is.

Így van, és pontosan ezért veszélyes ez a gyakorlat, főleg, ha ennyire nyíltan felvállalja, mi több, szinte büszke is rá a kormányzat. És ha már Ferenc pápa szóba került: ő a katolikus egyházon keresztül jóval befolyásosabb Magyarországon, mint Soros György. Mi több, a Vatikán egy állam, saját hírszerzése is van és több hazai szervezetet is támogat pénzzel. 

Eszerint a titkosszolgálat bárkit feldolgozhat, aki csípi a kormányzat szemét? 

Ahogy Soros példája is mutatja, igen. Ahogy már írtuk, a titkosszolgálat bárkit feldolgozhat anélkül, hogy erről az érintett tudna, a törvény erre lehetőséget ad. Azaz bárkiről gyűjthet adatokat. Ugyanakkor Magyarország területén bizonyos műveleteket csak külső engedély birtokában végezhetnek a titkosszolgálatok. Ilyen például a telefonlehallgatás vagy bármilyen más lehallgatás, amit egyébként is csak egy szerv, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat végez. Ezt a külső engedélyt egy bíró vagy miniszter adhatja meg. De mivel a miniszter kormánytag, ezért ez a külső kontroll a gyakorlatban messze nem olyan erős. Hiszen ha Sorosra vagy az általa támogatott civilekre kormányzat megrendelésre dolgozta fel a titkosszolgálat, akkor nem volt gond ehhez a miniszteri jóváhagyás megszerzése. 

Szükséges feltétele egy ilyen engedély megszerzéséhez, hogy a célszeméllyel szemben fennálljon az alapos gyanú? Meg kell indokolnia a titkosszolgálatnak, hogy miért akarnak ilyen eszközökhöz nyúlni?

Alapos gyanúra nincs szükség, mivel a titkosszolgálat nem rendőrség. A titkosszolgálat úgynevezett prekriminális szakaszban vizsgálódik. Nyakra-főre természetesen nem lehet kérni ilyen engedélyt, kötelesek megindokolni, miért akarják így feldolgozni a célszemélyt, de egy külföldi állampolgár esetén gyakorlatilag semmi akadálya, hogy megszerezzék a miniszter jóváhagyását. Ilyenkor általában arra hivatkozik az engedélyt kérő szolgálat, hogy a nemzetbiztonsági érdek védelme érdekében folytatott feldolgozó munka sikere szempontjából elengedhetetlen a külső engedélyhez kötött műveleti intézkedés.  

De legalább a civileket békén hagyták.

Ha csak nyilvánosan is elérhető vagy külső engedélyhez nem kötött titkos adatgyűjtéssel szerezték meg a titkosszolgálatok azokat az információkat, amelyek a Soros Györggyel kapcsolatos jelentésekben szerepelnek, a milliárdos alapítványa által támogatott civil szervezeteket is érinthette a titkosszolgálati feldolgozó munka. Ha ugyanis egy titkosszolgálat a külföldi ellenséges entitásról felderíti, hogy hazai szervezeteket mozgat vagy befolyásol, akkor ezeket a szervezeteket is ugyanígy feldolgozza. Ha nem így tenne, akkor törvényt szegne. Ez tehát azt jelenti, hogy ebben az esetben a titkosszolgálatoknak azokra  a hazai civil szervezetekre is „dolgozniuk” kellett vagy kell, amelyek Soros-alapítványtól kaptak pénzt. Még súlyosabb a helyzet, ha a feldolgozás során külső engedélyhez kötött titkos adatgyűjtést is végeztek a civil szervezetekről is. Nem véletlen, hogy az ellenzék napirendre akarja tűzni ezt a kérdést a soron következő nemzetbiztonsági bizottsági ülésen.  

(A kérdések megválaszolásához több, a titkosszolgálati területen jelenleg és egykoron dolgozó szakemberek segítségét kértük. Az érintettek név nélkül nyilatkoztak.)

(Borítókép: Ferenc pápa Urbi et Orbi áldása 2015. december 25-én. Fotó: Handout/AFP)