Cecília
3 °C
12 °C

Budaházy György 13 év fegyházat kapott

2016.08.30. 09:29
Kitört a balhé Budaházy György és társai ítélethirdetése után a Fővárosi Törvényszéken. A vádlottak hívei kiabáltak, fújoltak, feltépték a tárgyalóterem ajtaját, a folyosón rendőrök sorakoztak fel. Délután két óra körül a rend helyreállt, folytatódott a tárgyalás. Budaházy házi őrizetbe kerül.

A Fővárosi Törvényszék kedd reggel kihirdette az elsőfokú ítéletet a terrorcselekmény-vádas Magyarok Nyilai-ügyben Budaházy Györgyre és tizenhat társára.

Budaházy Györgyöt tizenhárom év fegyházra ítélték, feltételesen sem szabadulhat. A közügyektől tíz évre eltiltották. Bűnösnek találták társtettesként elkövetett terrorcselekmény, felbujtóként testi sértés és kényszerítés bűntettében, mindezt bűnszervezetben elkövetve.

A másodrendű vádlott 12 évet kapott, négy embert 10 évre, egyet 9 évre ítéltek, ketten viszonylag rövid (10 hónap és 1 év 2 hónap) börtönt kaptak felfüggesztve. 

A bíróság dísztermében minden hely foglalt volt, rengeteg szimpatizáns jött el. Amikor Budaházy belépett a tárgyalóterembe, a hallgatóság felé fordulva elkiáltotta magát: „szabadság!”, amit vastapssal fogadtak, és skandálták a nevét.

Az ügyész szavaira robbant a feszültség

Később, az ítéletet hallva a karzaton többen sírva fakadtak, de az érezhető felhördülésen túl eleinte nem volt nagyobb balhé, mert a bíró előre szólt, hogy aki megzavarja a rendet, azt ki fogja küldeni.

Több órán át többé-kevésbé rendben zajlott az ítélethirdetés, az indulatok akkor szabadultak el, amikor az ügyész bejelentette, hogy súlyosításért fellebbez. Bekiabálásokkal, fújolásokkal zavarták meg a beszédét. A hallgatóság egy része elénekelte a Himnuszt és a Székely himnuszt (az utóbbit azért, mert az egyik vádlottat, aki romániai állampolgár, a büntetése részeként 10 évre kiutasították Magyarország területéről).

Rendőrök jelentek meg a tárgyalóteremben, a karzatot kevéssel háromnegyed kettő után kiürítették, de a helyzet továbbra is feszült maradt. Morvai Krisztina, a Jobbik EP-képviselője bent maradt, és a bíróval vitatkozott.

Minden vádlott fellebbezett, többen arról beszéltek, mennyire igazságtalannak tartják az ítéletet. 

Házi őrizetbe kerül Budaházy

Az ügyész a hosszú büntetésre hivatkozva indítványozta, hogy a letöltendőt kapott vádlottakat helyezzék előzetes letartóztatásba. Végül a bíró úgy döntött, hogy Budaházy György és hat társa házi őrizetbe kerül, három vádlottal szemben lakhelyelhagyási tilalmat rendelt el. A többiek szabadon várhatják meg a másodfokot.

A 2011 óta húzódó büntetőper középpontjában a Magyarok Nyilai nevű csoport volt, amelyet a vád szerint Budaházy hozott létre azzal a céllal, hogy erőszakkal megváltoztassa a kormány politikáját, és félelmet keltsen egyes lakossági csoportokban.

Nem volt még ilyen ügy

A bíró az ítélet indoklása során kitért rá, hogy a magyar jogalkalmazásnak nincs kimunkált gyakorlata a terrorcselekményes ügyek megítélésében, mert eddig nem kellett ilyen ügyben dönteni. A bíróság ezért most először van abban a helyzetben, hogy értelmezze az irányadó rendelkezéseket.

A bíró arra is tett egy hangsúlyozottan általánosnak szánt megállapítást, hogy 2016-ban nyilvánvalóan mást értünk a terror fogalma alatt, mint 2007-ben, amikor Budaházyék a cselekményeiket elkövették. Az akkor történteket a bíró szerint nem lehet párhuzamba állítani a mostani cselekményekkel, a terrorizmusnak többféle típusa van, és ezeket a jelenségeket nem lehet összemosni.

A vád a 2007-2009-es időszakról szólt, amikor sorozatban Molotov-koktélos vagy robbantásos támadások érték az akkori kormánypártok, az MSZP és az SZDSZ pártirodáit és politikusaik otthonait. Célpont volt például a Gyurcsány-kormány titokminiszterének, Szilvásy Györgynek a vidéki háza, Hiller István egykori szocialista oktatási miniszter és Kóka János SZDSZ-frakcióvezető ingatlana. Felgyújtottak egy Vörös Csepel nevű szórakozóhelyet, a Broadway Jegyiroda kirakatát és két melegbárt, az egyiket olyankor, amikor éppen vendégek is voltak bent. A vádpontok között szerepelt egy székesfehérvári bankautomata felrobbantása is, pénzszerzési céllal.

A magát Magyarok Nyilainak nevező csoport akcióiban nem sérült meg senki, kivéve egy esetet, Csintalan Sándor megverését, ami miatt a súlyos testi sértés a vádpontok közé került. Csintalan Sándort, a Hír TV műsorvezetőjét 2007 decemberében az otthonánál, egy teremgarázsban négy álarcos férfi vascsövekkel véresre verte. Az ügyészség azt állította: Budaházy mondta azt a társainak, hogy csinálni kéne valamit Csintalannal, mert egy műsorában az MSZP ügynökének nevezte őt.

A Vörös Csepel nem bizonyosodott be

A vádlottak többsége tagadta a vádakat a büntetőeljárásban, de volt a 17 ember között, aki terhelő vallomást tett saját magára és másokra is. Az ügyészség bizonyítékai között hangfelvételek is voltak.

A bíróság az ügyészségnek adott igazat a vádpontok többségében. Kivétel volt viszont a Vörös Csepel elleni támadás, a bíróság nem találta kétséget kizáróan bizonyítottnak, hogy azt a vádlottak követték el.

A Csintalan elleni támadással kapcsolatban pedig kifosztásban nem találták bűnösnek a bántalmazásban részt vevő vádlottakat, ugyanis nem derült ki, melyikük hirtelen ötlete volt, hogy a verés után elvegye Csintalan pénzét is végül.

Az ügyészség nagyon szigorú büntetéseket indítványozott, Budaházyra majdnem 20 év fegyházat kért. Azt mondta a májusi vádbeszédben: ilyen hosszan tartó, szervezett terrorcselekmény-sorozatra Magyarországon az elmúlt évtizedekben nem volt példa. Budaházy ügyvédje, Szikinger István azt akarta elérni, hogy minden vádpont alól mentsék fel a védencét.

Boldog az az ország, amelynek ilyen terroristái vannak

– fogalmazott a májusi védőbeszédben.

A bíró szerint is voltak bajok a nyomozással

Az ítélet indoklásakor a bíró hosszan foglalkozott azzal, hogy a vádlottak szerint súlyos eljárási szabálysértések történtek. A vádlottak a per során kétségbe vonták bizonyítékok törvényességét, szerintük a koncepciós elemekkel terhelt eljárás célja eleve az elmarasztalásuk volt. Néhány vádlott azt sugallta, hogy a nyomozó hatóság bizonyítékokat hamisított, idézte fel a bíró.

Több ponton megfogalmazott kritikát a nyomozással kapcsolatban ő maga is, de a hibákat nem találta súlyosnak, például azt mondta, hogy az adminisztrációt illetően nagy kavarodás olvasható ki a nyomozati iratokból, vagy hogy nem volt "elegáns" a Budaházy előállítására választott megoldás. Jogosnak találta a vádlottak házkutatással kapcsolatos kritikáját is, de szerinte az alapvetően nem érintette a törvényességet.

A nyomozás nem volt hibátlan. Nem volt hiánytalan

- fogalmazott a bíró. Ugyanakkor azt mondta: alapjaiban rendítené meg az igazságszolgáltatást, ha az lenne a kiindulópont, hogy a hatóság hamisított bizonyítékot tesz a bíróság asztalára. "Ez kiindulási alap nem lehet" - jelentette ki, hozzátéve, hogy azért természetesen vizsgálta a bizonyítékok törvényességét.

Sok enyhítő körülmény volt

A bíróság szerint egyértelműen meg lehetett állapítani, hogy terrorcselekményekről volt szó, a történtek kimerítették a törvényi definíciót, az összehangolt támadások alkalmasak voltak arra, hogy állami szervet kényszerítsenek arra, hogy valamit tegyen, ne tegyen, vagy eltűrjön. Ezért a bűncselekményért 10 és 15 év közötti büntetést lehet adni, és hogy a bíróság szerint is bűnszervezet volt a Magyarok Nyilai, ez tovább súlyosbította a helyzetet. Ezen túl az aljas indokból elkövetett testi sértésért 1-5 év, a kényszerítésért maximum 3 év, a lopásért (a bankautomata-ügy) 2-8 év járhat. 

A bíró hangsúlyozta, hogy 10 év volt az alsó határ, a fenti keretekhez viszonyítva kell a 10, 12, 13 év súlyosságát nézni. Enyhítő körülményként vette figyelembe, hogy

  • milyen sok idő telt el,
  • nem sérült meg senki a gyújtogatásokban, robbantásokban,
  • nem volt olyan nagy a kár sem,
  • a vádlottak közül soknak kisgyereke van,
  • a többség nem volt büntetve korábban.

Budaházy esetében a vezető szerepet súlyosító körülménynek vette a bíróság, és rontott a vádlottak helyzetén a "kitartó szándék, kitartó elkövetési mód is".

Azoknál, akiket terrorcselekményben mondtak ki bűnösnek, a bíróságnak nem volt mérlegelési lehetősége, a törvény szerint muszáj volt a legsúlyosabb, fegyház fokozatot adni és kizárni a feltételes szabadulás lehetőségét.

A Gyurcsány meg semmiben nem bűnös

Amikor az indoklás végére ért, a bíró megkérdezte a vádlottakat, megértették-e. Budaházy mondott valamit, amit a karzatról nem lehetett jól érteni, mire a bíró azt mondta neki: "Ön mindenben bűnös." Ekkor a karzatról megszólalt valaki: "A Gyurcsány meg semmiben". Gyurcsány neve, illetve ez az összehasonlítás később is többször elhangzott még, amikor elszabadultak az indulatok.

Budaházy hosszú időt töltött már előzetes letartóztatásban ebben az ügyben. 2009 júniusában került rács mögé, és csak 2011 szeptemberében került át onnan házi őrizetbe, ami később lakhelyelhagyási tilalommá enyhült. A mozgási szabadságát 2014-ben nyerte vissza teljesen.

Budaházy ellen az elmúlt években több különböző büntetőeljárás is futott párhuzamosan. A legkomolyabb ügyében a Kúria végül harmadfokon, 2012-ben felmentette. Az ügyészség alkotmányos rend erőszakos megváltoztatásának előkészületével vádolta egyes, 2006-ban és 2007-ben megjelent írásai miatt. Volt bíróság, amely az ügyészségnek igazat adva bűnösnek találta, és felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte ezért, de a Kúria a legvégén arra jutott: a szövegeivel nem követett el bűncselekményt.