Vona belemart Orbánba, de neki ez nem fog fájni
További Belföld cikkek
- A Pénzügyminisztérium két osztályvezetője is beismerte bűnösségét a korrupciós botrányban
- Márki-Zay Pétert feljelentette Lázár János felesége
- Orbán Viktor: Szeretnék megnyugtató dolgokat mondani, de nem tudok
- „Ott van a sok kölyök, minek tartsam meg?” – élet-halál harcot vívtak egymással a kutyák
- A kormány benyújtotta a magyar kutatási hálózat átalakításáról szóló javaslatot
Kivételes nap volt október 18. a magyar belpolitikában: Orbán Viktor négyszemközt találkozott a két legnagyobb ellenzéki párt elnökével. Először Molnár Gyula MSZP-elnököt fogadta a parlamenti dolgozószobájában, majd Vona Gábor Jobbik-elnökkel tárgyalt az alaptörvény módosításáról.
Ilyenre nem volt példa évek óta. A nyilvánosság felé kommunikálva legalábbis régóta nem találkozott Orbán Viktor ellenzéki pártvezetővel külön, nem is tudunk felidézni hasonlót az elmúlt hat évből. (2010-ben járt külön a frakcióknál Orbán, de az nem négyszemközti pártelnöki találkozó volt.)
Orbán a politikáját régóta úgy alakítja, hogy a vetélytársai fölé helyezi magát, és nem megy bele az ellenzéki vezetőkkel politikai iszapbirkózásba. Most azonban a saját maga által benyújtott alkotmánymódosítás elfogadtatása miatt kénytelen volt engedményeket tenni. Az alaptörvény-módosítás elfogadásához ugyanis kétharmad kell, a Fidesz–KDNP-sek a parlamentben ehhez ugyebár nincsenek elegen, a kormánypártoknak szükségük van ellenzéki voksra.
Vona első marása: legyen külön találkozó
Itt jött képbe a Jobbik, amely már a Fideszt megelőzően javasolta, hogy kerüljön be az alaptörvénybe a kvóták elutasítása. Vagyis Vona Gáborék nehezen tudnák megmagyarázni, ha elutasítanák az alkotmánymódosítást. Kivételes helyzetük adódott azonban, mert kérhettek valamit a szavazataikért cserébe.
A Jobbik először is nyilvánvalóvá tette, hogy elengedhetetlennek tart egy „Orbán–Vona-csúcsot”, vagyis a tervezett ötpárti parlamenti találkozó helyett Vona külön időpontot kért Orbántól. Ez volt az első marás Orbán felé, hiszen a kormányfő aligha akart leülni azzal a vetélytársával, aki hangosan követelte a parlamentben a lemondását. Vonának erre azért volt szüksége, mert kétségtelenül növeli az ázsióját, ha külön találkozik a kormányfővel, és az ellenzéki térfélen folyó versengésben (Ki Orbán ellenfele? Ki van egy szinten Orbánnal?) szerez néhány jó pontot.
Orbán erre azzal válaszolt, hogy rendben, fogadja külön az összes frakcióval rendelkező párt vezetőjét. A KDNP-s Semjén Zsolt nyilván ebben egy megmosolyogtató bemelegítés volt, majd egy kis szocialista közjáték után (erre még visszatérünk) Molnár Gyula MSZP-elnök járt Orbánnál. Az MSZP – ez kiderült a keddi találkozón is – nem vesz részt az alkotmánymódosításban, semmi új nem volt ebben, erre a megbeszélésre csak azért volt szükség, hogy ne kizárólag a Orbán–Vona-találkozóról szóljanak a hírek.
Vona második marása: szűnjön meg a letelepedési kötvény
Miután Vona kijött Orbántól, közölte, kemény feltételt támaszt a jobbikos szavazatokért cserébe: Orbán törölje el a letelepedési kötvényt. A kötvényt, amelynek lényege, hogy külföldiek temérdek pénzért magyar állampolgársághoz juthatnak, régóta belengi a korrupció árnyéka. Támadja is az ellenzék rendesen, a kvótakampányban az MSZP többször felhozta, hogy a Fidesz a menekültek ellen uszít, de közben a kötvényeken keresztül tárt karokkal várja a pénzes bevándorlókat. A baloldal és kevésbé a Jobbik kórusban kérdezgette egy ideje, hogy vajon Rogán Antalnak és Habony Árpádnak milyen pénzügyi érdeke fűződik ehhez a konstrukcióhoz.
Legutóbb október 3-án, két héttel ezelőtt az MSZP-s Harangozó Tamás szegezte a kérdést Orbánnak a parlamentben az azonnali kérdések órájában, hogy „a fideszes haverok hány milliárdot nyúlnak” a kötvényekből. Orbán akkor megvédte a kötvényt – „ez egy sikeres és biztonságos konstrukció” –, ám egyúttal már akkor jelezte, hogy Magyarország felminősítése miatt Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter felülvizsgálja az összes állampapír-vásárlási megoldást. Amint kész a jelentés, „döntünk arról, hogy ez a konstrukció fut-e tovább, vagy helyette másikat indítunk” – jelezte Orbán.
Orbán nem áll komoly dilemma előtt
Az Indexnek fideszesek korábban beszéltek arról, hogy ez nem elkenő válasz volt, a kormány már valóban szabadulna a letelepedési kötvényektől és az ezt övező kellemetlen kérdésektől. És nem csak az ellenzék és a sajtó egy részének kérdései váltak kínossá, a kutatásaik azt mutatják, hogy még a Fidesz szavazói körében is elítélik a letelepedési kötvényt, és nem értenek egyet a létezésével.
Vagyis Vona ultimátuma valójában nem állítja komoly dilemma elé Orbánt.
Tuzson Bence kommunikációs államtitkár ezt a verziót erősítette meg kedd este, amikor jelezte, hogy Orbán megfontolja Vona kérését, de ez nem lesz hosszú fontolás, az eredeti menetrend szerint november 8-án el akarják fogadni a módosítást. Előtte a kormányinfón Lázár János is elhintette, hogy zajlik az állampapírok felülvizsgálata, és ez érinteni fogja a letelepedési kötvényt.
A helyzet vesztese: az MSZP
Vonának is megfelel ez a helyzet, hiszen nagy sikert könyvelhet el, amire ellenzéki pártvezető évek óta nem volt képes: rákényszerített egy döntést Orbánra (ez még akkor is igaz, ha mint láttuk, Orbán annyira nem bánja ezt a döntést). Arról nincsenek információk, mennyire volt előre lezsírozva, hogy Vona ezt fogja kérni, Orbán pedig majd hajlandó lesz teljesíteni, de a dolog lényegét tekintve ez mindegy is.
A szituációnak jelenleg egy vesztese van: az MSZP. A kötvény a párt témája volt alapvetően, egy hónapja törvényjavaslatot is benyújtottak a parlamentnek erről. A kialakult kép viszont azt mutatja, hogy Vona simán ellopta a témájukat, és az erről beszélő szocialistákkal ellentétben ő potens pártvezetőként el tudja érni a megszüntetését.
A szocialistáknak az is fájhat, hogy a keddi nap már csak azért is Vona húzásáról szólt, mert Molnár Gyula teljes titokban járt Orbánnál. A dolgot Lázár János és Tuzson Bence kommunikálta, Molnár még egy sajtótájékoztatót sem tartott, miután távozott a miniszterelnöktől.
Az MSZP több politikusa információnk szerint háborgott is kedd este Molnár húzásán. Hiszen múlt héten még arról adott ki közleményt, hogy nem tárgyal Orbánnal az alaptörvény módosításáról. Ehhez képest titokban, az elnökséget sem avatta be a döntésbe, mégis elment hozzá, és politikai szempontból semmit nem ért el. Az MSZP elnöke gyakorlatilag csak a nevét adta ahhoz, hogy az Orbán–Vona-csata mellékszereplője legyen.
A kedd mérlegét tehát úgy vonhatjuk meg: Vona újabb jó pontokat szerzett magának az ellenzéki versengésben, Orbán pedig kapott egy kisebb marást, de aligha fog fájni neki. Hiszen Orbán számára az lenne az igazi fájdalmas kudarc, ha lehetetlenné válna az alkotmánymódosításának az elfogadása.