Orbán nagy ütést kapott, de nem végzeteset

Régen történt ilyen, az elmúlt hat évben biztosan nem: Orbán Viktor egy szimbolikus szavazáson vereséget szenvedett. Persze, az érvénytelenül végződő kvótanépszavazás sem a szája íze szerint alakult, az ott összeszedett 98 százalék és 3,3 millió szavazat azonban elég gyógyír lehetett számára és pártja, hívei számára.

Az általa személyesen benyújtott hetedik alkotmánymódosítás leszavazása azonban egyértelműen a kormányfő veresége, amely után lehet majd hazaárulózni a Jobbikot, menekültsimogatózni a baloldalt, de a tényen nem változtat. Mégpedig azon, hogy: 

Hiába nevezte elengedhetetlennek az ország jövője szempontjából, nem kerül be a kvóták elutasítása az alaptörvénybe. Ez az ő felelőssége: ha például enged a Jobbiknak, és a szóbeli ígéretét törvénybe foglalják ma (a letelepedési kötvények kivezetése), akkor átmegy a módosítás, és most egy teljesen más cikket írok.

Orbán pillanatnyilag két szempontból is kellemetlen helyzetben van. 

• Egyrészt itthon majd meg kell magyaráznia – elsősorban a híveinek –, hogy miért jó és hasznos politika az, amely az ősz történései alapján nem bírja a szavazók többségének támogatását (érvénytelen népszavazás), illetve a szükséges parlamenti támogatást sem képes megszerezni (parlamenti leszavazás).
• Másrészt – és ez nem kevésbé fontos a miniszterelnöknek – Orbán az európai színtéren is némileg gyengült. Hiszen mostantól minden kvótaellenes megnyilvánulására a kvótapárti vezetők (Jean-Claude Juncker vagy Angela Merkel) a képébe vághatják, hogy először talán otthon győzze meg a honfitársainak és képviselőtársainak többségét.

A helyzet tehát kellemetlen Orbánnak, de távolról sem végzetes. Orbán ugyanis javíthat a helyzetén, és a nyilatkozatokból, illetve a háttérben csepegtetett információkból kiindulva készült erre a mostani forgatókönyvre is.

Orbán számított erre

Orbán már október végén elhintette a rádióinterjújában, hogy „nem számítok arra, hogy átmegy az alkotmánymódosítás a Jobbik támogatásával”. A kormányfő azt mondta, beterjesztik a parlament elé, „aztán mindenkinek lelke rajta, milyen döntést hoz”. 

Ezután azért elkezdődött a nyomásgyakorlás a Jobbikra: fideszesek hazaárulózták nap mint nap Vona Gáborékat, még az utolsó percben is a szavazás előtt. Ráadásul a jobbikos feltétel teljesítését, a letelepedési kötvények megszüntetését is lényegében bejelentették (bár törvény és kormánydöntés nincs róla, Orbán és Lázár János elég egyértelműen fogalmazott).

A jobbikosok ennek ellenére ragaszkodtak, hogy törvényben rögzítsék a kötvények kivezetését. A Fidesz azonban ebben már nem engedett. Így hétfőn azért már valószínűbbnek tűnt, hogy nem jön össze Orbánnak a kétharmad.

Orbán a Jobbik ellen fordíthatja

Orbán pillanatnyi gyengülése azonban nem jelenti az összeroppanását, hiszen hosszú távon még jól is kijöhet a Fidesz ebből a szavazásból. Ha Orbánnak sikerült a fent említett kellemetlen helyzetekből jól kijönnie (és ehhez elég rutinos politikus), akkor a következő választásokon a Jobbik ellen is fordíthatja ezt a mostani lépését. Háttérben beszéltek is erről a tervükről korábban fideszesek.

A fideszesek ugyanis innentől kezdve elmondhatják, és már el is kezdték mondani, hogy a Jobbik nem támogatja a bevándorlás elleni harcot, a kvóta mellett foglalt állást, „hazaárulóvá lett”. Szijjártó Péter például azt mondta: „Azok, akik nem szavazzák meg az alkotmánymódosítást, nem akarják megvédeni Magyarországot.” Kósa Lajos pedig kijelentette: „Aki nem vesz részt az alaptörvény-módosításban, az hazaáruló.” Majd a szavazás után a Fidesz frakcióvezetője azt nyilatkozta:

A Jobbik most egy olyan stigmát szerzett, amit soha nem fog tudni lemosni magáról. 

Kósa ráadásul azt a panelt is elővette, hogy mivel a Jobbik állandóan változtatja a véleményét a bevándorlásról is, ezért alkalmatlan a kormányzásra, „így egy háztartást sem lehet vezetni, nemhogy egy országot”.

Vagyis a következő választáson a Fidesz le tudja egyszerűsíteni arra a kampányt, hogy aki nem akar bevándorlókat, csak a fideszes jelöltet támogathatja. Ne feledjük, október 2-án 3,3 millióan szavaztak a kvóta ellen, szép nagy bázisa van tehát Orbánnak ebből a szempontból! Ennyi emberrel simán meg lehet nyerni egy parlamenti választást, sőt, a kétharmados többség is minden gond nélkül összejön. 2014-ben a Fidesz 2,3 millió választóval érte el a kétharmadot. Ezen túl van még 1 milliós tartaléka a Fidesznek, ha ezt a témát nézzük.

A Jobbik persze tompítani tudja a Fidesz ellene folytatott kampányát, ha a potenciális híveit meggyőzi a saját narratívájáról, és például a letelepedési kötvények kivezetése után maga nyújtja be ezt az orbáni alkotmánymódosítást, amelynek szövegével amúgy nincs problémája a jobbikosoknak. Erre a lépésre Vona Gábor már tett is célzást a szavazás utáni sajtótájékoztatóján.

Ha a Fidesz kivezeti a kötvények intézményét, a Jobbik 24 órán belül hajlandó megszavazni az alaptörvény módosítását.

Az előrehozott választásnak van esélye?

A politikai körökben pár hete erős a pletyka, Gyurcsány Ferenc a kvótakampányban egy fórumon nyilvánosan is bedobta a témát, hogy Orbán akár az előrehozott választásra is készülhet. Politikai szempontból a miniszterelnöknek most kínálkozik is egy remek indoka az előrehozott választásra: a kvótaellenes harc miatt kétharmadot kér a választóktól, és mivel a parlamentben ezt nem kapta meg, kénytelen előrehozni a voksolást. Ezzel mozgósíthatja a híveit.

Korábban összeszedtük, hogy miért érné meg Orbánnak előrehozni a választást, a Fidesz népszerűsége és az ellenzék felkészületlensége is mind mellette szól. Technikailag pedig pár hónap alatt le lehet zavarni az egészet.

Ugyanakkor kockázatos lépésről van szó, kiszámíthatatlan, mennyire lehet elvinni az urnához a fideszeseket, hogyan reagálnak az ellenzéki szavazók, mennyire működik majd választókerületenként a centrális erőtér, hogy csak néhány ellenérvet említsünk. Orbán ráadásul többször kijelentette, hogy nem lesz előrehozott választás, a stabilitás híve. 

Politikai értelemben fontos pillanatban vagyunk most: a Fidesz taktikája, a Jobbik további húzásai a következő parlamenti választás kampányát és eredményét is nagyban befolyásolják. Sokatmondó és a baloldali pártok számára elgondolkodtató, hogy ebben a képletben ők alig szerepelnek.

(Borítókép: Az alaptörvény hetedik módosításáról szóló szavazás eredménye egy kijelzőn az Országgyűlés plenáris ülésén 2016. november 8-án. Fotó: Huszti István/Index)