Hüllőagy, írta – kis híján leszúrták érte

Amikor az érdi T. Gy. egy régi, iskoláskori ismerőse Facebook-oldalán látott pszichológus szakértői vélemény mellé odakommentelte, hogy

Hüllőagy. Azt mondják.

még nem sejtette, hogy mekkora baj lesz ebből. Neki két szúrt sérülés, egy a szíve mellett, egy a csuklóján, megbántódott ismerősének, K. D.-nek pedig 5 év börtön. A Budapest Környéki Törvényszék pénteken hirdette ki a jogerős ítéletet a hüllőagyügyben.

Az események láncolatát elindító, 2015. július 19-i Facebook-posztjában K. D. nem fedte fel, kiről is szól az a pszichológiai szakvélemény, amit megoszt. T. Gy.-nek fogalma sem volt arról, hogy K. D.-ről magáról szól, vagyis ha ő a hüllőagy szót leírja, azt a posztoló magára veszi. Arra pedig végképp nem volt felkészülve, hogy az ártalmatlannak hitt megjegyzéssel vérig fogja sérteni. Ő csak azt írta, ami az olvasmányai alapján eszébe jutott: hüllőagynak az ösztönös viselkedésért, például az agresszióért, a dominanciaharcért vagy a territoriális viselkedésért felelős agyterületet szokták nevezni. Pechjére K. D. nem hallott erről. Egy idő után már abban sem volt biztos, hogy hüllőagyúnak vagy krokodilagyúnak titulálták-e, de akárhogy is: fel volt háborodva.

Nem is hagyta válasz nélkül a dolgot, fenyegető, gyalázkodó üzenetekkel árasztotta el a Facebookon T. Gy.-t, aki erre úgy döntött, hogy – elsimítandó a konfliktust – személyesen beszél vele.

Mit kérdezel föl engem te?

indított K. D., amikor T. Gy. kocsija megjelent az otthonánál, és a nadrágjában már ott rejtőzött egy 20 centis, éles pengéjű konyhakés. T. Gy. utólag úgy értékelte, hogy csak a lélekjelenlétének és a szerencséjének köszönheti, hogy megúszta azt, ami ezután történt. A kés elől menekülve még pont sikerült bevágódnia az autójába, de egy szúrás így is elérte, aztán kipattant a másik oldalon, kergetőzött K. D.-vel a kocsi körül egy darabig, míg végül egy alkalmas pillanatban visszaugrott a kocsiba, magára zárt az ajtót, az utolsó szúrások így már csak az autó ablakát karcolták.

T. Gy. két helyen sérült meg: a bal csuklóján és az elülső hónalj vonalában, 2-3 centi mélyen. Akkora szerencséje volt, hogy a sérülések még kórházi kezelést sem igényeltek, de nem sokon múlott. A bíróságon meghallgatott orvosszakértő szerint ha kicsit mélyebbre szalad a kés, a szívét érte volna, és a tüdejének is baja eshetett volna, ha épp a rossz pillanatban lélegzik be.

Nem akart lelassulni

K. D.-t hamar elfogták, mostanra lassan 17 hónapot ült le előzetes letartóztatásban. A bv.-intézetben nyugtatókat szed.

– Most jól érzi magát?

– Hát, kicsit félek.

– Mitől fél?

– Az ítélettől.

– így kezdődött a péntek reggele Szegedi Gyöngyvérrel, a Budapest Környéki Törvényszék bírájával. A 30 év körüli vádlott polgári jogi ügyeiben gondokság alatt áll, de büntetőjogi értelemben beszámíthatónak találtatott. A hüllőagy-incidens idején nem szedte a gyógyszereit, mert úgy érezte, túlságosan lelassítják, nem ment volna velük a munka a pizzériában, ahol dolgozott.

A védekezését arra az állításra építette fel, hogy igaz ugyan, hogy késelt, de a balhét szerinte T. Gy. kezdte, vipera is volt nála. Ez viszont – arra jutott a bíróság – nem volt igaz. Nem látott viperát a pénteken meghallgatott tanú, aki azon a bizonyos júliusi napon Érden autózva arra lett figyelmes, hogy "két úriember kergeti egymást", aztán az egyik bepattan egy kocsiba, a másik meg konyhakéssel verdesi az ablakot. T. Gy. is tagadta a vipera létezését, még poligráfos vizsgálatra is vállalkozott, ami azt mutatta, hogy igazat beszél. Az ügyésznek volt még egy ráadás érve viparaügyben, amivel a bíró is egyetértett: ha lett volna vipera, azt meg kellett volna találni a helyszínen.

Démonok az utcán

K. D. ügyvédje tett egy kísérletet arra, hogy önvédelemre – jogi kifejezéssel jogos védelemre – hivatkozva felmentést kérjen, de a bíró kijelentette, hogy "fel sem merült a jogos védelmi helyzet", hiszen eleve konyhakéssel ment ki a házból. A védőbeszéd szerint csak testi sértés történt, K. D. nem kívánta T. Gy. halálát, ez abból is látszik, hogy a szúrások kapkodva, hadonászva történtek. A bíró nem értett egyet ezzel:  a vádlottat emberölés kísérletében mondta ki bűnösnek, már csak az eszköz, a konyhakés méreténél, élességénél fogva is, nem beszélve a támadott testtájról, és az utána tett diadalmas, facebookos kijelentéseiről. Az sem szólt vált a javára, hogy milyen kitartóan próbálkozott a szurkálással.

Miután a rendőrök elvitték, K. D. még kísérletezett azzal is, hogy súlyosabbnak mutassa az elmeállapotát annál, mint amilyen. A perben megkérdezett igazságügyi elmeorvos és pszichológus szakértők szerint azonban klinikailag nem életszerű, hogy csakugyan démonokkal viaskodott volna. Ha netán mégis hallucinált volna az utcán mászkáló démonokat, akkor az élményt kábítószer válthatta ki, nem pedig skizofrénia, mert erre utaló tüneteket nem találtak nála.

Egyébként K. D. tagadta is, hogy a szóban forgó időben drogok hatása alatt állt volna. Amikor viszont a démonokról mesélt a szakértőnek, elnevette magát: a szakértő szerint ezzel le is lepleződött a manipulációs szándék. Arra jutottak, hogy K. D. nem skizofrén, hanem személyiségzavaros, indulatvezérelt, alacsony frusztrációtűrése, agresszióra hajlamos ember, olyan típus, aki nem igazán képes megváltozni, mert hiányzik a problématudata. 

Igazi nagy baromság

"Megváltozom" – fogadkozott K. D., amint lehetősége nyílt reagálni. "Na majd meglátjuk" – felelte a bíró. A vádlott egyébként a saját tettét "igazi nagy baromságnak" minősítette, már korábban bocsánatot kért, és nem is hiába. T. Gy. az előző tárgyaláson azt mondta: a traumán ugyan még nem tette túl magát, de már nem haragszik. K. D., akinek erőszakos bűncselekmények miatt volt priusza, még az utolsó szó jogán is azt bizonygatta: "soha többet" nem fog ilyet csinálni. 

Javára szólt a részbeni beismerése, a bocsánatkérése és az is, hogy a sértettnek is volt némi szerepe a vele történtekben. A minimális büntetést kapta az 5 és 15 év közötti büntetési keretben. Az 5-ből ténylegesen már csak nagyjából 2 évet kell biztosan leülnie, mert a 17 előzetesben töltött hónap beszámít, és a büntetése 3/4-ének eltelte után már feltételesen szabadlábra kerülhet. "Én úgy gondolom, hogy ez a büntetés rendkívül méltányos" – mondta a bíró, aki szerint az ítélet ugyanakkor azért üzenet a többi ember felé is, mégpedig az, hogy

az ilyen jellegű problémamegoldásért büntetés jár.

K. D. méltányosságügyben egyetértett, nem fellebbezett se ő, se az ügyvédje, és miután az ügyésznek sem volt kifogása, az ítélet rögtön jogerőre is emelkedett. "Én szeretném a leginkább elhinni önnek, hogy ilyen többet nem fordul elő. Tessék abbahagyni ezt. Tessék gyógyszert szedni. Figyeljen arra, hogy normális emberként tudjon élni" – kötötte K. D. lelkére Szegedi Gyöngyvér, mielőtt a bv.-őr útnak indult volna vele, vissza a börtönbe a következő pár évre.