Nem aggódnak a Fideszben a jobboldalról érkező kritikák miatt

Szép számmal léptek a nyilvánosság elé magukat jobboldalinak, konzervatívnak vagy éppen kereszténynek valló emberek az elmúlt hetekben, hogy nyíltan bírálják az Orbán-kormányt. Korábban is előfordult, hogy jobboldaliként elkönyvelt közéleti szereplők fejezték ki csalódottságukat azzal a kormányzattal szemben, amelyiknek annak idején bizalmat szavaztak. A legemlékezetesebb eset az volt, amikor a Fideszből azóta már kilépett Ángyán József még országgyűlési képviselőként kezdte el nyíltan bírálni saját pártját. Olyan is előfordult már, hogy jobboldali értelmiségiek egy adott nyilatkozaton akadtak ki. Amikor 2015-ben a Századvég stratégiai igazgatója, G. Fodor Gábor nyilvánosan is elárulta, hogy a polgári Magyarország a Fidesznek nem más, mint egy politikai termék, sok konzervatív értelmiségi nekiesett. 

Az elmúlt időszakban tapasztalható nyílt kiábrándultság annyiban számít újnak, hogy a korábbiaktól eltérően nem elszigetelten, hanem egy nagyobb hullámban érkezett elsősorban az értelmiségi közegből és nem egy konkrét nyilatkozat vagy kormányzati intézkedés áll a középpontjában.

A hullámot ugyanakkor kétségkívül a CEU-ra szabott, a Soros György által alapított egyetem megregulázását célzó törvény elfogadásának körülményei, a tüntetésekre adott kormányzati reakciók gerjesztették. A CEU-törvény miatt lépett ki a KDNP-ből Lukácsi Katalin, hasonlóan nagy port kavart, amikor Ürge-Vorsatz Diána, a CEU egyik, "világ életében" Fidesz-szimpatizáns kutatója írta ki magából a csalódottságát a Facebookon, amiért a kormány nekiesett a munkahelyének, később interjúban beszélt ugyanerről. 

Olyan jobboldaliak is megszólaltak újra, akikről már korábban tudni lehetett, hogy elégedetlenek a kormányzással, noha a második Orbán-kormány idején még valamilyen szinten pozícióban voltak. Ilyen például Csaba László közgazdász vagy Jeszenszky Géza volt külügyminiszter. De megszólalt és a CEU mellett állt ki Sólyom László volt államfő is, mondván: az egyetemre szabott törvény alkotmányellenes.

A Húsvét alatt aztán sorozatban színre léptek az Orbánt nyíltan bíráló jobboldaliak. 

• Kovács Tamás vívóedző, Magyar Olimpiai Bizottság tiszteletbeli tagja, 
• Király Miklós egyetemi tanár, Mádl Ferenc Köztársasági Elnök volt tanácsadója,
• a magát jobboldaliként meghatározó Pósfai Gábor csúcsmenedzser, 
• vagy éppen Körömi Attila volt fideszes országgyűlési képviselő.

Utóbbi azért érdekes, mert 13 év hallgatás után most írta ki magából, hogy annak idején miért hagyta ott a pártot. Ez viszont több volt mint egyszerű bírálat. Körömi egy belső információt árult el, ami szerinte magyarázatot ad a Fidesz politikájára. Eszerint 2004-ben Orbán Viktor feladta a polgári Magyarország ideáját és ettől kezdve nem a "polgárokat", hanem az "embereket" tekintette a párt célközönségének, és úgy ítélte meg, hogy vissza kell menni a Kádár-rendszerhez, ebben a nyilvánosság előtt egyébként titkolt fordulatban pedig kulcsszerepet játszott Habony Árpád, állítja Körömi.

Az elégedetlenkedő jobboldaliak megnyilvánulásában van egy közös pont: valójában egyik sem kizárólag egyetlen kormányzati intézkedést bírált, kritikáik ennél általánosabbak. Bár a KDNP-s Lukácsi a CEU-törvény miatt hagyta ott a pártot, mint kiderült, ez csak az utolsó csepp volt a pohárban. Kovács Tamás a kommunista időket idéző kormányzati propagandáról írt, míg Király Miklós is általánosságban beszélt a felsőoktatásban tapasztalható állapotokról. Voltak, akiknek a kritikái nem váltottak ki országos visszhangot, mégsem lehet nem észrevenni ezeket. Ilyen például a szintén jobboldali újságíró Skrabski Fruzsina Facebook-bejegyzése, amiben vallásháborúhoz hasonlítja a kormány sorosozását, igaz, azoknak a félelmét is, akik a CEU-ért álltak ki.

A Fidesz-KNDP frakció politikusai ugyanakkor azt állítják, nem aggódnak a megszaporodó jobboldali kritikák miatt - derült ki kormánypárti politikusokkal folytatott háttérbeszélgetésekből. A leggyakrabban hangoztatott érvük, hogy egyáltalán nem számít újdonságnak, ha jobboldaliak kritizálják a kormányt, korábban is volt ilyen, a Fidesz saját táborában mégsem váltott ki ez tömeges kiábrándultságot. "Persze nem vagyunk ettől boldogabbak, de nem is aggódunk miatta" - fogalmazott például egy elnökségi tag. Ugyanő arról beszélt, hogy a korábbi államfő, Sólyom Lászlóval és körével amúgy is sok kérdésben nem értenek egyet, míg például a Decathlon-vezérről azt sem tudták, jobboldali-e vagy sem. Csaba László CEU-kötődése pedig eddig is tudott volt, "várható volt, hogy ellenünk lesz" - mondta a politikus. 

Egy másik elnökségi tag hasonlóképpen fogalmazott, de szavaiból azért kiérződött, hogy nem tartja szerencsésnek, ha a kormány az egész világgal szembemegy. Szerinte sem veszélyesek a Fideszre nézve ezek a kritikai hangok, ugyanakkor azt elismerte, hogy

"Majd amikor ezek a kritikusok azt látják, hogy a CEU nem ment el, nem zavarta el a kormány az egyetemet, akkor rájönnek, hogy a félelmeik alaptalanok voltak" - mondta ez az elnökségi tag az Indexnek. Így lényegében ő is azon az állásponton volt, hogy előbb-utóbb lecseng az ügy, ahogy a korábbi jobboldali értelmiségi kritikák is elültek. A CEU-botrány előtt például a Professzorok Batthyány Köre fogalmazott meg éles kritikákat a kormánnyal szemben (a hatalom vazallusokat és szerencselovagokat termel ki - írták egyebek mellett), mégsem sérült ebben a kormány, magyarázta forrásunk.