Jé, már nem olyan fontos Brüsszelt megállítani

Hirtelen megritkultak az „Állítsuk meg Brüsszelt!” plakátok, amitől az az érzése támadhat az embernek, hogy:

1. Brüsszel megállt, vagy
2. a Fidesznek már nem érdeke tovább konfrontálódni, miután ezzel a párt helyzete egyre nehezebben volt tartható az Európai Parlamentben az Európai Néppárt (EPP) frakciójában, a lex CEU és a brüsszelezés miatt.

A második verzió mellett szól a Fideszt magába foglaló pártcsalád vezetője, Manfred Weber kijelentése, miszerint nem lehet Európával riogatni. Ez akkor hangzott el, amikor Orbánnak az Európai Parlamentben kellett számot adnia a lex CEU-ról. Három nappal később Rogán Antal kormányzati kommunikációért felelős miniszter jelentette ki, hogy a Fidesz helye az EPP-ben van. 

Ezután elindult a plakátok megritkítása. Az egybeesés akár véletlen is lehet, de a hirdetési szakma ismerői szerint több jele van annak, hogy a Fidesz nem így tervezte: a plakátokat általában minden hónap 1-jén és 13-án szokás váltani, az, hogy ez más napokon történik, szokatlan.

Az általános gyakorlat, szerint a cégek ezért felárat számolnak fel, és keményen megnyomják a ceruzájukat akkor is, ha a megadott idő előtt kéri a megrendelő a plakátok levételét. A kiragasztás költsége 3-8 ezer forint, legalább ugyanennyibe kerül a váratlan leragasztás – akkor is, ha a cég szerencsés esetben nem fehér papírral, hanem egy beugró újabb hirdetéssel tudja helyettesíteni.

Ilyen helyzet előfordul a kereskedelmi hirdetéseknél is. Előfordult, hogy egy elírás miatt kellett gyorsan cserélni a már kitett plakátokat vagy más okból vesztette aktualitását a vártnál gyorsabban az adott hirdetés.

Átkalibrált kampány

A hirdetési szakmán belül beszélnek róla, hogy a plakátokat a vártnál előbb szedhették le a plakátokat. Május 3-án is látható volt a plakátok leragasztása, ami még akkor is eltér a megszokott ütemezéstől, ha figyelembe vesszük, hogy május 1-je munkaszüneti nap.

A Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda nem válaszolt a brüsszelezős kampány plakátjaival kapcsolatos kérdéseinkre, így nem tudtuk meg, mi az oka annak, hogy idő előtt vették le a plakátokat. Egyelőre a BKV sem válaszolt a metró megállóiban látható óriásplakátok eltűnését érintő kérdésekre.

A hirtelen váltást jelzi az is, hogy a kormányzati plakátokat sok helyen kereskedelmi hirdetések váltották, jóval kisebb számban vette át helyüket az orosz politikai közbeszédben is előszeretettel használt marionettezős, Botka Lászlót Soros György, Vona Gábort pedig Simicska Lajos bábjaként megjelenítő plakátok. Ezek már természetesen nem a kormányhoz, hanem a „milliárdosok bajszát megcitálni” akaró Fidelitashoz köthető hirdetések – amelyekre az ifjúsági szervezet 100 millió forintot kapott a kormánypárttól.

Borítókép: a ház kertjében lévő óriásplakátra hirtelen egy gyógyszertár hirdetése került. Fotó: Pándi Balázs / Index.